Az erő a fehérváriakkal volt
Érdekes meccset játszott tegnap a döntő sorozat 3. összecsapásán az Alba és az Olaj. Végig vezetve, összességében biztosan tartotta meg pályaelőnyt Dzunics Braniszlav csapata s már csak egy győzelemre van a duplázástól.De megnyugtatom olvasóinkat nem állítom, hogy a jobban játszó csapat nyert tegnap. Azt viszont igen, hogy a játék egy - amúgy igen fontos - elemében felülmúlta az Olaj a Fehérvárt.
Felállt védelem ellen - nekem legalábbis - a szolnokiak játéka tűnt szervezettebbnek, tudatosabbnak. Gyorsan járatták 5-5 ellen a labdát Simon Balázsék és sok-sok akciójuk végén alakítottak ki teljesen tiszta hárompontos dobóhelyzeteket.
Csakhogy azokat be is kellett volna dobni... A 40 perc alatt Nedeljko Ascserics tanítványai nem kevesebb, mint 29 triplát emeltek gyűrűre, ám ezek közül csupán 9 ért célba. Ez szerény 31%...ettől persze még nyerhettek volna Simon Balázsék, ám túlságosan is a távoli dobásokra fektették a hangsúlyt. Több hármast emeltek gyűrűre, mint duplát - ez utóbbiból 25 próbálkozásuk volt.
Annak ellenére, hogy felállt védelem ellen olajozottabbnak tűnt az Olaj játéka, a rossz szolnoki dobóteljesítmény mellett még az alábbi okok miatt nyert simán a Fehérvár:
Ascserics nem először forgatta fel szinte fenekestül csapata kezdő ötösét. Ez már a Paks elleni elődöntő sorozat 5. meccsén sem igazán jött be, persze Horváth Ákos sérülése akkor azért szűkítette a szakvezető mozgásterét. Szóval ahogy akkor, most is csúnyán "beragadt"a kezdésnél a Szolnok. Az ASE ellen hazai környezetben azonban sikerült hosszabbításra menteni a meccset s a túlórában kicsikarni a győzelmet Báderéknak - most erre esélyük sem volt.
Említettük az Olaj felállt védelem elleni szervezettebb játékát. Nos az Alba 5-5 elleni játéka igen egyszerű volt, többnyire 1-1 elleni betörésekkel operáltak a fehérváriak. Ezekből minden posztról gyakran meglepően könnyen, szinte ellenállás nélkül jutottak ziccerig Hollisék, vagy ha akadt besegítés, akkor jöttek a kiosztások és a középtávoli, távoli dobások, vagy néhány pazar alley-oop - többnyire Keller Ákos előadásában. És persze akadtak bravúrkosarak - gondolunk itt Wood "futtából" beemelt hármasaira.Amiben a legnagyobb különbség mutatkozott a fehérváriak javára ezen a meccsen az az erő, a dinamika a mozdulatok gyorsaság volt. Említettük, könnyedén törtek kosárra a fehérváriak Moore-tól Jones-ig minden posztról. Emellett leszedtek összesen 13 lepattanót az Olaj palánkjánál, ezek közül 4-5 darabot a hajrában amikor még volt halovány esélye a meccset szorossá tenni a Szolnoknak . És megszereztek összesen 16 labdát - ezek többségéből - ahogyan sok betörésből is - könnyed ziccereket dohattak.
Összességében - nekem legalábbis- a leginkább szembetűnő a két együttes játékosainak fizikai állapota közötti különbség volt. Egy erőtől duzzadó Fehérvár játszott egy bajnoki fináléhoz képest bizony helyenként kifejezetten lassú, körülményes szolnoki csapattal.Hogy ennek mi lehet az oka? Nos lehet rá több magyarázat. Talán a fiatalabb fehérvári játékosok gyorsabban regenerálódnak? Az egész éves igen erős terhelésbe - Adria Liga, Eurochallenge - most kicsit belefáradtak a szolnokiak? Amúgy többé-kevésbé végigkísérve az Olaj szezonját most egy kicsit olyan érzésem van, mintha az Adria-Ligára a gárdát remekül összekapó - igaz erősítés is érkezett a tegnap 10 pontot "összehozó" Florence-Bell duó - Ascserics mester kezéből kezdene kicsúszni a csapat... Az Olaj hívei között nem kizárt: akadnak akik Ernes Kalve-t hiányolják a csapatól.
A szezonból egy, maximum két meccs van hátra. A Szolnoknak mindenesetre kettőt kéne nyerni ahhoz, hogy válogatottak egész sorával, honosított játékossal és úgy, hogy a szakvezető válogathat kit hagy ki 4 légiósa közül, ne essen meg az a kínos blama, hogy trófea nélkül marad... Persze ehhez a fehérváriaknak is lesz még néhány szavuk. A hét végén mindenesetre kiderülhet igazából mit s mennyit is "szedett fel" az Olaj az Adria-Ligában... Nem kis nyomás alatt játszanak majd a szolnokiak a Tiszaligetben pénteken. A fehérváriak viszont nyilván nem akarnak egy ki-ki meccsbe belemenni - még ha azt majd az otthonukban is kell(ene) majd megvívniuk...
Fotó: Komlósi Péter - foto24.hu