Az "új gazdagok"

A 2011-es draft első köröseit október 31-ig lehetett hosszabbítani idő előtt. Lássuk, kik kaptak új szerződést és kik (egyelőre) nem.

A 2011-es draft első körösei közül 21 ember volt jogosult arra, hogy újoncszerződése lejárta előtt, idő előtt egyezzen meg csapatával a közös folytatásról. Jonas Valanciunas (1/4) és Donatas Motiejunas (1/20) egy, Nikola Mirotic (1/23) pedig három évvel később érkezett a ligába, Jan Vesely (1/6), Chris Singleton (1/18), Nolan Smith (1/22), Marshon Brooks (1/25), és JaJuan Johnson (1/27) már nincsenek is az NBA-ben, Jimmer Fredette (1/10) és Jordan Hamilton (1/26) pedig már nem az újoncszerződésükkel rendelkeznek - előbbi a New Orleans Pelicansnél, utóbbi a Utah Jazznél.

 

Akik új szerződést kaptak:

Kyrie Irving (1/1), Cleveland Cavaliers, 5 éves maximum (90 millió dollár)

Azt gondolom, hogy itt kevés kérdés merül fel. Egyrészt az aláírás időpontjában maximum még csak reménykedett a Cavs LeBron Jamesben - és Kevin Love-ban -, Irving a pocsék védekezése és az egyre gyengülő scoring hatékonysága ellenére is az egyetlen olyan játékosa volt a keretnek, akire megérte építeni hosszútávon is, és nem egy jó kiegészítő a maximum, amit ki lehet belőle hozni (Waiters, Tristan Thompson). A potenciálja gyakorlatilag végtelen, jó védő is lehet akarással és egy megfelelő edzővel, a hatékonyságán pedig sokat segíthet, hogy 2-3. opcióként kell ezentúl tevékenykednie.

Az aláírás időpontjában úgy tűnt, a Cavsnek hosszútávon Irvinggel is lesz bőven sapka alatti helye, ráadásul az új TV-szerződés miatt nem is nagyon kellett attól tartani, hogy ez a maximum túl sok helyet vesz el a sapka alól. LeBron és Love megszerzése után a helyzet nagyban változott, de most már azért nem fáj ez a kontraktus, mert költőpénze semmilyen esetben nem lesz a Cavsnek. James, Love és az új, 10 milliós szerződést kapó Varejao annyi helyet foglalnak, hogy ha Irving aláír 2-3 millióval olcsóbban sincs semmi helyük a sapka alatt. Hogy megéri-e ezt a pénzt az irányító, az nyilván csak a jövőben dől el, viszont magával a hosszabbítás és az összeg jogosságával kapcsolatban nem sok kétség merülhet fel, az összes hellyel rendelkező csapat megajánlotta volna a maximumot Irvingnek jövő nyáron.

Kemba Walker (1/9), Charlotte Hornets, 4 év 48 millió dollár

Ez már egy jóval megkérdőjelezhetőbb lépés a Hornets részéről, de mint a csapat egyik vezérét, meg kellett fizetniük Walkert. Amellett, hogy kifejezetten jól osztogat, messze átlagon aluli hatékonyságú scorer, legnagyobb erénye egyértelműen az, hogy meccsek végén rá lehet bízni az utolsó dobást, mert elég jó százalékkal értékesíti az ilyen helyzeteket.

Játékban azért fejlődhet Walker, és szerencséjükre pénzügyileg nem nagyon befolyásol semmit a 12 milliós szerződésének jelenléte. Jövőre Al Jefferson kiléphet jelenlegi kontraktusából - hogy megteszi-e, az nagy kérdés. Akár kilép, akár marad még (legalább) egy évre, pénze ígyis-úgyis lesz rá a Hornetsnek, hiszen 71 millió dolláron állnak az ő 13.5 millió dollárját is beleszámolva, az emelkedő cappel ez bőven luxusadó alatt lehet még akkor is, ha rá kell pakolni pár milliót Jefferson jelenlegi pénzére.

Klay Thompson (1/11), Golden State Warriors, 4 éves maximum (70 millió dollár)

Onnantól kezdve, hogy Love-ért nem cserélték el a nyáron, szinte borítékolható volt, hogy megkapja ezt a pénzt, amennyiben elég sokáig tartják ügynökével azt az álláspontot, hogy ők csak ennyiért hajlandóak aláírni. Tartották magukat, el is jött a "pay-day". Játékban Thompson egy kiváló 2-3. opció, jó védő, ráadásul Curryvel nagyon jól meg is értik egymást. Nem lesz franchise-player, és ezért talán sok is lehet ez az összeg esetében, nagyobb problémák lehetnek viszont a csapat financiális oldalán.

Jövőre ugyanis már 85 millió dollárnyi lekötött fizetése van az oaklandieknek úgy, hogy csak 10 igazolt játékosuk van, és ebben nincs benne az a Draymond Green, aki összességében sokkal hasznosabb kosaras, mint az egyelőre előtte játszó David Lee, könnyen lehet, hogy kezdő lesz - márpedig ebben az esetben őt is meg kell majd fizetni, mert lesz rá kereslet bőven a jövő évi szabadügynökpiacon. Lee ugyan lejáró szerződéssel rendelkezik a következő idényben, de 15.5 milliós kontraktusától úgy megszabadulni, hogy nem érkezik vissza semennyi fizetés, nem lesz egyszerű feladat, talán már a Philadelphia Sixers sem lesz a liga szemétlerakója. Nagyban függ a sorsuk attól, mennyit nő majd a fizetési sapka, de Thompson 15.5 milliós kezdőfizetése itt azért rendesen visszaüthet.

Alec Burks (1/12), Utah Jazz, 4 év 42 millió dollár

Nála egyértelműen a potenciált fizette meg a Jazz, hiszen tavaly még csak csereember volt - igaz, így is átlagolt 14.0 pontot 28.1 perc alatt. Burks egyáltalán nem rossz játékos, és döntenie kellett a Jazznek: ha láttak benne annyit, hogy idén robbantson, talán okosabb volt most megkötni vele a szerződést, viszont ha nem jön be a számításuk, szerintem fölöslegesen kötöttek le ennyi pénzt előre, évi 10.5 millió dollár nagyon sok arra, amit eddig mutatott. Jó jel, hogy felfelé ívelő pályát mutat, a pontátlaga mellett a hatékonysága is javul, úgyhogy vannak biztató jelek arra, hogy meg fogja érni a pénzét.

Pénzügyi szempontból a Jazznek egyelőre nincs miért aggódnia, már Derrick Favors, Gordon Hayward és Burks nagy pénzével együtt is csak 63.6 millión állnak a jövő nyáron úgy, hogy csak Enes Kanter esetében maradt fenn a kérdőjel, hogy a mostani aktív rotációból marad-e vagy sem. 2017 nyara lesz az a pillanat, amikor nagyobb döntések előtt állnak majd - 5 fővel 54 millió dollár lesz akkor a fizetési listájukon, és Trey Burke-kel, valamint Rudy Gobert-rel akkor kell hosszabbítani -, de ennyire előre azért fölösleges még gondolkodni, nagyon sok víz lefolyik addig a Dunán.

Markieff Morris (1/13), Phoenix Suns, 4 év 32 millió dollár
Marcus Morris (1/14), Phoenix Suns, 4 év 20 millió dollár

Ezt a két embert együtt érdemes vizsgálni, hiszen engedményt adtak a Sunsnak azért, hogy együtt játszhassanak, ennek megfelelően szerintem a lehetségesnél sokkal olcsóbban írtak alá. Évi 8 millió dollárért használható magasembert nem nagyon találni a piacon, Markieff szerintem az olcsónál is olcsóbb ezzel az új szerződésével. Eleinte egy jó kezű magasként indult, most már jó védő is, aki ráadásul lassan centerként is használható lesz, a palánk alatt pedig sokkal jobban mozog, mint korábban, nem véletlen, hogy pontátlaga mellett hatékonysága is egyre jobb. Marcust egy jó kiegészítőnél nem tartom többre, akinek van évi 40 jó meccse, viszont kötelező volt aláiratni, ha Markieff így maradt csak ilyen olcsón, és ők egyébként a pályán is jó hatással vannak egymás játékára.

Ami még plusz, hogy mindkettőjük szerződése 2016 nyarán van a legalacsonyabban - ha sikerül a Sunsnak igazolni egy nagy sztárt abban az off-szezonban, ha nem, Ryan McDonough mintaszerűen készíti elő a terepet, hogy a lehető legjobb esélyekkel induljanak.

Nikola Vucevic (1/16), Orlando Magic, 4 év 48 millió dollár

Szerintem ez is kifejezetten jó szerződés, főleg Vucevic idei játékát nézve. Dupla-duplát átlagolt már az előző két szezonban is, a pattanózása a ligaelitbe tartozik, de támadási hatékonysága messze nem, főleg egy magasembertől. Egyre többet lehet azonban rábízni támadásban, akár 1-1-ben is meg tudja oldani a védőjét, nem feltétlenül csak a passzokból és a pattanók után tud eredményes lenni. Sokat hibázik még olyan helyzetekben, amikor a nehezét már megoldotta, viszont ezt könnyebb kijavítani, mint valakit azokra a centermozgásokra megtanítani, amit ő mutatott. A magasemberek mostani fizetéseit és a benne rejlő lehetőségeket figyelembe véve korrekt ár ez érte.

Bár Tobias Harrisszel még meg kell egyezniük, pénzügyi szempontból nem korlátozza ez a szerződés a Magicet semmiben, 52.5 millió dolláron állnak jelen állapot szerint 2015/16-ra. Azt is hozzá kell tenni, jelenleg annyi helyük lehetne, amennyit akarnának, komoly FA nem szerződik hozzájuk, annyira nem jó csapat, a fiatalok pedig annyit még nem bizonyítottak.

Kenneth Faried (1/22), Denver Nuggets, 4 év 50 millió dollár

A jó statisztikák mögött azért nem sok van, egy alapvetően energy guy-ért nagyon sok az évi 12.5 millió dollár. A Nuggets játékosa csak abból él, hogy elképesztően atletikus, és 0-24-ben ugyanolyan intenzitással játszik, technikailag nem kifejezetten képzett. Bár minden meccsen ugyanaz várható tőle, Vucevic 12 milliójához képest (is) ez túlfizetés.

Pénzügyileg egy évig gondban lehetnek, hiszen jövőre 80 millió dolláron állnak, de Arron Afflalo kiléphet szerződéséből. 2016 nyarán viszont teljesen mindegy lesz a jelenlegi állapotok szerint, hogy Faried 8, 12 vagy 18 millió dollárt keres, rajta kívül ugyanis csak Ty Lawson (13.2 millió) és a két idén húzott újonc, Jusuf Nurkic és Gary Harris rendelkezik majd szerződéssel - lejár Afflalo, ha marad, Gallinari, Chandler, McGee és Hickson is. Amennyiben Nurkicot sikerül addig befuttatni, e köré a mag köré a rendelkezésre álló körülbelül 50 millió dollárból olyan csapat készít a Denver, amilyet akar, ezért Faried pénze nem annyira fájdalmas, még ha sok is.

Ricky Rubio (2009, 1/5), Minnesota Timberwolves, 4 év 55 millió dollár

Az egyik legnagyobb vihart kavart szerződés nem is egy 2011-es draftee, hanem a két évvel korábban kihúzott, az NBA-be 2011-ben érkező Rubióé volt. Ahhoz kétség nem férhet, hogy egészen kiváló irányító a spanyol, aki képes jobbá tenni a csapattársait. Termetéhez, felépítéséhez képest jó védő, viszont a dobással annyira hadilábon áll, hogy nagyon sokan megkérdőjelezik, megért-e ennyi pénzt, felteszik a kérdést, minek hosszabbított vele ennyiért a Timberwolves.

Két dolog miatt elfogadható szerintem ez a pénz érte. Alapvetően nem ér ennyit, amíg nem tanul meg dobni, ha viszont megtanul - a játék ezen elemét azért meglehet -, akkor ez a szerződés még kifejezetten pozitív is lehet, 15 millióval kevesebb ez, mint Thompson 4 éves maximuma. Nagyon fontos eleme szerintem a Timberwolves játékának, megkönnyítheti Pekovic és Kevin Martin elcserélését, illetve Wigginsék karrierjének beindulását. Másrészt a fizetése semmiben nem befolyásolja a Minnesota lehetőségeit, ha évi 2-3 millióval kevesebbért ír alá sem történik semmi, mivel jövőre nagyjából megvan a teljes csapatuk 70 millióból, utána pedig az újoncszerződéssel rendelkezőkön kívül csak ő lesz és Pekovic - valamint az a Martin, akit ha nem cserélnek el addig, kiléphet szerződéséből, és 2016 nyarán az új TV-szerződés miatt erre nagyon jó esély is van.

Alapjában véve tehát sok az évi nagyjából 14 millió dollár érte, viszont Rubio esetében semmi értelme nem lett volna olcsóskodni - főleg azután, hogy anno miatta nem kapta meg az ötéves kontraktust Kevin Love. A csapatnak fontos, a hely megvan rá, igazolásra lehetőséget nem vesz el, úgyhogy minimum elfogadható az, hogy ennyiért megtartották.

 

Akik nem kaptak, de kaphattak volna

A maradék első körösök közül szerintem Derrick Williamst (1/2), Enes Kantert (1/3), Bismack Biyombót (1/7), Iman Shumpertet (1/17), Norris Cole-t (1/28), Cory Joseph-et (1/29-et) semmi értelme nem lett volna most lekötni, egyikőjük sem bizonyított annyit (talán Cole-on kívül), hogy most kapjanak egy biztos összeget.

Brandon Knightnak (1/8) még a posztja sincs meg, nemhogy az, mennyit érhet ő egy PO-os vagy esetleg még jobb csapatban - a Bucks még nem az, de nyilván hosszútávon ez a céljuk. Tobias Harrisnél a sérülékenység lehetett riasztó az Orlando Magic számára, az alapvetően tehetséges és jól játszó kiscsatár huszonmeccseket hagy ki évente. Reggie Jackson valószínűleg szereptévesztésben van: egyrészt a kezdő pozícióért görcsöl leginkább, másrészt pont emiatt valószínűleg többet képzel ő magáról, mint amennyiért még az Oklahoma City Thundernek megérné idő előtt megegyezni vele.

A három legérdekesebb kérdés Tristan Thompsoné (1/4), Kawhi Leonardé (1/15) és Jimmy Butleré (1/30). Thompson esetében a Cavsnek nincs már milyen pénzt visszatartania, valószínűleg ki is fogják fizetni jövőre, mert nem engedhetnek el egyetlen magasembert sem, ez a legvékonyabb posztjuk, és Thompson távozása esetén sem tudnak igazolni. Viszont egy 4 év, 48 milliós szerződést dobott vissza az erőcsatár, ennél többet pedig előre nincs értelme kifizetni neki. A piacon nem biztos, hogy maximum közelben adnak majd neki, így jobb tárgyaló pozíciója lehet a Cavsnek. Ha mégis lát ennyit benne valaki, akkor sem történik semmi, legfejlebb meccselik az ajánlatot.

Leonard esete egyértelműbb: a Spurs minél több sapka alatti helyet akar tartani nyárra arra az esetre, ha esetleg Tim Duncan vagy Manu Ginobili befejezné. Leonard QO-ja (minősítő ajánlat, amitől korlátozott szabadügynök lesz) 8 millió dollárral kevesebb, mintha most megadják neki a maximumot, stratégiailag nem volt érv amellett, hogy garantálják már most számára a nagy pénzt - majd megteszik ezt a nyáron.

Butler hisz benne, hogy feljebb tud lépni - védekezésben már most is elit és úgy érzi, támadásban is képes a hatékony pontszerzésre, akár egyénileg is. Ebben az esetben meg is ér 11 milliónál többet - a hírek szerint ennyi volt az utolsó ajánlat, amit visszadobott -, az egyik legjobb all-around játékos lehet a ligában szorgalma és erősségei alapján, de itt is esélyesebb, hogy a Bulls kifizeti, bármennyit is kell neki adni, még egy ilyen játékost nem fognak elengedni ingyen, ahogy tették ezt Ömer Asik esetében.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus