220 fölött - Két Klubhű Kiválóság

Mivel az NBA-be való kerülésük közötti eltérés kerek két évtized, így sajnos nem játszhattak egymás ellen a Jazz-Rockets derbiken. Azért mert minden bizonnyal nagy "szakmai csemege" lehetett volna az NBA blokkirályának, valamint a 220 centi fölöttiek "klubja" legponterősebb kosarasának párharca. Elő a farbával, következzék tehát Mark Eaton, és a sorozatos sérülései miatt nyáron visszavonuló Yao Ming.

Az már sosem derül ki, mint veszített az Egyesült Államok és a világ vízilabdája, de tény: a Dél-Kaliforniában született kis Mark Eaton gyermekkorában jobban vonzódott a pólóhoz, mint a kosárlabdához. A középiskola elvégzése után sem a kosárlabda volt az elsődleges a számára, Arizonába, Phoenixbe ment szakmát tanulni egy autós iskolába, és végzett is, mint szervíztechnikus.

Ezek után elég későn, 21 évesen, 1978-ban került egyetemre. A névtelen Cypress iskolában aztán megmutatkozott, hogy van tehetsége a játékoz. Két év alatt 14,3-as pontátlagot produkált, s második évében Kalifornia állam bajnoki címéig vezette a kis intézményt. Eatont - ahogy egyébként Sabonist is - kétszer draftolták, a Cypress-ben nyújtott jó játékára felfigyelt a Phoenix, és 1979-ban az 5. körben 107. helyen draftolta a nagyon magas, de a kosarazás szempontjából a póló és az autószerelési tanulmányok miatt még kissé nyersnek tekinthető játékost. Eaton azonban nemet mondott az NBA-ra, s maradt az egyetemi kosárlabdánál. A nevesincs Cypress-ről az egyik legnevesebb felsőoktatási intézménybe, a UCLA-ra került. Ott azonban  túl sok sót nem evett meg, végzős évében 11 meccsen lépett pályára, ezeken összesen írd és mondd 42 percet játszott, s a meccsenként nem egészen 4 a pályán töltött perc alatt 1,3 pontos, és 2 lepattanós átlagot hozott össze.

Így aztán az egyébként elég "szürke" 1982-es drafton - az első James Worthy és a harmadik Dominique Wilkins érdemel említést - finoman fogalmazva nem kapkodtak a csapatok a hosszúra nőtt Mark gyerekért. A Jazz akkori edzője, Frank Layden azonban, - talán a zseniális Red Auerbach NBA-s körökben szinte szállóigéjévé vált régi axiómájára amely szerint a magasságot nem lehet tanítani - hallgatva a 4. körben, 72.-ként "lecsapott rá". Talán nem is gondolta, hogy egy igazi védőbástyára lelt.

Martk Eaton 11 évet húzott le a Jazz-nél, 1982-től 1994-ig szolgálta a "mormonokat".

Nem a pontszerzés volt a fő feladata, ám hátul ő adott stabilitást a híres John Stockton-Karl Malone duó vezette Jazz védekezésének. Fontos, nélkülözhetetlen tagja volt az együttesnek. Nem tűnt túl ruganyosnak, ám a magasságához képest remek anticipációs készségével kitűnően "olvasta" az ellenfél játékát, kiváló ütemérzéke révén dobásblokkolásban több rekordot állított fel, s ezek mind a mai napig "élnek".

Már az első évadjában hamar kiszorította a kezdőből Danny Schayes-t, és 3,4-es blokkátlaggal zárta az évadot. Ezzel túl azon, hogy a Jazz történetének legjobbja lett, az NBA-ben rögtön a 3. helyre robbant be e kategóriában.

A következő évadban közel 1-et emelt még a már az első évben is figyelemre méltó átlagán, s az ő meccsenkénti 4,28 blokkja nagyon kellett ahhoz, hogy a Jazz 83-84-ben - története során először - bejusson a rájátszásba.

Eaton számára a harmadik évad volt a csúcs. Átírta a blokkolási rekordlistát, 5,6-os szezonátlaga mindmáig a legjobb. Csak egy adalék, az 1984-85-ös szezonban a blokkátlagok tekintetében mögötte második bizonyos Hakeem Olajuwon "szerény" 2,68-os átlagot tudott felmutatni - ez pedig kevesebb, mint Eaton átlagának fele...Ja, és korántsem mellesleg ebben az évadban a lepattanóátlaga 11,3 volt - amellyel 5. lett az évad ranglistáján. Talán nem meglepő, hogy megkapta az Év Védőjátékosa címet.

Eaton éveken át vezette a blokklistát, 1988-89-ben előzte meg őt az akkor a Golden State-ben játszó Manute Bol, de ekkor is felmutatott azért 3,84 -es blokkátlagot, és pattanózásban ismét 10 fölé jutott. Ismét ő lett az Év Védőjátékosa, s pályafutása során először - és utoljára - az All-Star gálán is pályára léphetett, itt is egy csapatban szerepelve Stocktonnal és Malone-nal.

Pályafutása vége felé térd és hátsérülése miatt Eaton átlagai folyamatosan csökkentek. utolsó évadjában, a 36.életévéhez közeledve 66 meccsen már csak átlagban 17 percet töltött a pályán.

Ezzel együtt 3,5-tel az egész pályafutásra kivetítve övé a legjobb meccsenkénti blokkátlag a ligában, s övé a legjobb szezonátlag is, a már említett 84-85-ben elért meccsenkénti 5,6 "búrával".

Mindezek fényében érthető, ha Mark Eaton 53-as mezét visszavonultatta a Utah Jazz.

Ha valakinek, hát Yao Mingnek - legalábbis kínai viszonyok között - tényleg nehéz volt megszületni Két korábbi profi kosaras, a 201 centis apa, Yao Zsinhuan és a 190 centire nőtt anyuka, Fang Fengdi gyermekeként kerek 5 kilós testsúllyal jött a világra 1980.szeptember 12-én. A súly, amellyel Yao Ming született éppen a duplája a Kínában születendő gyermekek átlagos súlyának.

Eaton-nal ellentétben - jórészt nyilván a szülői háttérnek köszönhetően - Yao Ming már 9 éves korában kosarazni kezdett. Egy évre rá, amikor 165 centinél tartott, orvoshoz vitték, ahol 220 centis végső testmagasságot jósoltak a "kis" Yao-nak. 9 centit tévedtek...

Yao Ming, olykor napi 10 órát is gyakorolva a Sanghaj Sharks együttesében járta végig a szamárlétrát. 17 esztendősen került be a felnőtt csapatba, s nyitásként 10 pontos és 8 lepattanós átlagot hozott össze. A következő szezonban - immáron másodszor - súlyos sérülést szenvedett, eltört a lába. Ez jelentősen visszavetette a ruganyosság fejlesztése terén. Ennek ellenére többen már 1999-ben szerették volna, hogy az NBA-be menjen - ő azonban maradt. Talán arra várt, hogy kínai felnőtt bajnoki lehessen. Nos, arra még várnia kellett, egészen addig, amíg a bajnoki címet gyakorlatilag "kibérlő" Bayi Rockets ásza, a 216 centis Wang Zsizsi 2001-ben, első kínai kosarasként az NBA-be, a Dallasba szerződött.

A következő szezon sanghaji bajnoki címet és a palánkok alatt döbbenetes Yao Ming dominanciát hozott, hősünk a rájátszásban 38,9 pontos és 20,2 lepattanós átlagot produkált, s volt olyan meccse a döntőben, amelyen nem hibázott dobást, pedig próbálkozott bátran: mind a 21 kísérlete sikeres volt. Ezután döntött úgy: irány Amerika.

Eatonhoz hasonlóan Yao is egy elég szürke drafton, a 2002-es börzén került kiválasztásra - méghozzá elsőként. Megelőzve többek között a 3. Mike Dunleavy-t, a 4. Drew Gooden-t, és a 9. helyen kiválasztott Amare Stoudemire-t. Rajtuk kívül a 23. Tayshaun Prince illetve a 35. helyen, a második körben elkelt Carlos Boozer emelhető ki. E draftnak magyar vonatkozása is volt: a Washington 39.-ként választott ki egy Rod Grizzard nevű játékost, aki később Pakson is megfordult.

Visszatérve Yao Mingre, az NBA-debütálása előtti időszakot a Rockets edzőtábora helyett a kínai válogatottal töltötte a világbajnokságon, és bizony a szakértők többsége kételkedett abban, hogy a kínai óriás megállja a helyét az NBA-ben.

Első meccsét mindenesetre "megúszta" dobott pont nélkül, a Pacers ellen, de a Denver kosarába már betalált. November 17-e, s a Lakers elleni meccs hozott nagy áttörést, hibátlan dobásmutatóval 9/9 mezőnyből, 2/2 a büntetővonalról kerek 20 ponttal zárt.

Ettől kezdve már Yao marketing-értéke is jelentősen nőtt. A Shaquille O'Neal-lel a pályán történő, s sokak által nagyon várt első találkozása előtt Shaq egy az ázsiai származásra, nyelvekre utaló szójátékkal üzent Yao-nak, majd azt mondta, csak tréfának szánta. Yao Ming azt mondta, ő ezt készséggel elhiszi, de abban nem biztos, hogy az ázsiaiak tízmilliói értik a viccet...A pályán a meccs elején próbált is erőt demonstrálni, kétszer is "betakarta" O'Neal-t. Mindketten dupla-duplával zárak, de a párharcot egyértelműen Shaq nyerte (31 pont, 13 lepattanó), Yao 10-10 pontig és pattanóig jutott, s kiosztott 6 blokkot. A végén Yao Ming őrülhetett, hiszen 10 másodperccel hosszabbítás vége előtt egy zsákolással főszerepet játszott abban,hogy a Rockets nyert 108-104-re. Csak mellékesen említjük meg, hogy e meccsen olyan, lassan feledésbe merülő kiválóságok remekeltek houstoni részről, mint a 29 pontig jutó Couttino Mobley, vagy a 44-et "vágó",Steve Francis. Mindketten 75%-kal szórták a triplákat, előbbi mutatója 3/4, utóbbié pedig 6/8 volt az összecsapáson.

A 2003-as évben lehetett először szavazni az All-Star gála résztvevőire az interneten spanyol és kínai nyelvterületről - és ez ha nem is szakmailag, de átütő sikert hozott Yao Ming számára. Ő lett a kezdő center a Nyugat válogatottjában, közel negyedmillió szavazattal többet begyűjtve az akkoriban csúcson lévő Shaq-nél. Nyolc esztendő, azaz 1995 után Yao Ming személyében ismét volt egy olyan újonc az All-Star gálán, aki azonnal, első évében a főmérkőzésen bekerült a kezdőbe. Az elődöt Grant Hillnek hívják.

A továbbiakban túl sok adattal nem szeretnénk már terhelni olvasóinkat.Yao az első évadját 13,5 pontos és 8,2 lepattanós átlaggal zárta, s második lett az Év Újonca szavazáson Amare Stoudemire mögött, és ő érdemelte ki a Laureus - az Év Felfedezettje címet.

A következő szezonban mind pontban, (17,5) mint lepattanózásban (9) javult, s ekkor egy háromszoros hosszabbításos, Atlanta elleni meccsen érte el pontszám és gólpassz tekintetében karriercsúcsát (41, 7).

Yao Ming - rácáfolva a kétkedőkre - évről évre javult. 2004 nyarán a Rockethez került a korszak egyik legjobbjának, legnagyobb ígéretének tartott játékosa, Tracy McGrady. Yao -sok-sok honfitársa segítségével - megdöntötte az All-Star gálán egy játékosra érkező szavazatok számának addig Michael Jordan által tartott rekordját. A rájátszásba nyugat 5.helyén bejutva nyerték meg az első két meccset a Dallas ellen - a másodikon Yao a rájátszásban klubrekordot jelentő 13/14-es mezőnymutatóval zárt -, hogy aztán még egy a Rockets számára kétes értékű rekordot is hozzon a párharc. A mindent eldöntő 7.meccsen a Mavericks kerek 40 pontos verést mért Yaoékra - a hetedik meccsek történetében ez volt a legnagyobb különbséggel végződő összecsapás.

2006-tól elkezdődött egy fájdalmas, sérülésekkel teli időszak. Hiába produkált 20 pont 10 lepattanó fölötti átlagot Yao, 2006 áprilisában, egy Jazz elleni összecsapáson elszenvedett csonttörés miatt fél év kényszerpihenő következett. Felépülése után ugyan 25 pont fölé vitte az átlagát, de nem sokkal később újra megsérült. Yao Ming az egész 2009-10-es évadot kihagyta, a nyáron befejeződött évadnak pedig úgy vágott neki, hogy meccsenként maximum a játékidő felét tölti majd a pályán. December 16-án azonban jött az újabb sérülés, s bejelentették, ezt a szezont is ki kell hagyja. Ennek ellenére honfitársai, rajongói - noha köztudott volt, hogy sérült - beszavazták az All-Star gála kezdőjébe... Idén nyáron úgy döntött: elég, 31. életévének betöltése előtt úgy döntött befejezi.

Yao Ming 229 centis magassága és 118 kilós versenysúly ellenére nem az a klasszikus, a gyűrűnek háttal állva pozíciózó centerként marad meg az emberek emlékezetében, inkább egy a betörések és leosztások után zsákolgató, valamint középtávolról, s a büntetővonalról a magasságához képest kifejezetten jó kezű játékosként. Amikor ő és McGrady egy csapatba került a Rockets-nél a szurkolók elkezdtek reménykedni, hogy újra jön egy olyan fényes időszak,mint amikor Hakeem Olajuwon és Clyde Drexler játszott együtt a csapatban. Nem is volt minden alapot nélkülöző a reménykedés, csak a két ász szinte "versengett" azon, melyikük bizonyul sérülékenyebbnek az NBA "húsdarálójában".

Yao 2001-ben 2003-ban és 2005-ben is vezéregyénisége volt az Ázsia-kupát megnyerő kínai válogatottnak, mindannyiszor ő érdemelte ki az MVP címet. Legnagyobb szívfájdalma pályafutása során az volt, hogy sérülés miatt nem tudott részt venni 2008-as, Pekingben rendezett olimpián.

2002 és 2011 közötti NBA pályafutása alatt mindössze 486 meccsen lépett pályára, s ezeken 19 pontos és 9,2 lepattanós átlagot produkált. Ő a 220 fölötti játékosok között a legeredményesebb - sajnos csak ennyi adatott neki.