Csak játékban vagy helyezésben is előrébb lép a Lakers?

A nyáron edzőt váltó és Kobe Bryantet elbúcsúztató Los Angeles Lakerstől merőben más játék várható, mint az elmúlt években, de vajon ez helyezésekben is meg fog mutatkozni, vagy még csak az esetleges későbbi felemelkedés alapjait teszik most le? Az ő kilátásaikat vizsgáljuk a most következő szezonra.

Atlantic: SixersNetsKnicksRaptorsCeltics
Central: CavaliersBullsBucksPistonsPacers
Southeast: HeatHawksWizardsHornetsMagic
Northwest: TrailBlazersThunderJazzTimberwolvesNuggets
Pacific: Kings, Warriors

 

A Lakers off-szezonjáról ezen a linken már olvashattatok - azóta nem vagy csak részlegesen garantált szerződéseket osztottak ki Yi Jianliannak, Metta World Peace-nek, Thomas Robinsonnak, Travis Wearnek és Zach Auguste-nak - utóbbi háromnak szinte semmi esélye nincs beverekedni magát a 15 fős keretbe, Yi és MWP pedig érdekes csatát fognak vívni, mert elvileg Yi szerződése részben garantált, de vele meg is van a 15 fő, úgyhogy ahhoz, hogy mindketten ott legyenek a Lakersszel is az alapszakaszban, valakit el kellene cserélni. Volt erről szó Nick Young esetében, de mostanában elcsendesedtek ezek a hangok, az is elképzelhető, hogy megtartják Swaggy P-t.

D'Angelo Russell mellett kiteljesedik-e valaki támadásban már most?

Luke Walton, illetve a Golden State-nél látott rendszer egy valakire szerintem egészen biztosan nagyon pozitív hatással lesz, ő D'Angelo Russell. Amellett, hogy rég nem látott hülyegyereket sikerült az első évében alakítania, az ő stílusához gyakorlatilag tökéletesen passzol ez a sokpasszos, sok mozgásos rendszer, amelyben ráadásul az irányítónak nemcsak névleges, hanem központi szerepe is van, és Steph Curry módjára scorerkedhet, amennyit nem szégyell. Az első évében nem hozott nagy számokat (13.2 pont, 3.3 gólpassz, 2.5 eladott labda, 35.1% tripla), de kintről például egyáltalán nem dobott eddig sem rosszul ahhoz képest, hogy most kezdte karrierjét, és neki kifejezetten jó keze van - jelentős javulás várható tőle erre az idényre. A gond az, hogy rajta kívül olyan nagyon biztos pont Luol Denget leszámítva nincs a támadójátékban.

Az angol hozni fogja a szorgalmas stílusát, a kinti dobásokban segíthet, ami nagyon fontos a rendszer szempontjából, de őt egyértelműen azért hozták, hogy a munkamorált mutassa meg a fiataloknak. Jordan Clarksonnak eddig nem voltak jó idényei, 31 és 34%-kal dobta a hármasokat, és újra egy ugyanekkora fejlődést kellene bemutatnia ahhoz, hogy igazán hatékony hátvédpárost alkothassanak Russell-lel - második szándékból szépen támadhatja a gyűrűt, de nagy baj, ha lehúzódhatnak róla, márpedig ezt most még bármelyik védő megteheti. Brandon Ingramnek a testalkata lesz valószínűleg az akadály ahhoz, hogy elöl huzamosabb ideig komolyabb teljesítményre lehessen képes - ha belelendül, érdekes kérdés lesz, hogy a nagyobb faultokat hogyan fogja kibírni egy teljes alapszakaszon keresztül. 

Hármójuk mellett Julius Randle a legfontosabb, de attól még nagyon messze van az erőcsatár, hogy Draymond Greennel egy lapon emlegethessük - a Golden State Jolly Jokere nem attól van ott, ahol, hogy egy alacsony magasember, hanem hogy ligaelit szinten védekezik a periméteren és a palánk alatt, a pick-and-roll ellen és pozícióban is, jó keze van, emellett pedig a liga egyik, ha nem a legjobban passzoló magasembere. Ebből Randle egyelőre semmit nem tud, a támadójátékban tehát erősen kérdéses, hogy milyen szerepet tud vállalni - a kosár IQ-ja egyébként nem rossz, de a passzkészsége még nincs Green szintjén, dobni pedig egyáltalán nem tud jól, ez viszont egy fejleszthető dolog. Larry Nance Jr. jobb védő és nagyobb hustle játékos, Randle jobb pattanózó, de mindkettőnek rengeteg dologban kell még fejlődnie, viszont mindketten lehetnek borzasztóan hasznos játékosok idővel.

A többiek közül a jelen szempontjából Jose Calderon és Marcelinho Huertas játékszervezése hasznos lehet, Russell tőlük tanulhat, és elég magas a játékintelligenciájuk, hogy megfelelően mozgassák a csapatot, Calderon és Young pedig a triplákkal segíthetik az eredményességet, de mivel a Lakers egyértelműen nem számol velük hosszútávon, így leginkább Russelléket fogják előtérbe helyezni.

A jelentősebb játékosok hiányosságai mellett a tapasztalatlanság az, ami miatt a legtöbben még így is nyugat végébe várják a csapatot, hiszen a Warriors rendszere is akkor működik igazán, mikor nincs a rengeteg eladott labda (Steve Kerr ezt rakta igazán rendbe), márpedig ez egy ilyen fiatal együttesnél még nagyon komoly gond lehet. Minden más mellett a legnagyobb meglepetés az lenne a Lakersszel kapcsolatban, ha fegyelmezetten tudnák játszani azt a rendszert, amit Walton szeretne - nincs is azzal gond, hogy még lesz bőven hibájuk, hiszen az elvileg a jövő vezéreinek tekintett játékosok még első-, másod- meg harmadévesek.

A két veteránnal javul eleget a védekezés?

A támadójáték esetleges problémái mellett azt is ki kell emelni, hogy a Warriors hátul milyen teljesítményre volt képes (várhatóan Walton ebben a tekintetben is az ott látottakat fogja megpróbálni alkalmazni), ezzel pedig egyelőre köszönőviszonyban sem lesz a Lakers, még ha Mozgov és Deng hasznosak is lesznek. Az orosz egyértelműen kulcs, mert őt nem véletlenül igazolták évi 16 millióért, és nem a támadójáték az indok - ha arra képes, amire 2014/15-ben a Cleveland Cavaliersnél, akkor jelentősen összeszedheti a védekezést, ha nem, akkor viszont ablakon kidobott pénz az ő fizetése, és gyakorlatilag Tarik Black az egyetlen alternatívája. Ivica Zubac nem tűnik rossz húzásnak, de neki még bele kell gyorsulnia a ligába - csereként bevethető, fejleszthető lesz, de kizárt dolog, hogy át tudja venni az első számú center szerepkörét hátul, ha Mozgov besül, akkor pedig alapjában véve esik szét a védekezés.

Nance lehet egy Jolly Joker, ő kifejezetten sokoldalú és energikus védő - igaz, egyelőre önveszélyes is -, benne egyelőre több Draymond Green van ebből a szempontból, mint Randle-ben. Randle-nek a távoli dobások mellett egyébként hátul kell a legtöbbet javulnia, mert dupla-dupla átlag ide vagy oda, azért ezek nagyon üres számok voltak az előző idényben, rengeteg pontot kaptak róla. Ha legalább a festékben, ne adj' Isten a periméteren is tud fejlődni, jobb lesz a lábmunkája, a váltásai, akkor lehet bérelt helye a kezdőben, és lehet hátul oszlop - ha nem fejlődik, akkor kérdés marad, hogy milyen szerepet szánhatnak neki, vagy egyáltalán helye van-e itt hosszútávon. Ingram nagyon jó mentort kapott Deng személyében, és bár a vékonysága miatt hátul is megbüntethetik, amikor odateszi magát, gyenge oldalról például már most nagyon veszélyes légelhárító, a hosszú végtagjaival pedig szépen tudja zavarni a dobásokat is.

Nagy szükség is lesz Dengre és Ingramre is, mert Russell és Clarkson (plusz Calderon, Huertas, Young és Lou Williams) egyáltalán nem jók hátul - persze ilyen fiatalon, egy új edzővel, akinek az irányítása alatt ráadásul úgy tűnik, hogy szeretnek is játszani, fejlődhetnek ebben bőven, de jelen pillanatban a palánk alatt, illetve a gyenge oldalról nagyon oda kell figyelni az ő embereikre is.

Azt a Golden State-nél láthatta Walton, hogy mit és hogyan kell, vannak is biztató alapok, viszont amíg olyan fontos láncszemek nincsenek meg, mint a helyi Green (és Mozgov is gyengébb védő azért Bogutnál, még a legjobb formájában is), addig csak tippelni lehet, mit és hogyan akar megoldani az új tréner, illetve valószínűsíteni lehet, hogy ez azonnal nem fog használható szintre ugrani, hiába tűnik jobb és sokkal modernebb szakembernek, mint Byron Scott.

A legjobb esetben tökéletesen függetlenül a helyezésüktől, minden fontos fiataljuk előrébb lép. Russell 20/6-os játékossá, vagy ennek a közelébe fejlődik támadásban, Clarkson pedig megugorja az újabb 3%-ot triplázásban, így 37% fölött tüzel kintről, ezzel pedig nagyon is használhatóvá válik ligaszinten is kettejük párosa támadásban. Randle és Nance kinti dobása és védekezése is fejlődik, Mozgov hozza az első clevelandi évét, így még ha a periméter átjáróház is a Lakersnél, a palánk alatt azért elég vastag az állományuk, ha a védekezésről van szó, és le tudnak menni többféle smallballba is Nance-szel, Randle-lel, Ingrammel és Denggel, mert a váltásokat kint és bent is jól csinálják.

A legrosszabb esetben csak Russell lép előre, a többieknek csak a boxscore számaik nőnek Kobe távozása, a felszabaduló dobások, illetve a gyorsabb játék miatt. Randle nem fejlődik sem kinti dobásban, sem védekezésben, így továbbra is csak a reménykedés marad, hogy a dupla-duplás átlagból egy Draymond Green lesz, nem egy Kenneth Faried. Nance a kamikaze stílusa, Ingram pedig a vékonyka testalkata miatt lesz sokat sérült, Clarkson pedig ugyanolyan fakezű, mint volt az eddigi karrierje során, így Walton hiába hoz egy szórakoztatóbb, a játékosok és a szurkolók számára is élvezetesebb rendszert, az egyéni hibák miatt ebből lényegi haszna a csapatnak nem lesz.

Alapvetően Russelltől nagyon sokat várok, a többiek pedig borzasztóan nagy kérdőjelek nálam. Ingram játéka nagyon illene egy jó Russell mellé, de az első keményebb keresztbeverésnél kettétörhet az ember, Clarkson és Randle pedig vagy fejlődtek a nyáron, vagy nem - az, hogy mit nyilatkoznak, vajmi keveset számít, soha nem volt még játékos, aki azt mondta volna, hogy "nem csináltam semmit nyáron". Az eredményesség szempontjából Mozgov is kulcs, mert hátul senki nem tudja átvenni a szerepét, ha neki nem megy, és az teljesen lutri, hogy ő mire képes. A Kingsen, a Sunson, a Nuggetsen és talán a Pelicansen kívül nem nagyon tudnék viszont olyan csapatot mondani, akit megelőznek majd reálisan nézve, még ha a legjobb eset is következik be.

Tipp: Nyugat 11-14.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus