Gyűrű vagy bukás? Texasi erőfeszítések a bajnoki címért

Még 10 napja sincs, hogy Danny Ainge szinte pillanatok alatt lezavarta a Rajon Rondo-cserét: a Boston Celtics GM-je nem sokat várt, és a Dallas Maverickshez postázta az irányítót és Dwight Powellt Jameer Nelsonért, Brandan Wrightért, Jae Crowderért, egy védett első körös pickért és egy második körös draftjogért. A Dallast sokan azonnal bajnokesélyesnek kiáltották ki, én azonban még mindig kétkedve fogadom, hogy a jelenlegi felállás működni fog-e.

Azt nem tartom akkora bajnak egyelőre, hogy nincs cserecentere az együttesnek. Brandan Wright aranyos gyerek, de egy dolgot nem szabad vele kapcsolatban elfelejteni: egy energy guy, nem több. Védekezésben nem lehet használni testesebb magasemberek ellen, mert vasággyal együtt sincs 100 kiló, és azért az esélyes, hogy a nyugati PO-ban találkozott volna/találkozni fog olyan csapattal a Mavs, amelyben képzett és/vagy "jó húsban lévő" centerek, erőcsatárok vannak. Másrészt támadásban vitathatatlan a történelmien magas mezőnyszázalék (74.8% volt a Dallasnál), de ez nem abból adódott, hogy Dream Shake-k sorozatát mérte a védőire vagy 5-6 méteres tempókat tudott dobni, csak simán 2 méternél közelebb be tudta tenni a helyzeteit. Ez sem olyan dolog, amire legyinteni lehet, hiszen akkor a liga összes kiegészítője ilyen mutatókkal operálna, nagyon tudta, hova kell helyezkedni, elzárások után hova kell mozdulni, mikor milyen ütemben kell az alapvonalon belépni, illetve támadópattanók után hogyan lehet visszatenni eredményesen a ziccereket, de ennyivel le is zárhatjuk a pozitívumok listáját, ezek pedig hiába hasznos dolgok - mert kétségtelenül azok -, nem pótolhatatlanok.

Ott van az a Jermaine O'Neal a piacon, aki egyre inkább úgy tűnik, hogy egy évet még lehúz - többek között azt is lenyilatkozta, hogy érzése szerint a liga magasembereinek 60-70%-ánál többre képes még mindig. Azt már elmondta JO, hogy a korábbi jó kapcsolatai semmit nem érnek - magyarul a Golden State Warriors lemondhat róla -, a felesége és a családja dönti el, mi is lesz a folytatásban, mivel eddig ők hoztak áldozatokat karrierje érdekében, mostantól viszont fordítva történik majd mindez. O'Neal Dallasban lakik, tehát nem kell költözni sehova, ráadásul most még játékidő is jutna neki rendesen a Mavsnél. Ideális, már-már tökéletes párosítás lennének - már ha a felelség úgy nem dönt, hogy még az idegenbeli meccseken sem nagyon szeretné távol tudni magától urát, ebben az esetben ugyanis gyaníthatóan vissza fog vonulni a játékos.

Jae Crowderért szerintem nem kár, mert bár szimpatikus játékos volt, Wrighthoz hasonlóan, vagy talán még nála is könnyebben pótolható elemről van szó. Az első körös pick valószínűleg ebben az idényben még marad a csapatnál - hiszen csak akkor megy át Bostonba, hogy ha a 4. és a 14. húzás között lesz, amennyiben tehát a Dallas PO-ba jut, akkor megtarthatja a 2015-ös drafton, és csak a 2016-oson kell átadnia majd, ahol csak Top7 védettség lesz rajta. A leírtak ellenére nálam Rajon Rondo miatt óriási kérdőjel az, hogy mennyit lépett ténylegesen előre Mark Cuban csapata.

Előreléptek szerintem, ez nem kérdés, Jameer Nelsonnak ugyanis talán túl nagy szerepe volt a Dallas támadójátékában, a kelleténél többször püfölte a labdát a félpályán hosszú másodpercekig, hogy utána ne legyen az akcióból semmi, márpedig ez egy Monta Ellist, Chandler Parsonst és Dirk Nowitzkit felvonultató keretnél több mint luxus, mondhatni pazarlás. Ennél az opciónál sokkal jobb lesz, amikor Rondo kezében lesz a labda és ő szervezi majd a játékot. Jóval jobban lát a pályán, mint Nelson, sokkal jobban is passzol. Emellett nem elhanyagolható tény, hogy személyében megvan az első jó védője is a gárdának az 1-2-3-as posztokon, óriási szükségük volt egy ilyen emberre, akit az ellenfél legjobb támadóira nem úgy kell ráállítani, hogy utána a képernyőre/pályára sem mernek nézni. Rondo nem elit védő, ráadásul vannak olyan felépítésű kettesek és főleg swingmanek, akik ellen szintén nem életbiztosítás, de sokkal jobb hátul - grátisz ajándékként jobban is pattanózik -, mint akik eddig Rick Carlisle rendelkezésére álltak a külső posztokon.

A támadójátékban azonban szerintem legalább ekkora zavart is okozhat a jelenléte. Rondo ugyanis labda nélkül veszélytelen, teljesen fel lehet adni a dobását nagyjából 3 méterre a gyűrűig, mert nemhogy triplákat nem tud dobni, de még a középtávoliakat is előszeretettel téglázza. Szerintem tévúton jár az, aki Jason Kidd-del hasonlítja össze akár őt, akár a szerepét, mert ugyan klasszikus irányító mindkettő, Kidd ráadásul 34%-ra süllyedt triplából pont a bajnoki címet érő évben, az akkori rájátszásban azonban 37.4%-kal dobott kintről, míg Rondónál az idei 29.8% egyáltalán nem számít rossznak - önmagához képest. Azoknál a labdabirtoklásoknál, ahol Ellis kezében lesz a labda, ő szab fazont a támadásnak - és az idei szezon egyik legnagyobb clutch játékosa esetében kell, hogy legyen ilyen, nem is kevés -, kis túlzással 4-az-5-re támad majd a Mavs. Meg lehet oldani, hogy Rondo így is hatékony legyen, nem feltételnül kell neki dobnia, "csak" az egyszer összezilált védelmen kell rést találnia vagy a gyűrűig vagy egy üres csapattársig, de ez még Carlisle számára sem lesz egyszerű feladat.

És akkor az még szóba sem került, hogy Rondo 31.6%-kal dobja... a büntetőket. Vonatkozó statisztika ugyan nincs előttem, de gyaníthatóan jó úton jár afelé, hogy minden idők leggyengébb százalékát produkálja a vonalról egy szezon erejéig azok között, akik meccsenként legalább egyszer büntetőt dobhattak. Már nem a saját posztján, hanem mindenkit figyelembe véve - Andre Drummondnak 37.1%, DeAndre Jordannek 38.5% volt a leggyengébb idénye. Még ugyan nem láttunk erre példát, de nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy amikor igazán számítani fog, vesztett helyzetben az ellenfél edzője előáll a Hack-a-Rondóval, ami miatt pályán tarthatlan lesz fontos meccsek végjátékában. Ha ez így lesz, akkor olyan rettenetesen nagy előrelépésként nem lehet felfogni majd, minden erénye ellenére sem.

 

Finoman fogalmazunk, ha azt mondjuk, hogy a Houston Rockets GM-je, Daryl Morey és a Dallas tulajdonosa, Mark Cuban nincsenek jóban. Évek óta marják már egymást, és - magánvélemény, de - nagyobbnál nagyobb butaságokat képesek nyilatkozni annak érdekében, hogy övék legyen az utolsó szó. Ha az egyik csapat rámozdul valakire, a másik már a következő percben hívja is az adott embert, így az sem volt meglepő, hogy Rondóra a Rockets is ráment - holott Partick Beverley miatt szerintem teljesen fölösleges lett volna oda. Nem is nyugodott Morey, amikor Rondo a Mavsé lett: még ugyanezen a napon megszerezték Corey Brewert és Alexey Shvedet egy háromcsapatos cserében - Troy Danielsről, Serhiy Lishchuk játékjogáról, két 2015-ös második körösről, egy 2016-os második körösről, illetve készpénzről kellett mindössze lemondaniuk ehhez, illetve ki kellett tenniük Francisco Garciát.

Ez a lépés szerintem vitathatatlanul előrevitte őket, gyakorlatilag kérdés sincs afelől, hogy ha nem sérül le Brewer, akkor javultak egy kettes és hármas poszton is bevethető jó védővel, aki a gyorsindítások befejezésénél is élen fog járni. Ha Harden folytatja ezt a védekezést, amit ebben az idényben elkezdett, akkor Brewerrel, Arizával és Beverley-vel egészen pazar külső sort alkothatnak hátul is. Shved valószínűleg nem sokat fog játszani, ha csak Jason Terry és Isaiah Canaan le nem sérül, de Daniels és Garcia sem láttak sok parkettát ebben a szezonban, így mondhatjuk, hogy Brewer szinte ingyen érkezett a Rocketshez.

Jött azonban december 22-e, amikor az egész liga megdöbbenésére a Detroit Pistons egyszerűen szabadlistára tette Josh Smith-t. Morey előbb begyűjtött némi háttérinfót Smith-ről, majd lépett, megkereste a megtépázott hírnévvel bíró erőcsatárt, hogy kezdő pozíciót és bi-annual kivételt ajánljon neki. Megkereste volt cimboráját Dwight Howard is - ők ketten 2003 óta ismerték egymást személyesen is, azon a nyáron ugyanis az Atlanta Celtics amatőr együttesénél voltak csapattársak. Smith nagyon jóban van azóta is a centerrel, ráadásul kezdő akart mindenképpen lenni, a Houston pedig az egyik, ha nem a legjobb csapat volt, amely megkereste, így szenteste előtt döntött: a Rockets választotta, tegnap hajnalban pedig be is mutatkozott új csapatában. A Houstonnak le kellett mondani ezért Tarik Blackről, de ez is a vállalható veszteség kategóriába tartozik.

Védekezésben Smith borzasztóan sokat segíthet egy eddig sem rossz társaságnak. Brewer megérkezésével a periméteren nagyon jól áll a Rockets ilyen szempontból, de amúgy is sokkal jobban teljesítettek Trevor Ariza nyári leigazolását követően, mint mondjuk az előző idényben. A palánk alatt Terrence Jones folyamatosan hozta magát sérülésééig, Donatas Motiejunas pedig abban az időszakban mutatta meg, mit is tud igazából a kosárlabdából, amíg Howard maródi volt - Smith ettől függetlenül hátul sokkal jobb mindkettejüknél, főleg négyes poszton. A Beverley-Brewer-Ariza-Smith-Howard ötösnél jobban védekező és dinamikusabb ötöst nem nagyon lehet mondani a mostani ligából, a támadások ellehetetlenítése utáni gyorsindításokat pedig tökélyre fejleszthetik ezzel a kerettel. Kevin McHale vezetőedzőnek hirtelen kellemes gondjai akadtak azok után, hogy tavaly egyértelműen a védekezésen ment el az idényük. Smith támadásban 3-4. opcióként is tökéletes lehet, mert ebben az esetben már sok dolga nem lesz, a Harden vagy Howard által leosztott labdákkal kell operálnia, valószínűleg a gyűrű közelében.

Azonnal előjön viszont a Houston-drukkerek egyik legnagyobb félelme: mi van, ha a triplavonalon kapja meg a kiosztást? Smith egészen botrányos százalékkal dolgozik kintről és középtávolról is, úgyhogy McHale számára azért kihívás is van ezzel az új kerettel: le kell szoknia arról, hogy a négyest is kint kempelteti a triplavonalon, onnan ugyanis Smith nagyobb károkat fog okozni saját csapatának, mint amennyi hasznot hajt majd. A másik gond előjött már az első meccsen is - igaz, még nyertek, így annyira nem kellett vele foglalkozni: 4-gyel többször kísérletezett, mint ahányszor Harden. Bizonyos mértékben előnyös lesz a dobóhátvéd számára egy újabb opció megjelenése a csapatban, kicsit túljáratták eddig az alapszakaszban, de ez a sérüléseknek is köszönhető volt. Hosszabb távon azonban egészen biztosan káros, ha Smith többet vállal nála - vagy ha egyáltalán megközelítőleg ugyanannyit dob rá -, egész egyszerűen azért, mert Harden sokkal, több kategóriával jobb, hatékonyabb pontszerző. Ennek megértetése, elfogadtatása érdekes lesz még, azt ugyanis Smith-ből szerintem senki, még az érintettek sem nézik ki, hogy erre magától rá fog jönni, nem az eszéért szereti senki.

Nála is előjön ugyanaz, ami Rondónál, igaz, nem ugyanolyan mértékben: a valaha 70% környékén büntetőző erőcsatár az előző két szezonban alig volt jobb 50%-nál a vonalról, ebben az idényben pedig 48.2%-os mutatója van az egypontosokat nézve. Nem egy Rondo azért, viszont ő Howarddal párban halmozottan hátrányos helyzetbe hozhatja majd a Rocketset a rájátszásban, ugyanis most már nemcsak a centert, de őt is nyugodtan lehet répázni.

 

Egyik csapatot sem kell sajnálni azért, mivel szinte semmit nem adtak fel a megszerzett értékekért. Rondo lejáró, de az érte adott értékek közül maximum az első körös lehet majd fájdalmas 2016-ban, ha egyáltalán az lesz, az irányító pedig valószínűleg hosszabbítani fog a Mavsszel. Smith-ért semmit nem kellett adni a Houstonnak, 2 millió dollárt próbaképpen megér, és bár Black haszos kiegészítő volt most is - és az lehet következő csapatában is -, kis kockázattal nagyot nyerhet a Rockets, nem volt kérdés, hogy ezt bevállalják. Brewerért szintén nem ment kárba sok minden - Daniels kiváló tripladobó, de ha valakit percekre se küldenek pályára, akkor gyaníthatóan a játék többi elemében annyira gyenge, hogy összességében az 50% fölötti hármasmutatója sem kompenzálja ezt.

Ettől függetlenül a kérdések ott lebegnek az új szerzemények fölött, amikre év végén kapunk csak válaszokat, és amik eldöntik, mennyire jártak jól a texasi csapatok. Vajon Rondo védekezése és jobb játékszervezése kompenzálja azt, hogy dobni semmilyen szinten nem tud, labda nélkül nem sok haszna van támadásban, vagy esetleg Carlisle megtalálja így is a helyét? Smith képes lesz felmérni azt, hogy támadásban mit kell csinálnia és mikor kell csak vállalnia? Túléli-e bármelyik csapat (leginkább a PO-ban), hogy egy-egy pocsék büntetőzővel lettek "gazdagabbak"?

Arról ugyanis ne legyenek kétségeink, hogy mindkét helyen a bajnoki cím csak az elfogadható. Nem a következő idényre vagy esetleg a még távolabbi jövő érdekében hozták össze ezeket a cseréket, igazolásokat, hanem azért, hogy a 2015-ös rájátszást és a bajnoki címet a Dallas Mavericks vagy a másik oldalon a Houston Rockets nyerje. Minden más csalódás lesz mindkét franchise számára.