Szezonfelező díjkiosztó - 2. rész

A szezonfelező díjkiosztó első része

 

Legjobb hatodik ember (6th Man of the Year)

Ez egyelőre a legsimább díj, a legtöbbet fejlődött játékosoknál már említett Lou Williams utcahosszal vezeti a mezőnyt statisztika (23.3 pont, 5.0 gólpassz, 61.2% TS) és benyomás alapján is, miután ő a sérülésektől tizedelt Clippers vezére. Az a nagy kérdés nála, hogy meddig marad kezdő, mert a csapat sérültjeit és kórlapját nézve elképzelhető, hogy hosszútávon is bennmarad a kezdőben, hiába nyilatkozta azt saját magáról, hogy csereként tekint önmagára továbbra is, a nagyszerű sorozata és formája ellenére - jelenleg 42 meccsből 12-n kezdett, a mérkőzései legalább felén kell cserének lennie, ennyit kell az idény végéig teljesítenie, ha meg akarja nyerni a díjat.

Érdekesség, hogy a két legnagyobb ellenfele két olyan játékos lehet majd, akik most nem kvalifikálták magukat a díjra túl sok kezdésük miatt, de könnyen lehet, hogy az év végére pont eleget lesznek cserék a sérültek visszatérésével. Az egyikük Tyreke Evans, aki pazar szezont produkál a Memphis Grizzliesnél, tőle soha korábban nem látott hatékonysággal (19.6 pont, 5.1 pattanó, 4.8 gólpassz, 57.2% TS), viszont 41 meccsből 22-n kezdő volt. A másik ilyen ember a tavalyi győztes Eric Gordon, aki gyengébb triplázása ellenére hatékonyabb kosaras, mint tavaly volt (19.7 pont, 56.5% TS), viszont ő meg Chris Paul és James Harden folyamatos sérülései miatt 40 találkozóból 23-szor kezdett. Mindketten visszakerülhetnek a padra (Gordon biztosan vissza is fog, Evansnél azért ez nagyobb kérdés), de jelen állás szerint igazi esélyük a trófeára csak akkor lehet, ha Williams túlcsúszik a "kezdőszámmal", drasztikusan visszaesik a teljesítménye, vagy ne adj' Isten lesérül.

A Chicago Bullstól Nikola Mirotic ott van ezen a listán is Williams mögött (17.3 pont, 6.8 pattanó, 62.4% TS) - a kevés meccse itt is ellene szól egyelőre, viszont a Bullson hatalmasat dobott a visszatérése után. Kyle Kuzmának is szép számai vannak (16.8 pont, 6.4 pattanó, 55.9% TS), ráadásul a Los Angeles Lakersnél játszik, úgyhogy előtérben is van - bár tavaly Andre Iguodalát elismerték, ott volt a Top3-ban, de ez a díj legendásan a pontszerzésről (és még csak nem is a hatékonyságról) szól, ezt Jamal Crawford győzelmei bizonyítják leginkább, úgyhogy egy kis védekezésbeli hiány még nem veszi el a lehetőséget senki elöl. A Denver Nuggetstől Will Barton idén ugyanúgy ott van a legjobbak között, ahogy tavaly is (14.6 pont, 4.8 pattanó, 4.0 gólpassz, 54.4% TS).

A topcsapatokban egyébként idén nem nagyon tobzódnak az esélyesek, Gordont leszámítva - Gerald Green (15.6 pont, 61% TS) egyelőre a 15 meccse miatt nem játszik. A Warriorsnál idén nem nagyon lehet senkit ennél a díjnál komolyan venni, a Bostonnál a Marcus Smart, Terry Rozier, Marcus Morris trióból leginkább talán előbbit, az ő impactje főleg védekezésben látszik, de talán a statisztikái kevesek (9.9 pont, 3.7 pattanó, 4.7 gólpassz, 45.7% TS). A Spursnél Rudy Gay-jel lehetne valamit kezdeni (11.5 pont, 5.2 pattanó, 55.7% TS), de ő is messze van az éltől és még Miroticéktól is. A Minnesotánál senki nem játszik, a Cleveland Cavaliersnél Dwyane Wade-nek van a legnagyobb impactje a padról (11.1 pont, 3.9 pattanó, 3.8 gólpassz, 50.5% TS), és ő azért volt már többször nyerőember is, viszont az összstatisztikái nem véletlenül olyanok, amilyenek, vannak, voltak borzalmas mérkőzései is. A Torontótól leginkább a kulimunkája és a védekezése miatt lehet említeni Paskal Siakamot, míg a Miami Heatnél talán James Johnson impactje a legnagyobb elöl-hátul (10.3 pont, 5.0 pattanó, 4.0 gólpassz).

A gyengébb csapatok közül nagyon érdekes lehet még a Dallas Mavericks hátvédje, JJ Barea (11.8 pont, 3.1 pattanó, 6.0 gólpassz, 54.6% TS), mert a texasiak kerete nem túl jó, mégis hozogatják az eredményeket a gyenge szezonkezdet után, és ebben nagy szerepe van annak a törpe sornak, amelyben Barea főszerepet játszik. A Utah Jazznél Rodney Hood emelkedik még ki pontszerzésben (16.4 pont, 53% TS), viszont tőle nem ezt várták, és a hatékonyságával is vannak gondok az élmezőnyhöz képest.

Iszonyatosan sok ember szerez egyébként 12-14 pontokat a padról, nagyjából hasonló a játékra gyakorolt hatásuk is egyébként, rengeteg játékost meg lehet említeni a Top5-tel kapcsolatban, de Williamst meg sem közelítik, Harden visszatérése után Gordont se, és ha Evans is visszakerül csere szerepkörbe, akkor lehet ez a verseny háromszereplős, egyébként maximum két fős lesz a befutó az idény végén.

Kezdő5.hu szezonfelező díjak:

1. Lou Williams (Los Angeles Clippers)
2. Nikola Mirotic (Chicago Bulls)
3. Kyle Kuzma (Los Angeles Lakers)

 

Év Védője (Defensive Player of the Year)

Ez a díj gyakorlatilag mindig a legjobb védőcsapatok legjobb védőjátékosainak jár, tehát csapatszinten is elöl kell végezni, és ha ott kiugró teljesítményt hoz valaki, akkor esélyes. Idén eddig a Boston Celtics teljesít a legjobban hátul (101.9 kapott pont 100 támadásonként), az ő legfontosabb védőjük pedig Al Horford - sokat javult a tavalyi évhez képest, nemcsak ennek köszönhetően, de emiatt is sikerült az előrelépés számukra, Horford jelentősen nagyobb impact hátul, mint tavaly volt. A legjobb védőcsapatból előnyből indulna mindenkivel szemben, de a 35. helyen van Defensive Real Plus-Minus alapján (+2.15), az ON/OFF statisztika nem segíti, így hiába dobnak róla 6.3%-kal gyengébben az ellenfelek, egyelőre nyerni nem tud (nálam).

A ligamásodik védelemmel bíró Spursnél iszonyatos rendszer van - elég azt megemlíteni, hogy ezt Kawhi Leonard nélkül hozzák, és hogy a DRPM alapján a Top20-ban van Kyle Anderson, Pau Gasol és Dejounte Murray is, miközben főleg a középsőnek nem lenne köze ehhez Gregg Popovich nélkül. Ugyanez a helyzet egyébként a liganegyedik Torontónál is, ahol Pascal Siakam, OG Anunoby, Delon Wright és a többiek irgalmatlan mennyiségű piszkos melót végeznek, de Év Védője szavazáson a Top5-ben nem nagyon fog előkerülni a nevük.

A Golden State idén kicsit gyengébb hátul. Kevin Durant esetében sok szó esett arról év közben, hogy mennyit fejlődött a védekezése, de DRPM alapján telibe 0-s védő, az ON/OFF alapján pedig 4.3-del kevesebb pontot kap a Warriors 100 támadásra vetítve, ha nincs a pályán, mintha ott van - ez természetesen félrevezető, nem ugyanazok az ellenfelek ellen kell neki produkálnia magát, de sokat nem segít számára, ez biztos, hiába dobnak róla mindenhonnan rosszabbul a játékosok, mint általában, átlagban 5%-kal. A Warriorsnél még mindig Draymond Green a legnagyobb esélyes, de az ON/OFF nála sem túl sok (1.8 ponttal kapnak kevesebbett 100 támadásra vetítve vele, mint nélküle), csak 3.5%-kal dobnak róla rosszabbul az általa fogott emberek, és a Golden State mindössze az ötödik a védekezési rangsorban, így egyelőre hiába van a 10. helyen DRPM-ben (+2.79).

A védekezésben ligaharmadik Oklahoma City Thundernél viszont ott van a legnagyobb esélyes jelen állás szerint, a támadásban mínusz egy, védekezésben viszont plusz egy embert jelentő Andre Roberson, akinél minden adott ahhoz, hogy behúzhassa a trófeát - csapata jól áll védekezésben kapott pontok alapján, liganegyedik DRPM-ben (+3.61) úgy, hogy Baynes és West kiegészítőemberként nem lényegesek előtte, a periméteren a triplavonalon belül és kívül is 4-6%-os vesz le az emberei dobószázalékából, nélküle pedig 11.5 ponttal többet kap a Thunder 100 támadás alatt, mint vele a pályán. Mióta kiesett sérüléssel, azóta 116, 114 és 117 pontokat is kapott már csapata olyan együttesektől, mint a Dallas vagy a Phoenix - az lehet a baja, hogy az OKC szezonja eddig elég negatív megítélés alá esik, de alapvetően Roberson idén (is) ligaelit abban, amire tartják.

A legnagyobb kihívója a védekezésben ligahatodik Sixers centere, Joel Embiid lenne szerintem, ha most tartanák a szavazást - Embiid 100 támadásra vetítve 7.7 kapott pontot jelent a csapatának, ennyivel jobbak vele a pályán, hatodik DRPM-ben (+3.47), 13.5%-kal dobnak rosszabbul az emberei a palánk alatt, ha ő védekezik rajtuk, mint egyébként, és összességében is 8.6%-ot ront az általa fogottak dobásmutatóján, a védőlepattanó listán pedig a hetedik helyen áll (8.6). Ezek azok a számok, amik Robersonnal tudnak konkurálni - mivel mindkét játékos híres a védekezéséről, de az OKC swingmanje az ellenfelek dobószázalékait leszámítva mindenben veri egy kicsit Embiidet, így nálam Roberson az első jelenleg, Embiid a második.

Érdemes megemlíteni egyébként Hassan Whiteside-ot, aki elég magasan vezeti a DRPM rangsort (+4.45), és 7.2 kapott pontot jelent a csapatának 100 támadásra vetítve az, ha a pályán van, de a Heat "csak" a 11. legjobban védekező csapat, onnan nem nagyon szokott nyerni senki, és Embiiddel összehasonlítva ő tényleg csak a palánk alatt védekezik jól, igaz, ott nagyon (11.5%-ot ront az emberei dobásán 6 lábnál közelebb a gyűrűhöz), a periméteren jobban dobnak róla, mint egyébként szoktak, nem is kevéssel. A ligahetedik Portlandtől Jusuf Nurkic, a liganyolcadik Detroittól pedig Andre Drummond mindenképpen beférhet a Top10-be, ott vannak a DRPM lista első 21 helyezettje között, ami (ha kiszórjuk a kevés percet játszókat, akik fals mutatót hoznak emiatt), kifejezetten jó teljesítmény, Drummond a liga második legjobb védőpattanózója is, de mindkettejüknek gondja, ami Whiteside-nak is - a periméteren inkább károsak, hiába jók a palánk alatt.

Kezdő5.hu szezonfelező díjak:

1. Andre Roberson (Oklahoma City Thunder)
2. Joel Embiid (Philadelphia Sixers)
3. Al Horford (Boston Celtics)

 

MVP (Most Valuable Player)

A tavalyi év eléggé kakukktojás volt az MVP díjak kiosztásánál, de az alapvetés továbbra is az, hogy a legjobb csapatok legjobb játékosának kell lenni a díjhoz - ezt felülírhatja a narratíva, bármilyen történelmi teljesítmény, vagy egy olyan történet, ami Russell Westbrook előző idényében folyamatosan zajlott (megdöntötte az egyszezonos tripla-dupla rekodot, és több mint fél évszázad után tripla-duplát átlagolt a teljes idényben, miközben a csapata az előzetes várakozásokhoz képest felülteljesített), de más nem. Konferencia Top3 vagy inkább Top2 csapatnál gyengébb együttesből csak egészen brutálisan kiemelkedő statisztikával van esélye bárkinek, de valószínűleg még úgy sem, kell hozzá az a pozitív töltet, ami Westbrook teljesítményét körüllengte tavaly az amerikai sajtóban, és idén ilyen egyetlen egy sincs, ez kristálytisztán látszik.

A gyengébb csapatok vezérei itt ki is estek - kiváló statisztikája van például Joel Embiidnek (23.8 pont, 10.8 pattanó, 3.4 gólpassz, 1.9 blokk), Kristaps Porzingisnek sincs rossz annak ellenére sem, hogy rendesen visszaesett az év elejéhez képest (23.6 pont, 6.9 pattanó), Victor Oladipo több mint pazar eddig (24.3 pont, 5.2 pattanó, 4.0 gólpassz), de kelet 7-10. helyről ilyen számokkal senki nem lesz MVP. Az borzasztóan érdekes kérdés lenne, hogy mi történne, ha a Pacers megfejelné az első félszezonját egy hasonló vagy ennél is jobb második félszezonnal, mert 2.5 meccsre vannak a harmadik hellyen álló Clevelandtől, és Oladipo egészen biztosan kapna sajtót is, ha a Paul George-csere után így sikerülne az újjáépülés az ő vezetésével (MVP mondjuk akkor sem lenne valószínűleg, de a Top5-be még be is férhetne). Nyugaton ugyanez a helyzet Damian Lillarddel a Portlandnél (25.0 pont, 4.8 pattanó, 6.5 gólpassz), Anthony Davisszel (27.2 pont, 10.6 pattanó, 2.1 blokk) és DeMarcus Cousinsszal (25.4 pont, 12.7 pattanó, 5.1 gólpassz, 5.0 eladott labda), vagy éppen egy lépcsővel lejjebb Nikola Jokiccsal. Egy fokkal feljebb a Wall-Beal párosnak szintén gyakorlatilag esélye sincs egymás miatt sem, kelet ötödik helyén állnak, és a statisztikáik sem kiemelkedőek, miközben azon bosszankodnak, hogy ha csak 50% alatti csapatokkal kéne játszaniuk, nem jutnának rájátszásba se az idei produkciók alapján.

Az előbb említett keleti, vonal környéki kasztba tartozik, de jelentősen jobb statisztikái vannak Giannis Antetokounmpónak (28.3 pont, 10.4 pattanó, 4.1 gólpassz, 1.2 szerzett labda, 1.5 blokk, 61.6% TS). Ő teljesen egyértelműen Top3 várományos lenne, és az év elején emlegették is rengeteget a nevét az esélyesek között is, de a Bucks keleti hetedik, egyáltalán nincs jó vagy legalábbis kiegyensúlyozott passzban, és a szezonjuk az első hetek után nem a görög nagy teljesítményéről szól, hanem arról, hogy Kidd mit csinál (vagy éppen nem csinál) a padon, és hogy mikor szereznek már centert a palánk alá. Ugyanígy kiváló statisztikákkal rendelkezik a tavalyi győztes Westbrook, de nem foglalkozik vele senki - alig marad el a tripla-duplától idén is (25.0 pont, 9.8 pattanó, 9.9 gólpassz), de a Thunder nem halad semerre, és előkerültek már olyan cikkek is, hogy Westbrook-gondjaik vannak. Ha el is éri az idény végére a tripla-duplát, szinte kizártnak tartom, hogy megvédje a címét, hacsak nem javul hatalmasat az OKC, mert teljesen más Westbrook idei teljesítményének a körítése és a tálalása is, mint tavaly volt. Szintúgy ezt a tábort erősíti az a LeBron James, akinek megint kitűnő statisztikái vannak (27.3 pont, 8.0 pattanó, 8.8 gólpassz, 63.9% TS), de a Cavs szezonja minden, csak nem pozitívum, ráadásul LeBron egy ideje lepiheni a védekezést (a Knicks elleni idény eleji balhé után kapkodta magát, utána nem igazán).

A Minnesotánál Jimmy Butler impact alapján már ott kellene legyen a legnagyobb esélyesek között, hatalmas fejlődésen mentek keresztül neki köszönhetően, ő ráadásul védekezésben is meghal a pályán, de egyelőre még csak nyugat negyedikek, és az alapstatisztikái sem biztos, hogy elegek, hogy legelőre berakják a szavazók (21.6 pont, 5.4 pattanó, 5.1 gólpassz, 58.9% TS). Butler akkor lehetne érdekes, ha a Timberwolves az alapszakasz végéig lenyomná a Spurst és a Houstont is, mert akkor megkerülhetetlen lenne az év végi szavazáson. Ha már a San Antonio. LaMarcus Aldridge szépen visszaépítette magát Kahwi Leonard távollétében és Gregg Popovich szemléletváltásával vele kapcsolatban, de a statisztikák nála is hiányoznak, hogy igazi esélyes legyen (22.4 pont, 8.5 pattanó, 56.1% TS).

A legnagyobb esélyesek sorát James Hardennel kell kezdeni, mert jelen állás szerint jó esélye lenne a trófea megnyerésére. A Houston nyugati második, de Harden egészen kíváló hatékonysággal pontkirály eddig úgy, hogy továbbra is kiszolgálja a társait (32.3 pont, 5.0 pattanó, 9.1 gólpassz, 4.4 eladott labda, 62.7% TS), ő teljesen egyértelműen a Rockets legjobb embere Chris Paul érkezése ellenére is, ráadásul nélküle alig 50%-ot (4-3) hoz eddig csapata - a kiesése előtt is volt egy ötös zakósorozatuk, de összességében vele 26-9 a mérlegük. Az is segíti szerintem, hogy kétszer is, de egyszer minimum érdekes módon csúszott le a díjról, valószínűleg nagyon oda akarják már neki adni, és eddig van is mire.

Ha nem marad a Houston a Top2-ben, akkor borzasztóan necces lesz a díja, mert a Golden State-nél Steph Curry a két bokasérülése között begyújtotta a rakétákat, ráadásul földöntúli hatékonysággal dolgozik (27.6 pont, 5.2 pattanó, 6.5 gólpassz, 67.2% TS) - a ligaelső legjobb játékosa azóta, de Kevin Durant (26.4 pont, 6.9 pattanó, 5.3 gólpassz, 2.1 blokk, 63.2% TS) rendesen csökkenti az esélyeit (és vica versa), miután a statisztikái mellett sokat javult védekezésben, és az irányításával vészelték át azt az időszakot, amikor Curry sérült volt. Ha most kellene szavazni, akkor abban sem vagyok biztos, hogy konszenzus lenne abban, hogy kit raknak előrébb az emberek kettejük közül, ez pedig mindkettejük esélyeit nagyban csökkenti, hiába vezetik a ligaelsőt - az nba.com-on Durant az MVP szavazás elsője, Curry a negyedik, azt nem érzem párhuzamba rakhatónak a trófea elnevezésével, bár az elmúlt években bebizonyosodott, hogy egyáltalán nem kellene szó szerint venni az MVP nevet, nem (csak) erről szól a díj.

Keleten van még két jelölt, akikről mindenképpen szót kell ejteni. Egyrészt az első helyen álló Boston Celtics támadásban első számú emberéről, Kyrie Irvingről, akinek viszont nincsenek olyan statisztikái, hogy érdemben felvegye a versenyt mondjuk Hardennel (24.1 pont, 5.0 gólpassz, 58.6% TS) - neki egyértelműen az kellene, hogy a Rockets visszacsússzon legalább a negyedik helyre nyugaton, a Cavs szintén ne legyen jobb a második félévben, mert akkor talán az egymással "viaskodó" Curry-Durant páros mellett őt kihozhatják többen is az első helyre. A másik jelölt pedig DeMar DeRozan, aki évek óta ígérgeti, hogy megtanul triplát dobni, és végre el is indult ezen az úton, a keleti második Raptors egyértelműen legjobb játékosa (25.4 pont, 4.2 pattanó, 5.0 gólpassz, 57.9% TS). Neki szerintem a Top5 most egyértelmű - az MVP címéhez keleti elsőnek kellene lennie a kanadaiaknak úgy, hogy Jamesék maradnak ezen a szinten, de neki is kellene a Houston visszaesése.

Mint minden évben, most is borzasztóan nehéz ennél a díjnál választani, mert alapvetően a Most Valuable Player az magyarul a Legértékesebb Játékost jelölné. Ez a top csapatok közül szerintem a Harden-LeBron-Butler hármas ebben az idényben, és fordított sorrendben - Jamest tartom a liga legjobb játékosának, aki a Cavs mostani gyengélkedése közben is bizonyítja, mennyire fontos az ohióiaknak, csak ezt most úgy bizonyítja (részben), hogy védekezésben nem csinál semmit, így meg a többiek sem, míg Butler a pálya ezen részén kategóriákkal többet tesz le a parkettre ebben az idényben nála.

Ha a tavalyi évet nem nézzük (és nem abból kell kiindulni), akkor viszont az iratlan szabályokat is figyelembe kell venni, és ebben az esetben például Butler nincs a Top3-ban, de James se.

Kezdő5.hu szezonfelező díjak:

1. James Harden (Houston Rockets)
2. Kyrie Irving (Boston Celtics)
3. Steph Curry/Kevin Durant (Golden State Warriors)