Kitüntették Dr. Neszmélyi Emilt

Az MKOSZ Versenybizottságának tagja, dr. Neszmélyi Emil ügyvéd számára a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta Áder János köztársasági elnök, miután első magyarként érte el a Mount Everest csúcsát a nehezebb, északi útvonalon.

A kosarsport.hu beszámolója:

Az MKOSZ Versenybizottságának tagja, dr. Neszmélyi Emil ügyvéd számára a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta Áder János köztársasági elnök az augusztus 20-ai nemzeti ünnepünk alkalmával. A kitüntetést bizottsági tagunk azzal érdemelte ki, hogy első magyarként érte el a Mount Everest csúcsát a nehezebb, északi útvonalon, és teljesítményével példával szolgált a magyar nemzet egésze és - nem utolsósorban - az asztmás gyerekek számára is. 

„Egy embert próbáló feladatot szerettem volna teljesíteni, a legerősebb motivációm pedig az volt, hogy magyar állampolgár még nem mászta meg ebből az irányból a hegyet. Hárman már életüket veszítették itt, és sokan nem hittek benne, hogy honfitárs valaha megmászhatja az Everestet északról, most végre ez is teljesült. Számomra viszont ez csak akkor ér valamit, ha mások, például a súlyos asztmások vagy akik nem hisznek eléggé magukban, erőt tudnak meríteni a mostani mászásból" - fogalmazott Neszmélyi. 

A csúcstámadást a magyar mászó csapata a második időjárási ablak alkalmával kezdte meg, felfelé nem volt fennakadás, sőt az időjárás is kegyes volt hozzájuk. Folyamatosan fújt a szél, a napot pirkadat után viszont a hátukba kapták, ami megkönnyítette a dolgukat. A hármas táborig, vagyis 8300 méterig akadálytalanul jutottak fel. Az oxigénpalackot 7200 méteren vették fel, Neszmélyi szervezete innentől nem is bírta volna az asztma miatt. Fontosnak tartotta leszögezni: hogy bár a hazai profi alpinisták az oxigénpalack nélküli mászást tartják „tisztának", de ezzel sem fut fel simán az ember a csúcsra, hiszen nem tengerszinti dússágú oxigén van a palackban. 7000 méter fölött nagyjából a tengerszinti levegő 40 százalékát képes adni sűrűségben, ezzel tiszta erőből mászni nem lehet. Neszmélyin kijöttek az asztmatikus tünetek, 2-3 alkalommal csak kapkodott levegő után, ilyenkor le kellett ülnie rövid időre. Aztán amikor a levegő „utolérte" a palackból, felpattant és indult is tovább. Társai csak lestek, a túravezető egy idő után megszokta, „mindig ezt csinálja", bökte oda a többieknek. Beszélgetésünkkor halkan megjegyezte: 

„Remélem édesanyám nem olvassa ezt az interjút, de ha nem lenne asztmám, palack nélkül indultam volna el." - mesélte a hős hegymászó. 

A hármas táborból négy óra pihenés után indultak felfelé az éj leple alatt, fejlámpával. A csúcs előtt 150 méterrel találkoztak szembe a már lefelé tartó kínai csapattal. Nem volt egyszerű élve kikerülni a „dugóból". „Én fogtam a lefelé jövő egyik karját, miközben ő be volt kötve, én meg nem, majd fordítva, mindezt hétszer, a szakadék fölött lógva." Túlélték, fél órával később már a csúcson álltak a végkimerülés határán. Neszmélyi az MKOSZ, a TF, az Óbudai Kaszások, a Sportjus és Óbuda zászlaját is felvitte, no meg persze a magyar nemzeti színeket is egy, az olimpiai csapat számára jókívánságokat tartalmazó egyedi zászló kíséretében. Összesen hét zászlóval fotózkodott, még videó is készült róla. 17 percük volt fent, aztán irány vissza. Ekkor kezdődtek a gondok. 

„Gyönyörű sípályaszerű, meredek szakaszon jöttünk lefelé valahol 7600 méter környékén, amikor éreztem, hogy fogy a levegő. A palack azt mutatta, hogy tele van, de éreztem, hogy nincs. Nem volt mit tenni, fenékre ereszkedve lecsúsztam a serpánkhoz, aki ellenőrizte a palackot, valóban üres volt. Akkor az ő arcára is kiült, ami az enyémre, de nem estünk pánikba, betartottuk, amit mentés idején mindig be kell tartani: a mentő ember, vagyis ő használta a saját palackját, és mivel én még nem voltam közvetlen életveszélyben, csoszogtam utána. Hol előre, hol hátrafordulva ereszkedtünk csigalassúsággal, 

Közben azért átfutott az agyamon: megígértem a fiamnak, hogy hazamegyek. Minden ígéretemet megtartottam eddig, most sem lehet másképp! 

Ő egyébként nem tudta, hol vagyok, csak azt, hogy elmentem hegyet mászni és túrázgatni Nepálba. Ezekben az órákban a mentális tréningeken tanultakra hagyatkoztam, és végül sikerült épségben lejutni a hegyről. 

Bár felfelé mászva nem voltak tudatában, legalább hat holttest mellett haladtak el. Összesen van vagy kétszáz hulla a hegyen, sokan ugyanis olyan szakaszon lelik halálukat 8000 méter felett, ahonnan nem lehet lehozni a testüket. Erről Klein Dávid is mesélt 2014-ben a déli oldali mászását követően, ő egy ülve megfagyott embertől méterekre sétált el. 

Neszmélyi úgy érzi, a maga részéről teljesítette a célt, innentől kezdve, ahogy fogalmaz, „jöjjön a második magyar mászó északról, jöjjön az első hölgy északról, jöjjön az első palack nélküli magyar". Ő a következő egy évben nem keres hasonló kalandot, de ha valami megihleti, később még nekivág a világ valamely eldugott pontjának. Akár az Északi- és a Déli-sark is jöhet. Oda valószínűleg előbb indul el, mint a következő nyolcezresre. Bár, ki tudja...?  

Miután a kitüntetett az MKOSZ zászlaját is magával vitte, és kitűzte az Everest csúcsára, számunkra is nagy büszkeség, hogy egyedülálló és emberfeletti teljesítményét a magyar állam kitüntetéssel ismerte el. Kitüntetéséhez elsők között dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár gratulált számára. 

A videó:

Forrás - kosarsport.hu (mno.hu)
Foto, Slide - kosarsport.hu

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus