Tüzér-tűz 7.rész (3.évad)

Remek, pocsék, pocsék, remek. Kiizzadtuk a másodikat...

A szeptemberi özönvízet megsínylette a Dózsa György úti kosárcsarnokunk sokatlátott parkettája. Hiába szorgoskodott anno Akadémiánk apraja-nagyja, a vödrökkel történt folyadékmentesítés ellenére a burkolat felpúposodott. Legutóbbi mérkőzésünk előtt érkezett el a várva várt pillanat. Profi szakemberek egyenesítették ismét élhetővé a faanyagot, aminek azonban 24 órát kellett száradnia.

A pénteki edzésen, amikor is főleg dobás szerepel az edzéstervben, az egyetlen, aznap használható mérkőzés palánk mellett improvizációra volt szükség. Tizenhatos létszámnál nem járja, hogy csak a fele edz, a többit - példának okáért - lépcsőzni küldöm. Jogosan lenne szájhúzás és garantált rosszkedv a megérdemelt "jutalmam". Ezért aztán körbenéztem és a legapróbbak által használt beguríthatós palánkszerkezeteket gördíttettem a pálya használható részeire. Bójákkal kijelöltem a triplavonalakat, amitől úgy nézett ki a csarnok mint egy műanyag-nagykereskedés. Sajnos, az egyik mobil palánk rettentő csattanással félig kilehelte a lelkét. Ez azt jelentette, hogy bár állni állt, de a gyűrű magasságot sehogy sem lehetett felnőtt méretűre állítani. Ennek a töpörödöttek örültek igazán. Sinkovits Dani, Ramon Valerio és Szollár Geri minden szabad pillanatukban újabb zsákolással kenegették a levegő önjelölt királyai által megtépázott egójukat. Bíztam benne, a kissé abszurd dobóedzésen legalább a mozdulatot sikerül összeraknunk szombatra. Mennyiséget választottam a minőség helyett...

Az első negyedben úgy tűnt, sikerült. Állva hagytuk a rivális Eger csapatát. Ötven százalékos hatékonysággal dolgozva építettünk ki megnyugtató előnyt (22-7). Főleg Haris Robi (11 pont, 6 lepattanó) volt elemében. Mivel védekezésben működött a gyakorolt szisztéma, úgy tűnt, már az első játékrészben megroppanthatjuk Váczi Péter kollégámékat. Nem így történt. Pocsékul játszottunk a második tíz perc során. Képtelenek voltunk indítást vezetni, a meglépett zóna védekezés ellen pedig sem ötletünk, sem pontosságunk nem akadt. Szenvedtünk, mint medve a jégen. Annyi jó származhatott a 35-24-es félidőből, hogy hátra semmiképp sem dőlhettünk, mint azt tudatalatt egy héttel ezelőtt, a Tiszaújváros ellen megtettük.

Sajnos a játék képe és minősége nem változott fordulás után. Üde színfoltot a kezdőként debütáló Fekete Józsi (4-4 pont és lepattanó, 2 gólpassz, blokk, 10 VAL, +8, 15 perc alatt) harcossága jelent. Amit lehet mellédobtunk mezőnyből, ráadásul a büntetők aznap tényleg azok voltak számunkra (12/21, 57%). Ekkor volt szükség valaki(k)re, akik vállukra veszik a CSAPATot. Szalay Ákos és Máté Márk rutinos csapatkapitányokként ezt meg is tették. Hátralévő támadásainkat magukra vállalták, többnyire jó és eredményes döntéseket hozva (16 pont, 10-10 lepattanó és kiharcolt fault, 7 gólpassz, 30 VAL és +20 közösen), míg előbbi védekezésben sikeresen fárasztotta ki a második félidőre megtáltosodó Máté Balázst, az egriek legjobb játékosát.

Főképp nekik köszönhetően vettük vissza a kezdeményezést és rendeztük le magabiztosan a végjátékot (18-10), keretbe zárva ezzel az egyik legszenvedősebb, ám szívünknek talán éppen ezért még fontosabb győzelmünket. Örömmel nyugtáztuk, hogy egyre több szurkoló szorít nekünk a lelátókon. Ezúttal ha minőséggel nem is, de küzdőszellemmel, odaadással feltétlenül meg tudtuk köszönni kitartó bíztatásukat.

Kedden elkezdjük az idei Hepp Kupa küzdelmeket Dunaharasztin. Remek alkalomnak ígérkezik, hogy élesben gyakoroljunk a következő bajnoki megmérettetésre. Szombaton Debrecenbe, a feljutásért csatázó DEAC csapatához látogatunk. Nagy Botondék kereken tizenhét hónapja veretlenek odahaza. Elképesztő sorozat, valódi hazai pálya. Fontos mérkőzés lesz, ahol a mezőny legerősebb ellenfele ellen mérhetjük le, mire vagyunk valójában képesek. Legutóbb a csodálatos ezüstéremmel záruló U23-as döntő apropóján jártunk az Oláh Gábor utcában. Remélem, ezúttal is emelt fővel mehetünk majd zuhanyozni... 

 

Szép napot és lelki békét Mindenkinek!

Hajrá Honvéd!


Foto - Gémesi Balázs

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus