Euroliga: Alapszakasz-értékelő és díjkiosztó

Véget ért az Euroliga alapszakasza, a csapatok szereplését összevetjük a szezon előtti tippjeinkkel és kiosztjuk a díjakat a játékosoknak

A múlt héten véget ért az Euroliga alapszakasza, a rájátszás előtt értékeljük a csapatokat, szereplésüket összevetjük a szezon előtti tippjeinkkel is. Kiderül, hogy kik a leginkább felül- vagy alulteljesítők, illetve megtudhatjátok, hogy nálunk melyik játékosok lennének a szezon díjazottjai.

 

1. CSZKA Moszkva (orosz, 24-6)

Tippünk a szezon előtt: 1.
„A CSZKA célja ezzel az újfent bombaerős, és még ezen a szinten is egyedülállóan mély kerettel nem lehet más, mint a végső győzelem újbóli megcélzása, hatalmas blama lenne, ha nem sikerülne nekik legalább a Final Fourig eljutniuk. Az alapszakaszban is az első helyre várjuk őket, hiszen ebben a szakaszban rendre roppant erősen teljesítenek, és az e tekintetben legnagyobb riválisuknál, a Real Madridnál Sergio Llull még sokáig hiányozni fog.”

Telitalálattal kezdtük tippjeinket, hiszen a CSZKA lényegében rajt-cél győzelmet aratott, az alapszakasz feléig úgy-ahogy az Olympiakosz tudta velük tartani a lépést, aztán tőlük is elhúztak és már fordulókkal a vége előtt biztosították első helyüket. Néhány kisebb, pár meccses kihagyást leszámítva az oroszok kulcsemberei végig egészségesek tudtak maradni, ez pedig kulcsfontosságú tényező volt, teljes kerettel ezt a CSZKA-t aligha lehet leszorítani az élről. A moszkvaiak ezzel viszont még a minimális céljukat sem teljesítették, ha úgy tetszik a lényegi rész még csak most következik számukra.

 

2. Fenerbahce Dogus (török, 21-9)

Tippünk a szezon előtt: 2-4.
„A Fener célja ebben a szezonban nyilvánvalóan a címeinek megvédése lesz, a Final Fourba jutás el is várható tőlük, ott pedig természetesen bármi megtörténhet már. Obradovics mesternek még össze kell raknia ezt az új csapatot, és az alapszakaszban valószínűleg egyébként sem zsigereli majd ki fiait, így várakozásaink szerint valahol a CSZKA Moszkva (és/vagy a Real Madrid) mögött végezhetnek az első négyben a playoff előtt.”

A CSZKA után a címvédő Fenerbahcéval sem lőttünk mellé, a törököket például a Reallal és a tavalyi szezonjukkal ellentétben idén nem sújtották sérülések, a kissé döcögős szezonkezdetük után pedig magabiztos teljesítménnyel rukkoltak elő. Ezt csak az árnyékolhatta be kissé, hogy odahaza egyaránt kikaptak a CSZKA-tól, az Olympiakosztól és a Realtól is, igaz Moszkvában és Madridban viszont sikerült nyerniük. Nem kell tehát félve készülniük a Final Fourra, ahol jó eséllyel ugyanezek a csapatok várhatnak rájuk, bár először még el kell jutniuk odáig, ehhez pedig a bombaformában lévő Baskoniát kell felülmúlniuk, ami garantáltan nem lesz egyszerű feladat. A nyáron távozott Bogdanovics és Udoh pótlását elsősorban Kosztasz Szlukasz és Jan Vesely előlépésével oldotta meg Obradovics mester, és bár az újak közül Nicolo Mellinek és Brad Wanamakernek is voltak nagyszerű meccsei, ám főleg utóbbitól több kell a folytatásban a címvédéshez.

 

3. Olympiakosz (görög, 19-11)

Tippünk a szezon előtt: 3-5.
„Az idei Olympiakosz várhatóan semmivel sem lesz gyengébb a tavalyinál és jó eséllyel újfent beleszólnak majd a végső győzelem sorsába. Az alapszakaszban valahova a 3-5. helyek közé várjuk őket, a playoffban (és esetleg a Final Fourban) pedig a már hagyományosan kimagasló mentális erejüknek köszönhetően bármire képesek lehetnek a görögök.”

Lényegében az Olympiakoszra vonatkozóan is tökéletes tippet adtunk le, hiszen a 3-5. helyek közé vártuk őket, az itt végző csapatok pedig ugyanolyan mérleggel zártak. A pireusziak szereplése ugyanakkor mégis inkább pozitív meglepetés volt, főleg, hogy az első 10 meccsüket még Vaszilisz Szpanulisz nélkül is 8-2-vel hozták le. A lépést aztán nem meglepő módon nem tudták tartani ugyan a CSZKA-val az élen, ám ezt követően is például oda-vissza verték a Fenert és a Realt, illetve a CSZKA és a Pana skalpja is meglett nekik. Sokáig ők tűntek befutónak a második helyre, ám a végére egy kicsit leeresztettek, az utolsó öt meccsükből négyet elveszítettek, míg a Fener nem hibázott. Az Olympiakosz sikere idén is a rájuk régóta jellemző kultúrában és attitűdben gyökerezik, a kőkemény védekezésre épülő rendszerük most is óramű pontossággal működik, amin Szpanulisz és Jorgosz Printezisz klasszisa még egy szintet tud emelni. Az idei alapszakasz során ráadásul az Euroliga egyik legjobb centerévé nőtte ki magát Nikola Milutinov, ő a szintén nagyszerű igazolásnak bizonyuló Jamel McLeannel együtt sok terhet levesz a vezérekről. Minden esélye megvan tehát idén is bejutnia a Final Fourba és ott újfent maradandót alkotnia az Olympiakosznak, ám ehhez a Zalgiris testén át vezet az út, akiknek a stílusa viszont talán a legkevésbé fekszik nekik, így a negyeddöntőben előbb még nagy küzdelem vár rájuk.

 

4. Panathinaikosz Superfoods (görög, 19-11)

Tippünk a szezon előtt: 4-6.
„Az idei Pana tehát borítékolhatóan ismét a topcsapatok közé fog tartozni és bőven alkalmas lehet arra, hogy újra Final Fourba jusson, ám elsősorban Xavi Pascual személye miatt erősen kérdéses, hogy sikerül-e előrébb lépni az előző évekhez képest.”

Az európai elit többi tagjához képest nem nagyon hittünk a szezon előtt a Panathinaikoszban, ők azonban erre némileg rácáfoltak, és a negyedik, a playoffban még pályaelőnyt biztosító helyükkel kihozták magukból a maximumot az alapszakaszban. Ehhez a huszáros hajrájukon (az utolsó öt meccsüket egyaránt megnyerték) kívül az ősi rivális Olympiakosz segítsége is kellett ugyan, hiszen csak abban az esetben előzhették meg a Realt, ha a szezon során végig előttük lévő Szpanuliszék is ugyanolyan mérleggel végeznek, mint ők ketten. A Panának voltak gyengébb és kifejezetten jó periódusaik is a 30 mérkőzés során, ám az utóbbiból azért jóval több volt nekik, amiben Nick Calathes vállalt oroszlánrészt. A kopasz görög ugyanis egészen kiváló vezére volt a Zöldeknek, egy olyan karmester, aki többször is tripla-dupla közeli teljesítményt nyújtott és igazán jobbá tette társait. Ugyanitt kell megkövetnünk Xavi Pascualt is, aki ugyan Calathes személyében kapott egy kiváló „másodedzőt”, ám filozófiáját és szisztémáját elfogadta a zömében amerikai játékosokból álló kerete. Pascual számára viszont most jön a neheze, akit tavaly a negyeddöntőben Zseljko Obradovics valósággal megsemmisített az oldalvonal mellett. A Pana ezúttal is a negyedik helyről indítja a rájátszást, és a Fener után most egy másik sztárcsapat, a Real lesz az ellenfele ugyan, ám Jannakopulosz tulajdonos (akinek az ámokfutásaitól volt hangos a szaksajtó egész éven át) felé nehezen lesz magyarázható, ha esetleg most sem sikerül bejutni a Final Fourba a pályaelőny ellenére sem.

 

5. Real Madrid (spanyol, 19-11)

Tippünk a szezon előtt: 2-4.
„Ez a szezon várhatóan így is szinte teljes egészében Luka Doncicról fog szólni Madridban, aki tavaly üstökösként robbant be, és az EB megnyerése után most, még mindig csak 18 évesen az eddigieknél is jóval nagyobb szerep és felelősség hárul majd rá. Llull elvesztése ide vagy oda, a Real minden bizonnyal továbbra is Európa egyik topcsapata lesz, esetlegesen legjobbjuk nélkül is jó eséllyel pályázhatnak az újabb Final Four részvételre, az alapszakaszban pedig valamelyik pályaelőnyt biztosító playoff-helyre érhetnek oda.”

Az ötödik helyre befutó, vagyis inkább oda lecsúszó Real Madrid az első olyan csapat a listán, akinek helyezését nem tudtuk pontosan belőni a szezon előtt, bár a spanyolok ugyanolyan mérleggel végeztek, mint a harmadik Olympiakosz, mégis ők húzták a rövidebbet és maradtak le a pályaelőnyről. A madridiakat egész szezonon át hihetetlen balszerencse kísérte, hiszen elsőszámú vezérük, a tavalyi MVP, Sergio Llull még a nyár végén esett ki az egész alapszakaszra, majd ezt követően még a fél Real-keret a kórház felé vette az irányt, hiszen a centersorból a szintén egész szezonra kidőlő Ognjen Kuzmics mellett Anthony Randolph és Gustavo Ayon is sok találkozót (kb. 15-18 meccset) kihagyott. Ekkor hétből hatszor ki is kapott a Real, majd szépen összeszedték magukat, egyre feljebb is zárkóztak, ám a végén mégsem lehettek elégedettek. A pechszériájuk „megkoronázása” volt ugyanis az utolsó forduló, hiszen hiába nyertek meg az utolsó hat meccsükből ötöt, és kontrollálták végig a negyedik helyet, balszerencséjükre az Olympiakoszt is sikerült utolérniük a szezon végére, akik ellen viszont kétszer kikaptak, így előzés helyett az ötödik helyen találták magukat.

Persze azért pozitív dolgok is történtek velük, például a sok sérülésből is jól jöhetnek ki utólag, hiszen Ayon és Randolph viszonylag pihenten készülhet a szezon érdemi részére, illetve Edy Taveres személyében igazoltak egy centert, aki kiválóan beilleszkedett a csapatba, és rájuk mindhármukra kulcsszerep várhat majd a palánk alatt kissé gyengébb Pana ellen. Az igazi tündérmese-sztori persze Luka Doncicé, aki még a nyári reményeket is túlszárnyalta, egészen elképesztő produkciókat tett le az asztalra, rutinos szupersztárokat idézett tizenéves kora ellenére és nyújtott MVP-teljesítmény. Nagyon együtt van most tehát ez a Real, és Llull is bármikor visszatérhet a hírek szerint, így a pályahátrány ellenére is legalább 50% esélyt adunk nekik a Pana ellen, minden bizonnyal ez lesz a legjobb, legszorosabb párharc mind közül.

 

6. Zalgiris Kaunas (litván, 18-12)

Tippünk a szezon előtt: 13-15.
„Ezúttal nem követjük el azt a hibát, hogy Sarasék ellen tippelünk, ám […] nem hisszük, hogy ez a helyezés (10.) idén is megismételhető lesz, […] hasonló dolgokra lehet képes a Zalgiris, azaz megalkuvást nem ismerve küzdeni és a Zalgirio Arena elképesztő atmoszféráját kihasználva néhány nagy skalpot begyűjteni.”

Az első hatalmas melléfogás a Zalgiris esetében érkezett részünkről, hiszen nemcsak, hogy túlszárnyalták a tavalyi helyezésüket, hanem minden képzeletet felülmúlóan 18-12-es mérleget értek el a litvánok, amivel történetük során először bejutottak a rájátszásba, méghozzá tették mindezt nagyon simán, gond nélkül. Az idény elején arattak néhány győzelmet a verhető ellenfelekkel szemben a kaunasiak, majd akkor kezdte őket mindenki igazán komolyan venni, mikor decemberben az összes meccsüket megnyerték, méghozzá nem kisebb ellenfeleket legyőzve ekkor, mint a Pana, a Fener vagy az Olympiakosz. Aztán hiába vártuk, hogy minden csoda három napig tart alapon egyszer csak elfogy majd a Zalgiris, ez nem következett be, és végül a hatodik helyen zártak a többször még az első négybe is odaférkőző litvánok. Nem túlzás, Jasikevicius mester csodát tett, fanatizmusát átültette játékosaiba, akikkel elhitette, hogy nincs lehetetlen és legyőzhetetlen ellenfél. A klub ikonja, Paulius Jankunas mellett olyan emberekből csinált húzóembert, mint Kevin Pangos vagy Aaron White, de az összes játékosának megtalálta az erősségét, hogy mi az, amit a csapat javára tud fordítani belőlük. Túlzás nélkül állítható, hogy minimum 12 csapatnak erősebb kerete volt, mint ennek a Zalgirisnek, ők mégis odaértek közvetlenül az elit mögé, és ezek után nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy mire mennek a rájátszásban az Olympiakosz ellen, ezek után már semmin sem lepődnénk meg velük kapcsolatban.

 

7. Baskonia Vitoria Gasteiz (spanyol, 16-14)

Tippünk a szezon előtt: 8-12.
„A változásokat látva jelentősen gyengült tehát a baszk alakulat, és bár Prigioni is látott már egy s mást hosszú karrierje során, de neki sincs még semmilyen edzői tapasztalata, így a Baskoniának minden bizonnyal a csillagok szerencsés együttállására is szükségeltetik majd a rájátszásba jutáshoz, ezt nem is várhatjuk el tőlük, a 10. hely környéke inkább a realitás számukra.”

Bár nem ugyanolyan mértékben, mint a Zalgiris, de a Baskonia is egyértelműen a felülteljesítő csapatok közé tartozik, az ő hetedik helyükre nem sokan számítottak, főleg Hangáék távozása és a kilátástalan játékkal elért 0-4-es kezdésük után. Ekkor azonban húzott egy nagyszerűt a baszkok vezetősége, hiszen kinevezték vezetőedzőjüknek azt a Pedro Martinezt, aki tavaly csodák csodájára spanyol bajnoki címig vezette a Valenciát. Új állomáshelyén is nyitott fülekre talált elképzeléseivel a mester, aki Toko Shengelia mögé egy roppant egységes csapatot épített fel, akik kihasználták a Maccabi megtorpanását és a hajrában egy hatos győzelmi szériával bemasíroztak a rájátszásba. A formaidőzítés tehát nagyszerűen sikerült Vitoriában, a Baskonia nagy formában, roppant élesen futhat neki a rájátszásnak, ahol a címvédő Fenernek bizony van izgulnivalója ellenük, a legjobbjára lesz szüksége a címvédőnek a roppant szimpatikus, sikeréhes baszkok ellen.

 

8. Himki Moszkva (orosz, 16-14)

Tippünk a szezon előtt: 7-10.
„Ez egy igencsak ütőképes, mély merítési lehetőségekkel rendelkező csapatnak tűnik, amit ha Barcokasz a saját képére tud formálni, és a játékosokban megfelelő partnerekre talál, akkor ott fognak kopogtatni a rájátszás kapujában.”

A Zalgiris és a Baskonia után az utolsó playoff-csapat, a Himki Moszkva már pontosan azt hozta, amit vártunk és reméltünk velük kapcsolatban. Alexej Shved szabad kezet kapott, aminek pont- és triplarekord lett a vége a legnagyobb orosz sztár részéről, mögötte viszont a többségében amerikai játékosok által alkotott támogató személyzet abszolút a csapatérdekeknek vetette alá magát, ami pedig Barcokasz mester nagy érdeme. A Himki így pedig nemcsak, hogy a rájátszás kapujában kopogtatott, hanem az egész szezon során a legjobb nyolcban tanyázott és simán bejutott a playoffba, és még a pályaelőnyre is volt esélye a hajrá előtt. Ez azonban nem jöhetett össze az utolsó hét meccsükből ötöt elveszítő moszkvaiaknak, akik így visszacsúsztak a nyolcadik helyre, és a városi rivális CSZKA ellen készülhetnek, aminek nyilván nem örülnek, és ami kissé beárnyékolja az egyébként kiváló szezonjukat, egy esetleges kiesés esetén így azért maradhat bennük hiányérzet. A Himki egyébként úgy teljesített kiválóan, hogy szinte végig sérülések hátráltatták, Tyler Honeycutt például alig játszott a kulcsemberek közül, Thomas Robinson kiesésével pedig lényegében a fél alapszakaszt center nélkül tolták végig.

 

9. Unicaja Malaga (spanyol, 13-17)

Tippünk a szezon előtt: 12-14.
„Csodát és nagy bravúrokat nem kell és nem is lehet várni a Malagától, a rájátszásért zajló csatába valószínűleg nem fognak beleszólni, de kellemetlen, brusztolós stílusukkal sok csapat életét megkeseríthetik.”

Bár a kilencedik helyen végzett, ám a playoff-helyek sorsába tényleg nem szólt bele a Malaga. Az andalúzok rendre ott mozgolódtak néhány meccsnyi távolságban a nyolcadik hely mögött, folyamatosan kiegyensúlyozz teljesítményre, illetve a riválisoktól látott négy-ötmeccses győzelmi sorozatra azonban nem voltak képesek, győzelmeik nagy részét is a rájátszásba nem jutó csapatok ellen érték el (ez alól kivétel a Fener oda-vissza legyőzése az első és az utolsó fordulóban). Ezzel együtt is egy abszolút korrekt teljesítmény volt ez a Malaga részéről, jó kis csapatot rakott össze Joan Plaza a nem különösebben neves játékosokból. Ez alól a megállapítás alól csak Nemanja Nedovics a kivétel, aki viszont újjászületett és egy egészen pazar szezont tudhat maga mögött, ami után kíváncsian várjuk, hogy hol folytatja majd karrierjét.

 

10. Maccabi FOX Tel-Aviv (izraeli, 13-17)

Tippünk a szezon előtt: 7-12.
„A Maccabi elmúlt néhány évét, és ezt a teljesen új gárdát nézve nem tudhatjuk, hogy mire számíthatunk tőlük, de a tavalyi szereplésnél (14.) jobbat nem lesz nehéz elérni. Nagyon sok fog múlni Spahiján, aki ha elődeivel ellentétben ki tudja alakítani a megfelelő kémiát a csapaton belül, akkor a Maccabi számára a rájátszásba jutás sem lehetetlen.”

Az alapszakasz legnagyobb vesztese címet egyértelműen a Maccabi érdemelte ki (ismét), hiszen hiába őrizték nagyon sokáig sikerrel a nyolcadik helyüket az izraeliek, a végére teljesen elfogytak, az utolsó nyolc meccsükből hetet elveszítettek, így helyet cseréltek a velük épp ellentétes utat bejáró Baskoniával. Pedig a bajnokság első kétharmadának egyik legizgalmasabb, Norris Cole és Pierre Jackson vezetésével az egyik legintenzívebb kosárlabdát játszó csapata volt a Maccabi, akiknek a meccseit érdemes volt megnézni. Főleg ezek tükrében volt furcsa a szezon végi összeomlásuk, ám az igazsághoz hozzátartozik azért az is, hogy ekkor két meccset is 1-1 ponttal veszítettek el a Himki illetve a Pana ellen hazai pályán, melyek ha másként alakulnak, akkor az utolsó fordulók is máshogy néznek ki az esetükben. A sportban azonban most sem volt „ha”, így a Maccabi készülhet a következő Euroliga-szezonra, amivel kapcsolatban már most bejelentették, hogy első ilyen csapatként külön-külön keretet alakítanak ki itt és a bajnokságban.

 

11. Valencia Basket (spanyol, 12-18)

Tippünk a szezon előtt: 8-12.
„Martinez távozása azért felvet néhány kérdőjelet a Valenciánál, nem tudni, hogy az eddigi nagybetűs csapatjátékuk mennyire fog sérülni, de San Emeterio és a többi rutinos játékos jelenléte azt vetíti előre, hogy semennyire. Ha ez így lesz, illetve Green beváltja a szerződtetéséhez fűzött reményeket, akkor a Valencia újabb szép szezon elé nézhet, és ha minden klappol és nem őrli fel őket a kettős terhelés, akkor várhatóan ők is ott végeznek valahol az utolsó rájátszás-hely környékén, tippünk szerint a 8-12. helyek között.”

A Malagához hasonlóan a Valenciát sem fenyegette ténylegesen a rájátszásba jutás veszélye, az ő sorsukat a remek, 3-1-es kezdés után zsinórban elveszített 10 mérkőzés pecsételte meg, melyek után már hiába teljesítettek újfent kiegyensúlyozottan. A regnáló spanyol bajnokkal kapcsolatos jóslatunk félig-meddig helytálló volt, hiszen Green valóban remek vezér volt és a csapatjáték meglétével sem volt gond náluk. Annál inkább a sérülésekkel, melyek csaknem teljesen tönkretették a szezonjukat, többször 3-4 alapember sem állhatott a szakmai stáb rendelkezésére. Ennek volt betudható az az ominózus tízmeccses vesztes sorozatuk is, tehát azt messze nem mondhatjuk, hogy minden klappolt az esetükben, és ehhez mérten mégis egy egészen tisztességes szezont tudhattak maguk mögött.

 

12. Brose Bamberg (német, 11-19)

Tippünk a szezon előtt: 12-14.
„Trinchieri mester már sokszor bizonyított, így a Bambergtől a jelentős változások ellenére is stabil teljesítményt várhatunk, amivel elsősorban hazai pályán lehetnek eredményesek, és a tavalyihoz hasonló helyezést (13.) érhetik el.”

Szinte tökéletesen vizionáltuk a Bamberg szezonját is, mind a helyezésüket, mind pedig a mutatott teljesítményüket tekintve. Otthon valóban nagyon stabilan teljesített a germán alakulat, idegenben viszont összességében kétszer, utoljára az ötödik fordulóban tudtak nyerni, ez pedig meggátolta őket a még eredményesebb szereplésben. Amire viszont nem számíthattunk velük kapcsolatban, az Trinchieri mester menesztése volt, az ő sorsát viszont nem az Euroligában mutatott performansz pecsételte meg. Mikor megköszönték az olasz tréner munkáját, akkor ugyanis mindössze a 10. helyen állt a Bamberg odahaza (még most is csak a nyolcadikak), és az Euroligában csak a német bajnok indulhat jövőre, azaz egy huszáros hajrá és szinte csoda kell majd Hickmanéktől, hogy jövőre is találkozhassunk velük az európai elitben (a Bundesliga megnyerésére jelenleg a listavezető Bayern München a legesélyesebb).

 

13. FC Barcelona Lassa (spanyol, 11-19)

Tippünk a szezon előtt: 4-6.
„Rendkívül erős, jó védőkkel és jó támadókkal egyaránt rendelkező keretet sikerült tehát összehozni a katalán fővárosban, ám Alonso mesternek még biztosan sok időre van szüksége, hogy egy igazán ütőképes alakulatot gyúrjon össze ebből a társaságból. Az ellenfelek erősségét is figyelembe véve a Final Fourba jutás talán még nem elvárható a Barcától, az azonban igen, hogy szorosan ott legyen a Fener-Olympiakosz-Real-CSZKA négyes nyomában.”

Negatív értelemben a legnagyobb melléfogásunk a Barcelona volt, ám mentségünkre legyen mondva, hogy szerte Európában valószínűleg mindenkit sokkolt a katalánok gyászos szereplése. A felvezetőben szereplő jóslatok/elvárások közül lényegében semmi nem valósult meg, nemhogy jó védekezést, de még jó támadójátékot is csak elvétve láthattunk Hangáéktól. Thomas Heurtel hiába hozott ismét jó számokat (11,3 pont, 6,4 gólpassz), a védekezése szinte nem létezett, ahogy a centerposzton nagy reményekkel igazolt másik francia, Kevin Seraphin is óriási lyuk volt hátul, amíg játszott sérüléséig. Fogalmunk sem volt az egyes mérkőzések előtt, hogy aznap mit láthatunk éppen a Barcától, hiszen volt, hogy rommá verték például a Panát és az Olympiakoszt, de ezek között a nagy győzelmek között szinte az összes alsóházi csapattól ki tudtak kapni, és tették mindezt sokszor értékelhetetlen játékkal. Sito Alonso így nyilván nem maradhatott a kispadon, az őt váltó Szvetiszlav Pesics pedig összekapta ugyan fiait, ám akkor már mindegy volt nekik, és az is elgondolkodtató velük kapcsolatban, hogy sokszor a 20. szezonját taposó Juan Carlos Navarrónak és a polcról levett Ante Tomicnak kell lennie még mindig a húzóembernek. A Barca így ismét simán lemaradt a playoffról, és csak az utolsó fordulókban aratott győzelmek mentették meg őket attól, hogy az utolsó előtti helyen végezzenek, nemhogy az említett nagy négyes nyomában lettek volna.

 

14. Crvena Zvezda mts (szerb, 11-19)

Tippünk a szezon előtt: 16.
„Ezt a keretet tehát nemhogy az a veszély nem fenyegeti, hogy érdekelt legyen a hazai rendezésű Final Fourban vagy akár csak a rájátszásban, hanem még az is meglepő lenne, ha nem az utolsó helyen végeznének.”

A Crvena Zvezdát nagyon alábecsültük a szezon előtt, és bár minden bizonnyal tényleg az ő keretük volt a leggyengébb, ám ennek ellenére végig tartották a lépést a velük hasonló mérleggel végző, 9-15. helyezett csapatokkal. Volt egy nagyon jó szériájuk is a szerbeknek, mikor többek között Madridban is nyerni tudtak, ezekre a győzelmekre pedig igazán büszkék lehetnek. Ahogy több fiatal játékosukra is, hiszen például Ognjen Dobrics és Dejan Davidovac is kulcsemberré értek, róluk minden bizonnyal hallunk még a jövőben is. Már amennyiben a Zvezda kivívja az Euroliga-indulás jogát jövőre is, hiszen az Adria Liga döntőjében jelenleg 1-1-re állnak és elveszítették pályaelőnyüket a Buducsnoszttal szemben.

 

15. AX Armani Exchange Olimpia Milano (olasz, 10-20)

Tippünk a szezon előtt: 13-15.
„(Szintén ebbe a szekcióba (10-14. hely) várjuk a Milano gárdáját is, akikben nagyon nehéz hinni az elmúlt évek bukdácsolása láttán. Emiatt minden holtszezonban megnyomják a reset gombot a lombard fővárosban, amit félig-meddig most is megtettek.) A fenti mondatokat szinte pontosan egy évvel ezelőtt írtuk, és ez most is szinte szóról szóra megállja a helyét, azzal a különbséggel, hogy most már egy 10. hely is jó eredménynek számítana a tavaly utolsóként záró olaszoktól.”

Bár a Milano most is csak utolsó előttiként zárt, és egy-egy jó mérkőzésükre rendre kettő rosszabb jutott, de egyáltalán nem volt olyan kilátástalan ez az évük, mint a korábbiak, és nagy verésekbe sem futottak bele. Arturas Gudaitis és Kaleb Tarczewski abszolút üde színfoltok voltak a palánk alatt, és a kicsiktől is láthattunk néhány extra teljesítményt, így az Olimpia legtöbbször igazán szórakoztató mérkőzésekkel örvendeztetett meg minket, amit most a saját, mindig kritikus közönségük is értékelt a Mediolanum Forumban.

 

16. Anadolu Efes (török, 7-23)

Tippünk a szezon előtt: 7-8.
„A sok változtatás ide vagy oda, ez az Efes várhatóan nem lesz sokkal gyengébb a tavalyinál, és ha Perasovic mesternek sikerül őket egységes csapattá gyúrnia, akkor az utolsó playoff-helyek megszerzésére jók lehetnek.”

A Barcelona mellett a másik nagy melléfogásunk és hatalmas csalódást jelentő csapat az Efes volt. A törökök lényegében értékelhetetlen teljesítményt nyújtottak, és az általunk is kulcsfontosságú tényezőként említett egységességnek még csak a szikráját sem fedeztük fel a játékukban. Ez főleg a védekezésben jelentkezett, így hiába játszott idén is náluk a liga egyik legjobb védője Bryant Dunston személyében, az Efest lényegében minden ellenfelük apró darabokra szedte. Az edzőváltás sem segített ezen a diszfunkcionális kereten, Ataman mester is csupán egy-egy szép győzelmet tudott kicsikarni a tavaly még a Final Fourról csak hajszállal lemaradó kék-fehérekből.

 

Az év díjazottjai a Kezdő5.hu szerint

Alphonso Ford Top Scorer Trophy (Legjobb pontszerző): Alexej Shved (Himki Moszkva)

Az év végi díjazottak közül az egyetlen objektív kategória a legjobb pontszerzőé, az Alphonso Fordról elnevezett trófeát pedig ebben a szezonban toronymagasan Alexej Shved érdemelte ki. A Himki klasszisa a pont- és a triplarekordot is megdöntötte az alapszakaszban, ahol mind a 30 meccsen játszva összesen 643 pontot (közte 91 triplát) szerzett, ami 21,43-es átlagnak felel meg, fölényesen maga mögé utasítva ezen a listán Nando De Colót (17,17), Luka Doncicot (16,89) és Nemanja Nedovicsot (16,83) is.

Rising Star Trophy (Legjobb fiatal játékos): Luka Doncic (Real Madrid)

A Rising Star trófeát a szezon előtt a 22. életévét még be nem töltött legjobb játékosnak ítélik oda, így játéka alapján hiába messze nem csak ígéretes tehetség már Luka Doncic, de ezt a címet egyszerűen nem lehet másnak odaítélni, és ez még garantáltan így lenne a következő néhány évben is, ha nem menne át az NBA-be a szlovén szupertini. Tavaly is Doncic kapta ezt a díjat, számai pedig ebben a szezonban még elképesztőbbek, melyeket lejjebb az MVP-rovatban részletezünk.

Best Defender Trophy (Legjobb védő): Kyle Hines (CSZKA Moszkva)

Az alapszakaszt utcahosszal megnyerő CSZKA Moszkvából a rengeteg kiemelkedő teljesítmény miatt egyetlen másik játékost vagy edzőt sem tudtunk díjjal illetni, így „kárpótlásul” az év védőjének Kyle Hinest jelöljük az orosz sztárcsapatból. A 2016-ban is győztes amerikai nem hoz ugyan kiemelkedő számokat lepattanózásban (4,2) és dobásblokkolásban (0,76) sem, ám a CSZKA-t ismét a méretes vállain cipeli, a legfőbb oszlop a védekezésben, melyre olyan hatása van, ami számokban nehezen kifejezhető. A tavalyi győztes Hanga Ádám csapata gyenge szereplése miatt sajnos idén nem jöhet számításba, ahogy a korábbi kétszeres díjazott, és az itt mindig szóba kerülő Bryant Dunston sem, az Efes ugyanis még a Barcánál is katasztrofálisabb szezont tudhat maga mögött. Hines legfőbb kihívója talán a Real 220 centis óriása, a második legjobb dobásblokkoló (1,65) és ötödik legjobb lepattanózó (5,87) Walter Tavares lehet, ám ő csak a hetedik fordulóban csatlakozott a madridiakhoz.

Alexander Gomelsky Coach of the Year (Az év edzője): Sarunas Jasikevicius (Zalgiris)

A legjobb pontszerző és fiatal játékos után az év edzője díj az, amelyikhez a legkevesebb kétség férhet, óriási meglepetés és igazságtalanság lenne, ha ezt nem Saras Jasikevicius kapná meg (bár a szavazás csak a Final Four után zajlik le az edzők között, ez némileg még átírhatja ezt, de az alapszakasz alapján aligha kétséges a voksolás kimenetele). A Zalgiris teljesítményét fentebb már méltattuk és értékeltük, amit ebből a keretből kihozott a karakterisztikus tréner az egészen elképesztő és egyedülálló. Meg kell említeni itt még a CSZKA-val az alapszakaszt toronymagasan megnyerő Dimitrisz Itudiszt, illetve a Baskoniát a playoffba szinte a semmiből bevivő Pedro Martinezt is, ők is egészen kiváló munkát végeztek és a maguk nemében kiemelkedő eredményt értek el csapataikkal.

Turkish Airlines EuroLeague MVP: Luka Doncic (Real Madrid)

Az idei MVP-jelöltek közül öt játékos neve maradt a kalapban a végére, Luka Doncic mellett Nando De Colo, Alexej Shved, Nick Calathes és Toko Shengelia voltak azok, akik hátukon cipelték egyaránt playoffba jutó csapataikat. Ezt egyébként a számok is alátámasztják, ugyanis mindegyiküket megválasztották valamelyik hónap MVP-jének, és ők öten érték el a legmagasabb indexpontszámokat is az alapszakasz végére, a lista élén Doncic végzett 22,67-es átlaggal (16,9 pont, 4,8 lepattanó, 4,6 gólpassz, 1,2 labdaszerzés, 0,4 blokk). Ám nemcsak a statisztika miatt választottuk őt az MVP-nek, hanem a szubjektív szimpátia alapján is, hiszen fentebb már taglaltuk, hogy milyen páratlan sérüléshullám sújtotta a Realt, amivel minden Doncic nyakába szakadt. Ő azonban 18 éves kora ellenére ezt a terhet nemhogy csak elbírta, hanem parádés teljesítménnyel vezette csapatát, nem voltak ritkák tőle a 35-40 indexpontos produkciók sem, ami után kíváncsian várjuk, hogy mire lesz képes a rájátszásban és esetleg a Final Fourban.

All-EuroLeague First Team (Az év első csapata): Nick Calathes (Panathinaikosz), Luka Doncic (Real Madrid), Alexej Shved (Himki Moszkva), Toko Shengelia (Baskonia), Jan Vesely (Fenerbahce)

Az MVP jelölteknél tárgyalt négy kisember közül az egyiket ki kellett hagynunk az év első csapatából, és közülük De Colóra esett a választásunk. Az általunk MVP-nek választott Doncic helye nem lehet kérdés, Shved pedig a tripla- és pontrekordot, míg Calathes a gólpassz-rekordot döntötte meg és végzett az assziszt (8,15) és a labdaszerzés (1,78) kategóriában is magasan az élen, ráadásul ők hárman csapatuk alfái és omegái voltak, míg De Colo azért jóval több segítséget kapott Rodriguezéktől. Négyes poszton Shengelia volt egyértelműen a szezon legjobb játékosa, ráadásul behúzta a Baskoniát a rájátszásba. A másik magasemberen sem kellett sokat gondolkodnunk, Jan Vesely Udoh távozás után oroszlánrészt vállalt a Fener palánk alatti munkájából és csapata talán legfontosabb játékosa volt az alapszakaszban, amit kiegyensúlyozott teljesítménnyel a második helyen zárt a címvédő.

All-EuroLeague Second Team (Az év második csapata): Kevin Pangos (Zalgiris), Nemanja Nedovics (Malaga), Nando De Colo (CSZKA Moszkva), Jorgosz Printezisz (Olympiakosz), Paulius Jankunas (Zalgiris)

Itt tehát az első csapatból kicsúszó De Colo helye nem képezhette vita tárgyát, ahogy Jorgosz Printezisz is biztos pont volt, Shengelia után ő volt a másik legjobb erőcsatár, roppant stabil produkcióval előrukkolva hétről hétre. Az Olympiakosz másik ikonjának, Vaszilisz Szpanulisznak is egyértelműen helye lenne ebben az ötösben, ám ő az első 10 meccset kihagyta, így vele most nem számoltunk. Helyére az a Nemanja Nedovics került be, akit bár a kiemelkedő csapatsikerek elkerültek, ám egyénileg fantasztikus szezont hozott, hatodik lett az indexpontszám-listán 16,67-es értékével (16,8 pont, 4,8 gólpassz), a balul sikerült NBA-kalandja után kvázi újjáélesztette karrierjét, és kíváncsian várjuk, hogy jövőre melyik nagycsapatban (esetleg újra az NBA-ben?) láthatjuk játszani. A Zalgiris történelmi sikerét megsüvegelendő Kevin Pangosnak és Paulius Jankunasnak is szorítottunk helyet, mindketten oroszlánrészt vállaltak a litvánok kiváló szerepléséből, Pangos ráadásul több dupla-duplát is hozott és harmadik lett a gólpassz-listán (6,17), míg Jankunast megválasztották például december hónap MVP-jének is, azaz neki is jócskán voltak kiemelkedő produkciói.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus