Playoff-percek: Damian Lillard leradírozva

127-0

Mielőtt bármilyen elemezgetésbe belemennénk, érdemes ismerni ezt a számpárt: eddig 127, négy győzelemig tartó párharc állt 3-0-ra az NBA történetében, egyetlen alkalommal sem tudta megfordítani a párharcot a hátrányban lévő csapat.

Damian Lillard megint leradírozva

Hiába csinált ma már szép dolgokat CJ McCollum, Damian Lillard nélkül ez a Portland félkarú óriás – az All-Star irányító ma is csak szenvedett Rajon Rondo és Jrue Holiday szorításában, dobásban nem volt jó (5/14 mezőnyből), játékszervezésben pedig egyenesen katasztrofális (2 gólpassz, 8 eladott labda). Most is ugyanaz az erőlködés jellemezte a játékát, mint eddig, egész egyszerűen minden fegyverét elvette a Pelicans, amin nem segített az sem, hogy Evan Turner, aki megoszthatta volna a védelem figyelmét, nem tudott játszani, és Jusuf Nurkic-on is nagyon érződött, hogy nem száz százalékos. Egy vezérnek viszont ekkor kellene rátennie egy lapáttal, ami Lillardnak az egész párharc alatt nem ment, és ha a negyedik meccsen sem sikerül, akkor vége is a dalnak.

Nikola Mirotic, az anti-Harden

A spanyol-montenegrói magasember parádésan zárta az alapszakaszt és remekelt a playoffban is, teljesítményére ma hajnalban tette fel a koronát egy 30 pontos playoff-karriercsúccsal – pár hete leborotválta méretes szakállát, azóta All-Star szinten játszik, a „simaarcú” Mirotic-csal a soraiban 8-0-nál jár a New Orleans... Nem mehetünk el szó nélkül a Rondo-Holiday páros mellett sem (ketten együtt 32 pont 50 százalék feletti hatékonysággal, 18 gólpassz, 6 eladott labda, 5 szerzett labda), de Mirotic őket is túlragyogta, játszi könnyedséggel vert be 30 pontot úgy, hogy összesen három dobást rontott, hátul pedig 8 lepattanóval, 3 szerzett labdával és 1 blokkal zárt. Alvin Gentry egyébként azon viccelődött, hogy játékosát igazán megkereshetné a Gillette vagy egy hasonló márka, Holiday viszont komoly arccal jelentette ki, hogy Mirotic ezt bizony elszabta, innentől kezdve szó sem lehet arról, hogy ne borotválkozzon…

A jelen kihatással van a jövőre

A Pelicans, történjen akármi a playoff hátralévő részében, nagyon jó helyzetbe hozta magát a használható veteránoknál, bár akadhatnak nehézségek a csapat magjának együtt tartásában. Jelenleg 120 millió dolláron áll a fizetési mérlegük, ami kicsivel a luxusadós szint felett van. A rotáció fontos tagjai közül Cousins, Rondo és Ian Clark is lejáró, itt nagyon kell majd sakkozni, mert Rondo valószínűleg nem elégszik meg a jelenlegi 3.3 millió dollárral, és Clark sem a másféllel, bár utóbbi nyilván olyan játékos, akinek a helyére simán lehet szerezni jó karban lévő veteránt. Cousins már érdekesebb, ott valószínűleg majd a piac dönti el, mennyit is ér – az biztos, hogy Solomon Hill 12 milliós, illetve Ajinca lejáró 5 milliós kontraktusával kezdeni kell valamit, különben nem tudják simán visszaigazolni a Rondo-Cousins párost, választani kellene, és jelen állás szerint Anthony Davis szempontjából nem kérdés, hogy Rondo fontosabb. Az sem lehetetlen persze, hogy Davis valahogy meggyőzi csapattársait, hogy kicsit adjanak lentebb az igényeikből – ilyen esetek előfordulnak, pláne hogy mindhárman ugyan arról az egyetemről (Kentucky) érkeztek a ligába.

Mi történik Hassan Whiteside-dal?

A Heat centere az alapszakaszban sem játszotta végig a meccseket, de azért bő 25 perc alatt 14 pontot és 11,3 lepattanót átlagolt a gárda legjobban fizetett játékosaként, amit kellett, azt megcsinálta - a rájátszásban viszont teljesen eltűnt és ennek Erik Spoelstra a fő oka. Azután, hogy Whiteside már az alapszakaszban is arra panaszkodott, hogy volt, amikor bántóan keveset játszott, a Philly elleni három meccsen eddig 13 percet és 3,7 pontot átlagol - ezt Spoelstra először azzal magyarázta, hogy a gyorsabb Phillyhez így lehetett csak alkalmazkodni, de ma hajnalban már visszatért Joel Embiid és ugyanúgy az oldalvalon kívülre került a Miami centere, igaz, pillanatok alatt faultgondokba került. Whiteside szerint akkor sincs szerepe, amikor pályán van, mert nem kapja meg a labdát pozícióban, vagy ott, ahol szokta, egyszerűen csak álldogálnia kell a sarokban és zárásokat adnia, ezt akarja tőle Spoelstra, neki pedig bíznia kell benne. A tréner egyébként vállalta, hogy az ő felelőssége Whiteside visszaesése és ki kell találnia a következő meccsig, hogy mi erre a megoldás, mert többre van szükségük a centertől - főleg, hogy (és ezt már csak mi tesszük hozzá) hiába játszott 36 percet Kelly Olynyk, Spoelstra nagy kedvence, ő sem tudott most különösebben eredményes lenni. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy ha a gyorsabb szerkezet a nyerő, akkor miért játszik Whiteside-nál többet még Adebayo is...

Spoelstra kapkod?

Külön bekezdést érdemel a fentiekhez kapcsolódóan az, hogy hogyan rotál a Heat mestere - Whiteside-dal kapcsolatban is az lehet az ember érzése, hogy kicsit kapkod Spoelstra, értelmetlenül nem használja, de egyébként is érdekesen osztotta el a játékperceket. Az, hogy egy playoff-meccsen csak a padról beszálló Olynyk játszik 36 percet, plusz még James Johnson 32-t és mindenki más 30 alatt, még a csapat legjobbja, Goran Dragic (27 perc, 23 pont, 8 gólpassz) is, a 4/4-et dobó Tyler Johnson mindössze 17 percet kap, miközben az egyetlen fegyverével, a dobásával szenvedő Wayne Ellington 19-et, hogy az extra dobóformát kifogó, +2-ben lévő Josh Richardson csak 27-et, ezek mind megkérdőjelezhető döntések. Az egyértelmű, hogy Spoelstra nem találja az ideális csapatát, most nem jött az extra Dwyane Wade-től és mintha nem tudná, hogy mihez is kezdjen a Sixers ellen - a negyedik negyedben is furcsán cserélt, Whiteside-ot konkrétan egy alley-oop zsákolása után nyolc másodperccel hozta le...

Brett Brown segít meghozni Wade nyári döntését?

A Philly mestere előszedte a pad végéről az eddig összesen két percet kapó Justin Andersont, aki végül mindössze kilenc percet kapott, de ez pont elég volt arra, hogy nagytestű hátvéd kicsit megutáltassa a kosárlabdát Dwyane Wade-del. A második meccsen villogó Wade-nek nagyon nem ízlett a fizikális játék, elég hamar össze is akaszkodott Andersonnal, de ettől inkább ő zavarodott össze, Anderson bevert a túloldalon két triplát, a Miami legendája pedig innentől kezdve egész meccsen csak kereste a játékát. A 36 éves, rengeteg sérüléstől gyötört Wade alighanem emlékezni fog Andersonra nyáron, mint olyan játékosra, aki megmutatta neki, hogy a mai ligában nagyon fontos szegmensekben (fizikum, hárompontosok levédése, bedobása) mennyi gondja lenne jövőre…

Ez kellett a Phillynek

Mindent láthattunk a Sixers-Heat harmadik meccsén, amiért nagy szüksége volt a Philadelphiának Joel Embiid visszatérésére. Egyrészt a védekezése, a gyűrű alatti jelenléte (3 kiosztott blokk, 41-35-re megnyert lepattanózás, csak 22 kapott pont a festékből), másrészt az, hogy ezzel együtt is nagyon komoly fegyvernek számít távolról (3/4 tripla), harmadrészt pedig a mentalitása, a trash talkja, amivel leveszi a terhet a társairól és elirányítja róluk a reflektorfényt. Az, hogy az első bedobott hármasa után elcsitította a közönséget, hogy folyamatosan ingerelte a Heat-játékosokat, illetve hogy a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy ő a legjobb védő a ligában, de őt egyébként sem tudja megfogni a Miami, mert ő egy rémálom számukra, meg amúgy is, ők a nagydöntőig fognak menni, klasszikus Embiid. Azt pedig szintén nem hanyagolhatjuk el, hogy valójában mennyire nem bírtak vele Olynykék: tíz faultot ütöttek rajta és ez már 11. alkalommal fordul elő vele a szezon során, ennél többször csak Anthony Davist "répázzák" az ellenfelek. Ezzel együtt említsük meg, hogy amikor nincs a parketten, akkor robog csak igazán a Sixers elöl, de így is elengedhetetlen számukra, hogy Embiid ott legyen és lehessen rá számítani. 

A Spurs gondjai túlnőnek egy vereségen, vagy egy elvesztett párharcon

Ez a szezon a folyamatos szenvedésről szól San Antonióban Kawhi Leonard miatt, eleinte még inkább csak a játékban, de most már jó ideje a kommunikációban is erőteljesen érezni az ügy jelentőségét és óriási kérdés, hogy mi lesz vele - marad-e egyáltalán a csapatnál, ha igen, akkor hogyan, ha elcserélik, akkor mi lesz a Spursszel. Az egyébként is rendkívül frusztráló helyzethez most még csapódott Gregg Popovich családi tragédiája is, amellyel kapcsolatban több veterán, köztük Tony Parker és Manu Ginobili is elmondta, hogy most nem igazán tudnak 100%-ig a kosárlabdára koncentrálni, az edzőjük mellett lenne a helyük - ez sem segít abban, hogy össze tudják még magukat szedni. A Warriors ellen persze ki lehet zúgni, az alapesetben nem bukás, de a veterán cseresor (Gasol, Ginobili, Parker) pótlása egyelőre nem igazán látszik, van egy Aldridge-ük, meg lehet bízni Murray-ben, de túl sok pozitívumot nem látni jelenleg a jövőképükben Leonard nélkül, erre pedig most már bő húsz éve nem volt példa náluk. Ezekhez képest az, hogy elvesztették a hazai meccset és 0-3-ra állnak, amellyel nagy valószínűséggel simán ki is esnek, tényleg elhanyagolható probléma...

Már lehet készülni a New Orleansra

Ugyan hivatalosan még sem a Warriors, sem a Pelicans nem jutott tovább, a címvédő lélekben lassan elkezdhet készülni arra, hogy mit kell majd tennie a New Orleans ellen - a Spurs elleni párharcban eddig három sima meccset nyert meg a gárda és beigazolódni látszik egyelőre Steve Kerr kijelentése, mely szerint Steph Curry nélkül is képesek bárkit megverni. A tervek szerint a második körre viszont már Curry is megérkezik, ami kicsit ismét módosíthatja a rotációt, Andre Iguodala visszatérhet majd a helyére, támadásban pedig talán megérkeznek már a triplák is, mert azzal azért vannak gondjaik - hajnalban 1/14-et dobtak az első félidőben, azt nem teszik ki az ablakba. Az látszik, hogy a GSW bizony képes azt hozni védekezésben, amire szükség van a playoffban, ha támadásban is összeszedik magukat, akkor pedig mindenki félhet - a kisebb sérülések azért még okozhatnak gondot később, egy keményebb szériában, mert Curry hosszabb kihagyás után fog visszatérni, Iguodala továbbra sem 100%-os, Westnek és McGee-nek is vannak kisebb gondjai, hajnalban pedig Durant és Livingston bokája is kiment, de a hírek szerint egyiküké sem súlyos.