A 2019-es draft combine győztesei és vesztesei
Májusban a playoff van a média középpontjában, de a csapatok többsége már a draft combine-ra figyel - az itt nyújtott teljesítmény a draft középmezőnyének helyezéseire komoly hatással bír.
A JimmerRange YouTube-csatorna szedte össze és combine-videókkal bőven illusztrálta is, hogy véleményük szerint kik fognak liftezni az előzetesen megsaccolt helyezésükhöz képest.
Pozitív irányban mozdulhat el Tacko Fall, a UCF Knights 231 centi magas, már 24 éves szenegáli óriása, aki holtversenyben a liga legmagasabb játékosa lehet (Manute Bol és Gheorghe Muresan mellett), ha bekerül az NBA-be. A magassága nyilván kérdőjel, de jelen pillanatban úgy néz ki, hogy elég mobilisnak tűnik ahhoz, hogy a második kör közepén valaki dobjon rá egy picket.
A horvát kiscsatár-erőcsatár Luka Samanic egy korábbi ESPN-es rangsorban még mint lottery-pick szerepelt, de aztán szépen lassan lejjebb csúszott, és picit el is tűnt az NBA-csapatok radarjáról. Tavaly a Barcelona B-ben játszott, idén már az Adria Ligás szlovén Olimpijában - apja egyébként ismert játékos volt, az Euroligában is megfordult. A jó kezű, atletikus, de elég vékony csatár a combine-on remekelt az első napon, és a másodikon okosan már nem is jelentkezett játékra, ez korábban hasonló típusú játékosoknak (például tavaly Kevin Huerternek) is bejött.
Az atletikus, de az egyetemen nem sokat villantó center, Nick Claxton szintén a combine-on robbant be, felépítése abszolút NBA-ready, egyes mock draftok már első kört is vizionálnak vele kapcsolatban - legfőképpen azért, mert 220 centis a karfesztávja, és a centerek között a legnagyobb volt az emelkedése, vagyis jó védő faragható belőle. Emellett egyébként fejleszthető a triplája is, ami szintén jó pont mostanában.
Nassir Little tavaly mindkét nagy középiskolai gálán MVP lett, de a North Carolinán nem dobbantott akkorát, mint várták. A combine jó volt arra, hogy a borzasztó robbanékony, közel kétméteres kiscsatár megmutassa a megfigyelőknek, hogy rendben van a védekezése és ő bőven lehet Top10-es játékos.
Jaylen Lecque egy robbanékony, erős felépítésű irányító-hátvéd, aki viszont egy prep schoolban játszott, nincs NCAA-tapasztalata, így meg tudta mutatni, hogy mekkora potenciál is van óriási emelkedésében, hosszú karjaiban - 2000-es születésű játékosról beszélünk.
Jordan Bone remek idényt futott a Tenneessee-ben, de már 21 éves, neki is jó lehetőség volt a combine, hogy megmutassa, mennyire kiemelkedő az atletikussága, ami azért fontos az NBA-scoutoknak, hiszen a karjai meglehetősen rövidek.
Jarrett Culver a Texas Tech csapatával döntőt játszott idén, de felemásan teljesített a March Madnessben, ezt a csorbát tudta kiköszörülni a combine-on a kétméteres hátvéd, aki az idei év egyik legérdekesebb two-way prospectjének tekinthető.
Negatív oldalon említhető Manute Bol fia, Bol Bol, akinek Pau Gasolhoz hasonló, nehezen gyógyuló mikrotörése keletkezett. Neki a súlyával akadnak gondok, némelyik hátvéd nehezebb volt nála a combine-on, ez pedig 218 centivel kombinálva nem nyerő - ő lejjebb eshet az előzetesen kalkuláltnál.
Tyler Herro a Kentuckyban remek Madnesst produkált, ám ezt nem tudta megismételni a combine-on, ahol kijöttek a fizikai hiányosságai - konkrétan rövidek a karjai, ami védőoldalon komoly problémát jelent az egyébként is a dobásaiból élő hátvédnek.
A kansasi erőcsatár, Dedric Lawson majdnem 20-10-et átlagolt, viszont a combine-on kijött, hogy a sebessége, fordulékonysága és testzsír-százaléka komoly kérdőjel.
Végül szóba kerül olyan játékos, akit nem lehet megítélni: Jontay Porter (Michael Porter Jr. testvére): sérülékeny, gondok vannak a súlyával, de kétségkívül tehetséges kosaras.
