NBA Playoff 2024 - Az első kör előzetese (5/8)

Cleveland Cavaliers (4.) – Orlando Magic (5.)
Az első mérkőzés időpontja: 2024. április 20. szombat, 19:00

Mi történt eddig?

A Cavaliers tavaly már az első körben elvérzett a Knicks ellen, hiába kezdték pályaelőnnyel azt a párharcot, öt meccsen alulmaradtak, és az külön szimbolikát adott a kudarcuknak, hogy Donovan Mitchellt 2022 nyarán gyakorlatilag a Knicks elől halászták el. Az a párharc rávilágított egy komoly problémára: a mai NBA-ben egyszerűen nem fér bele, ha egyszerre három olyan játékos is a pályán van, aki nem tud megbízhatóan triplázni, Isaac Okoro kisebb bűnbak lett, ugyanakkor a szabadügynökpiacon reagáltak is erre Clevelandben, érkezett Max Strus és Georges Niang is, miközben Caris LeVert szerződésének a meghosszabbítása is összejött. Az alapszakaszt nem kezdték jól, érzékenyen érintette őket, hogy Jarrett Allen és Darius Garland is sérüléssel küzdött az idény elején, november második felében viszont elkezdték gyűjtögetni a győzelmeket, így idővel stabilizálták a helyüket kelet első felében. Decemberben újabb csapások érték őket, előbb Evan Mobley sérült meg, majd Garland dőlt ki hosszabb időre a törött állkapcsával, és Mitchell sem volt mindig bevethető, de a felszín felett tudtak maradni. Januárban aztán átkattant náluk valami, Mitchell és Allen is remek formába lendült, a vezetésükkel összehoztak egy 17-1-es futást, csak a Bucks ellen kaptak ki, és közben visszatért Garland, majd Mobley is. Ekkoriban kapta Tristan Thompson a 25 meccses eltiltását is doppingvétség miatt, de az ő hiánya inkább akkor lett érzékeny, amikor Mobley márciusban ismét kihagyott kilenc meccset. Tavasszal már Mitchell is egyre többet bajlódott a térdével, volt egy olyan időszak, amikor 15 meccsből csak kettőn tudta vállalni a játékot, és abban sem volt sok köszönet, ahogyan az újabb visszatérése után is lassan lendült formába. A szezont nem sikerült erősen lezárniuk, 1-4-et értek el egy nyugati túrán, viszont utána legalább Mitchell elkezdett ismét életjeleket mutatni. Végül 48-34-es mérleggel fejezték be az alapszakaszt, ami a negyedik kiemelést érte keleten.

A Magic annak ellenére is sokkal optimistábban várhatta a nyarat, hogy mindössze a 13. helyen zártak keleten az előző szezonban, mivel Paolo Banchero első, valamint Franz Wagner második szezonja is remekül sikerült. A draftról tovább folytatták a fiatal mag építését, bár már akkor sem volt egyértelmű, hogy mennyire van szükségük egy újabb olyan irányítóra, aki nem igazán tud dobni (Anthony Black), illetve egy olyan játékosra, akinél nehezen lehetett látni, hogy miként kerül majd pályára (Jett Howard). Érkezett még Joe Ingles, hogy erősítse a veterán jelenlétet, míg Moritz Wagner új szerződést írt alá. A legnagyobb változást Jonathan Isaac felépülése jelentette, aki azt követően jelentkezett ismét játékra, hogy az előző három szezonjában összesen 11 meccs került a lábaiba. Az alapszakaszt két győzelemmel kezdték, majd az első hetekben 50 százalék körül tengődtek, november 15-én viszont kilenc győzelemből álló sorozatot indítottak el, a Nuggets és a Celtics skalpját is begyűjtötték. A folytatásban akadtak kisebb hullámvölgyek, januárban volt egy 2-7-es időszakuk, amiben közrejátszott Franz Wagner és Isaac hiányzása is, de ebből is ki tudtak lábalni, nem sokkal később 13-3-as menetelést mutattak be. Tavaszra úgy tűnt, hogy meglesz nekik az egyik biztos rájátszást érő hely, még akár az első körös hazai pályában is reménykedhettek ekkoriban, viszont március végén, majd az alapszakasz legvégéhez közeledve is volt három meccsből álló vereségsorozatuk, így az utolsó játéknapon amiatt is nyerniük kellett a Bucks ellen, hogy egyáltalán elkerüljék a playint.

Az alapszakaszban 2-2-re zártak egymás ellen a csapatok, mindkét pályaválasztás mellett 1-1 volt a minipárharc végeredménye. December 6-án Clevelandben találkoztak először a felek, és itt annak ellenére is a Cavaliers nyert 121-111-re, hogy Banchero 42 pontot szórt, mert közben a hazaiaknál Mitchell jutott el 35 pontig, 7 lepattanóig és 6 gólpasszig. December 11-én visszavágott a Magic, ezúttal ők voltak a vendéglátók, és nyertek 104-94-re, sikerült 35,3 százalékos mezőnymutatón tartani ellenfelüket. Január 22-én dobófesztivált rendezett a Cavaliers Orlandóban, 20/38 triplájukra építve nyertek 126-99-re. Utoljára február 22-én találkoztak a csapatok, és ekkor a Magic örülhetett az idegenben aratott 116-109-es győzelemnek. A párharc krónikájához hozzátartozik, hogy a Cavaliers egyedül az első meccset vívta az alapcsapatával, a két középső találkozót Mobley, az utolsót Mitchell hagyta ki.

Mi várható?

Leginkább védekezés. Ebből könnyedén nagyon hasonló párharc alakulhat ki, mint amilyet a Cavaliers tavaly a Knicks ellen vívott, vagyis mindkét csapat fegyelmezetten fog majd védekezni, és az dönt majd, hogy melyik oldalon lesz olyan játékos, aki ki tud szabadulni a szorításból.

Adná magát a gondolat, hogy Mitchell lesz majd ez a játékos, és neki lenne is miért bizonyítania, mert az előző két rájátszása nem sikerült túl jól, és úgy tűnik, hogy mégsem olyan egyértelmű playoff-menő ő, mint amilyennek néhány évvel ezelőtt tűnt. Mitchell élete ugyanakkor nem lesz könnyű, a Magic nem véletlenül zárt a harmadik legjobb védőmutatóval az alapszakaszban, ráadásul meg is van rá az emberük, Jalen Suggs próbálhatja meg lelassítani. Suggs kiváló szezonon van túl, összeállt a triplázása, ami már önmagában is nagy érték annál a csapatnál, amelyik egyrészt a második legkevesebb hármast dobja rá, másrészt teszik ezt a hetedik legrosszabb hatékonysággal, de legalább ekkora erénye a védekezés is. Suggs jó eséllyel indulhat az All-Defensive csapattagságért, és Mitchell ellen különösen jó munkát végzett az alapszakaszban, 8/19-es mezőnymutatón tartotta őt, illetve belekergette 4 eladott labdába is.

Mitchell mellett Garlandot is nyomaszthatja a bizonyítási kényszer, bár nem amiatt, hogy rosszul sikerült volna tavaly a rájátszása, egy meccset leszámítva nem lehetett rá panasz. Inkább az jelenti a problémát, hogy már nem jut neki annyi labdaérintés, mint amikor All-Star volt 2022-ben, csak újoncként volt kevesebb mezőnykísérlete, valamint alacsonyabb triplaszázaléka, mint ebben a szezonban, ráadásul a büntetővonalra sem jutott el annyiszor, mint egy évvel korábban.

A Magic magassági fölénybe keveredhet, és ez fájó lehet a Cavaliers egyébként egész jól működő védekezésének is, Mitchell és/vagy Garland nagyon könnyen kerülhet matchup-hátrányba védekezésben. Komoly munka vár majd az Allen-Mobley kettősre, hogy eltakarítsák a romokat, miközben arra is oda kell figyelniük, hogy a Magic előszeretettel megy a támadókért, a hetedik legmagasabb rátával gyűjtik be azokat. Allen esetében arra is érdemes lesz odafigyelni, hogy miként sáfárkodik a személyi hibáival, mert a szezon során egyedül a Magic ellen pontozódott ki, továbbá a három olyan meccse közül, amin öt személyi hibát gyűjtött be, az egyik szintén a Magic ellen volt, és összesen ezen a két meccsen maradt csak 20 perc alatt a játékideje. Abban bízhat a Cavaliers, hogy még a decemberi találkozókon küzdött faultgondokkal Allen, míg a 2024-ben lejátszott két találkozón már egyáltalán nem.

A Magic azzal próbálhat meg taktikai előnybe kerülni, hogy könnyen fel tudnak küldeni five-out felállásokat is a pályára, ehhez kis túlzással csak a Fultz-Anthony cserét kell meghúzniuk, mert a legtöbb magasemberük rá tud nézni a gyűrűre a triplavonalon túlról is. A nagy kérdés, hogy a Cavaliers védelme mennyire hiszi el róluk, hogy bele fognak állni ezekbe a dobásokba, mert ha nem, akkor nem tud kinyílni a gyűrű felé az út, márpedig Banchero számára az lenne az ideális, ha nem kellene ott túl sok testtel találkoznia.

A triplázás a másik oldalon is kulcs lehet, mert ha valamiben, akkor ezek levédésében a Magic nem elit, hanem csak szimplán jó. Strus éppen ezért lehet potenciális X-faktor a párharcban, mert a Garland-Mitchell kettős mellett eleve kisebb figyelmet fog kapni a Magic védekezésétől, emellett akkor sem jön zavarba, ha le kell ütnie a labdát. Persze ehhez az kell, hogy tényleg bedobálja a helyzeteit, az alapszakaszban is csak átlagos kinti dobó volt, ahogyan az előző rájátszás végére is teljesen elfogyott a triplája, de nem is kell teljesen egyedül cipelnie ezt a terhet, mert a LeVert-Niang-Merrill trió is segíthet a pálya széthúzásában, már amennyiben utóbbi kettő is lehetőséghez jut.

A Magicnél Banchero, Wagner, Suggs, és úgy általában a legtöbb kulcsembernél hátrány lehet a playoff-rutin hiánya, kevés játékosuk járt már ezen a színpadon korábban, míg a Cavsnél tavaly sikerült ezt megugrani. Nagyobb nyomást ezzel együtt a Cavaliersnél érezhetnek, JB Bickerstaff is aggódhat az állása miatt, ha nem tudnak bemutatni egy komolyabb menetelést, ahogyan Mitchellt is nehéz lesz meggyőzni az idő előtti hosszabbításról, ha ismét az első körben búcsúznak.

A Magic játékosait eközben a bizonyítási vágy hajthatja, itt válhat el igazán, hogy kik azok, akikkel igazán érdemes lesz számolni a következő években is, illetve melyik posztok azok, amiket fejleszteniük kell ahhoz, hogy idővel belépjenek a bajnokesélyes csapatok sorába. Abban nincs kérdés, hogy Banchero és Wagner az alap, viszont a hátvédeknél hiába van sok opció, nem tűnik hosszabb távon fenntarthatónak, hogy Fultz, Anthony, Suggs, Black, Houstan és a veterán Gary Harris is perceket igényel, de hasonló a helyzet a centereknél is, ahol főleg Wendell Carter Jr. nyerhet vagy veszíthet sokat, mivel jelenleg Moritz Wagner támadásban, Jonathan Isaac pedig védekezésben tűnik nála hasznosabbnak.

Edzők

Az elmúlt években JB Bickerstaff bizonyította, hogy kiváló munkát képes végezni az alapszakaszban, viszont az előző rájátszás picit beárazta őt is. Mivel két kiemelkedő magasembere is van, így valahol érthető, hogy miért nem megy el jobban az alacsonyabb szerkezet felé, valahol logikus, hogy szeretné a legjobb játékosait egyszerre a pályán tudni, viszont most emiatt duplán csapdahelyzetbe keveredhet: szüksége van a magasaira, mert a Magic csapatként hosszabb és magasabb, és emiatt akár Tristan Thompson rotációban hagyása is átfuthat a fején, másrészt viszont akkor működhet ebben a párharcban gördülékenyebben a támadójáték, amikor csak egy magas lesz fent, az sem véletlen, hogy részben akkor futották a legjobb időszakukat, amikor Mobley hiányzott. Jamahl Mosley annyiban hasonlít kollégájához, hogy az alapszakaszban ő is szépen építgette az elmúlt években a csapatát, sorozatban 22, 34 és 47 meccset nyertek vele a kispadon, viszont az elmúlt idényben már időnként kidomborodott, hogy hajlamos bizonyos játékosokhoz, illetve rotációkhoz ragaszkodni. Caleb Houstan nem egyszer azért találta magát a kezdőben, mert be tudja dobni a triplát, de sokszor Wendell Carter Jr. is úgy maradt fent a pályán, hogy érezhetően jobban ment a csapatnak az idősebbik Wagnerrel centerben. Az alapszakasz utolsó meccsén némileg kényszerből ugyan, de Isaac kezdett középen, és ez egy izgalmas húzás lenne a rájátszásra is, mert vele a pályán brutálisan jó a védekezésük, 102,1-es defensive ratinget tudnak felmutatni, amikor ő is fent van.

Összességében a Cavaliersnek sokkal több a veszítenivalója, egy korai kiesés könnyedén azt is eredményezhetné, hogy a nyáron komoly változások jönnek náluk. Mellettük szól a rutin, illetve az is, hogy támadásban talán szélesebb eszköztárral dolgozhatnak majd, mint a Banchero-Wagner kettőst erőltető Magic, viszont rejlik akkora potenciál a csapatvédekezésükben, hogy azzal akár párharcot is lehet nyerni. A Cavaliers talán a periméteren foghatja meg ellenfelét, és ha elég kéz fog náluk sülni, akkor megnyerhetik a párharcot.

Tipp: 4-2 a Cavaliers javára.

 

Kérjük, hogy látogass el a Kezdő5 támogatói felületére, ahol plusz tartalmak várnak! Részletek ide kattintva!