Nyolcan hat helyért: indul a nyugati őrület a rájátszásért

A szokásos hátralévő otthoni/idegenbeli meccsek, back-to-backek száma mellett megnéztük a nyolc csapat egymás elleni, „hatpontos” mérkőzéseit, illetve a kötelezőnek ítélt sikerek kérdését is megvizsgáltuk. 

San Antonio Spurs (35-24, hátralévő meccsek: 23)

Otthon/idegenben: 13/10
Riválisok ellen: 10 (6 otthon, 4 idegenben)
Back-to-Back: 2
Kötelező győzelmek: 5

Bár úgy tűnik, hogy a San Antoniónál Kawhi Leonard szezonja megy a kukába és nem sziporkáztak az elmúlt időszakban, az idősebb spílerek kipihenhették magukat az All-Star szünet alatt, és Rudy Gay is felépülőben van. Ha a veteránok jó fizikai állapotban vannak, akkor még mindig gond nélkül futtatni tudják a show-t az alapszakasz darálójában, és a sorsolásra egyébként nem lehet panaszuk: többször játszanak otthon, és bár sok meccsük van a riválisok ellen, egy jó állapotban lévő Spurs hazai pályája még mindig nagyon erős. Sok könnyű meccsük nincs (kétszer a Lakers ellen, Grizzlies, Magic, Kings), viszont náluk a legfontosabb információ, hogy összességében nekik lesz a legkevesebb, mindössze két b2b-jük, így a veteránok megfelelően tudnak regenerálódni. 

Minnesota Timberwolves (36-25, hátralévő meccsek: 21)

Otthon/idegenben: 10/11
Riválisok ellen: 7 (3 otthon, 4 idegenben)
Back-to-Back: 5
Kötelező győzelmek: 8

A Timberwolvesnál alapvetően nincs rossz állapotban a csapat, és még erősödhetnek is a buyout piacról, ugyanakkor nem nagyon mehetünk el szó nélkül Jimmy Butler extrém terhelése miatt, aki inkább kihagyta az All-Start is, hogy minden percet megragadjon a pihenésre. Azt láthattuk, hogy nélküle szürke középcsapat a Minny, szóval fontos, hogy rendben legyen fizikálisan, mert a sorsolásuk nem annyira kedvező: többet játszanak idegenben általában és a riválisok ellen is (ez náluk még mindig faktor), illetve lesz öt b2b-jük. Olyan szempontból könnyebb a dolguk, hogy sok nyerhető meccsük lesz (Bulls, Kings, Knicks, Grizzlies kétszer, Hawks, Mavs, Lakers), ezzel viszont az a gond, hogy időnként hajlamosak elszórni ezeket. 

Oklahoma City Thunder (33-26, hátralévő meccsek: 23)

Otthon/idegenben: 11/12
Riválisok ellen: 7 (4 otthon, 3 idegenben)
Back-to-Back: 3
Kötelező győzelmek: 8

A Thunder továbbra is erősen kétarcú csapat, elég csak az All-Star előtti meccseket megnézni (megverték a GSW-t, kétszer kikaptak a Lakerstől), Andre Roberson pótlását a cserehatáridő végén nem sikerült megoldaniuk, a kivásárlásoknál lesz erre mozgásterük, de nem túl sok. A csapat problémáira viszont gyógyírt jelenthet a hátralévő menetrendjük: a három b2b nem sok, számukra inkább a hosszú távú forma a lényeges (győzelmi és vereségsorozatokból áll a szezonjuk), ezért nem lényeges, hogy hányszor játszanak idegenben. A sorsolásuk ráadásul nagyon szerencsés, mivel ha sikerül használható kettest összeszedniük a következő napokban, akkor a nyolc kötelező meccsükből (Kings kétszer, Suns kétszer, Magic, Mavs, Hawks, Grizzlies) ötöt március 8-ával bezárólag játszanak le, vagyis a kísérletezés elvileg nem mehet az eredményesség rovására. 

Denver Nuggets (32-26, hátralévő meccsek: 24)

Otthon/idegenben: 11/13
Riválisok ellen: 7 (4 otthon, 3 idegenben)
Back-to-Back: 3
Kötelező győzelmek: 7

Coloradóban joggal bizakodhatnak abban, hogy nem csak a playoffba jutnak be, de akár jó helyen is: egyrészt 2-4 héten belül visszatérhet Paul Millsap, másrészt Arron Afflalo révén egy rutinos hátvéddel gazdagodhatnak, harmadrészt nélkülük is elég stabilan állnak a lábukon. A sorsolásuk átlagosnak mondható, talán a kicsit több idegenbeli meccs okozhat problémát, de a három b2b nem vészes, és mindössze hétszer kell találkozniuk közvetlen riválissal. Utóbbinál azt is érdemes kiemelni, hogy a hét meccsből négy egyúttal az alapszakaszuk utolsó négy meccse is lesz, addigra pedig Millsap már egészen biztosan teljes értékű harcosként szerepel majd. 

Portland Trail Blazers (32-26, hátralévő meccsek: 24)

Otthon/idegenben: 13/11
Riválisok ellen: 10 (4 otthon, 6 idegenben)
Back-to-Back: 4
Kötelező győzelmek: 7

A Portlandnél nem voltak nagy változások februárban, a Denverhez hasonlóan pillanatnyilag jó helyzetben vannak, nem nagyon vannak sérültjeik. Többször játszanak otthon, mint idegenben, ami náluk fontos szempont - elég sok könnyebb meccsük is akad, és mivel fiatal csapatról beszélünk, a négy b2b nem okozhat gondot. Ami igen, az az, hogy sokszor játszanak közvetlen riválissal, és a 11 idegenbeli meccsükből hat ilyen gárda ellen lesz – a Nuggetshoz hasonlóan az alapszakasz vége lehet nagyon nehéz, mert három rangadóval zárnak (Spurs, Nuggets, Jazz), ráadásul az első két mérkőzés idegenben lesz. 

New Orleans Pelicans (31-26, hátralévő meccsek: 25)

Otthon/idegenben: 14/11
Riválisok ellen: 8 (4 otthon, 4 idegenben)
Back-to-Back: 4
Back-to-back-to-back: 1
Kötelező győzelmek: 7

A Pelicans hiába játszik otthon sokat, alapvetően ők vannak a legrosszabb helyzetben sorsolás szempontjából. DeMarcus Cousins sérülése nem jött jól, de egyelőre fixálni tudták a problémát, Anthony Davis gond nélkül előkapta a pre-DMC vadállatot, a nagy kérdés az, hogy az erőltetett menetben mikor üt be nála sérülés, az ugyanis minden évben üzembiztosan érkezni szokott. Segítségükre lehet a sok hazai meccs, ugyanakkor a négy b2b mellett egy elmaradt meccs miatt ezen kívül lesz egy b2b2b-jük is, ami már extra terhelés, pláne egy olyan sérülésre hajlamos keretnél, mint a New Orleansé. Viszonylag sok pihentető mérkőzésük lesz, de kell is, mert az alapszakaszuk vége brutális. Utolsó kilenc meccsükön lesz ugyan egy Grizzlies és egy Suns elleni, a többi hét ellenfél viszont sorrendben: Rockets, Trail Blazers, Cavaliers, Thunder, GSW, Clippers, Spurs – még ha 1-2 bajnokesélyes pihentet, akkor sem ők az esélyesek. 

Los Angeles Clippers (30-26, hátralévő meccsek: 26)

Otthon/idegenben: 13/13*
Riválisok ellen: 10 (5 otthon, 5 idegenben)
Back-to-Back: 6
Kötelező győzelmek: 6

A Clippers egyelőre a vonal alatt tanyázik, de egy jobb széria, és akár 4-5. helyen is állhatnak. A Griffin-csere egyelőre nekik jött be jobban, nagyjából tartják a mérlegüket, Harris támadásban, Bradley védekezésben komoly plusz, Gallinari és Rivers is újra harcra kész, összességében teljesen jó állapotban vannak, hogy egy nagy futást mutassanak be az alapszakasz utolsó harmadában. Bár voltak olyan vélemények a Griffin-csere után, hogy érdemes lenne tankolniuk, jelenleg ennek már nincs sok értelme, hiszen nagyot nem tudnak már esni, így hasznosabb, ha rámennek a PO-ra. A hazai-vendég mérlegük papíron 13-13, valójában 14-12, hiszen egyszer a Lakershez „látogatnak”, de a hazai/vendég náluk egyébként sem komoly faktor, tele vannak rutinrókákkal, idegenben sem kell sehol feltartott kézzel felmenniük a pályára. Kicsit sok a b2b és kicsit kevés a könnyű meccs, de ha egészségesek lesznek, akkor olyan bővebb kerettel mehetnek neki a következő heteknek, amelyben eddig gyakorlatilag mindenkit tűzben tartottak. 

Utah Jazz (30-28, hátralévő meccsek: 24)

Otthon/idegenben: 14/10
Riválisok ellen: 7 (3 otthon, 4 idegenben)
Back-to-Back: 3
Kötelező győzelmek: 11

Bár a Jazz indul a legutolsó rajtkockából, ők vannak messze a legjobb formában (11 győzelem zsinórban), ráadásul nekik messze a legkönnyebb a sorsolásuk is. Markánsan többször játszanak otthon, kevés a b2b-jük és a valódi rangadójuk, ellenben messze a legtöbb az olyan mérkőzésük, amit józan emberi számítás szerint hozniuk kellene. A deadline-nál volt egy Hood-Crowder „csere”, amiből véleményem szerint jobban jöttek ki, mert egy remek perimétervédővel gazdagodtak, aki kettestől négyesig bárki ellen használható, miközben Rodney Hood idén eléggé árnyéka volt önmagának, előbb Mitchell szorította ki a kezdőből, a second unitban pedig támadásban egyre több labdát szedett el tőle (jogosan) Burks és a szintén újonc O’Neale. Joe Johnson távozott, papíron ő még hiányozhat, de az idei teljesítményét látva 1-2 lelkes és az NBA-scoutok előtt kissé ismeretlen G-Ligás játékos több gondot okozhat, mint ISO Joe – előbbiekre azért szükség lesz, mert idén már Rubio és Gobert is hagyott ki, és nem annyira mély a keretük, mint néhány riválisuknak.