Báder Márton naplója - 16. rész
Sziasztok, köszöntöm a kezdo5.hu olvasóit. Először is szeretnék mindenkinek boldog újévet kívánni. Elnézést, hogy egy kicsit késve jelentkezem, de ugye itt voltak az ünnepek, pihenés. Elég sok edzésünk volt december 28-tól.
A körmendi találkozó tipikus év végi meccs volt, melyek sokszor jól, vagy nagyon rosszul is elsülhetnek. A csapat nagyon komolyan vette ezt a mérkőzést, a végén magabiztosan nyerünk. Az első kör után az Albacomp vezeti a tabellát, de nekik a második körben jóval nehezebb mérkőzéseik lesznek. Mennek Körmendre, hátra van nekik két meccs ellenünk, úgyhogy még kicsit csalóka a tabella állása. Nagyon fontos volt ez a körmendi győzelem, ugyanis a Körmend egy mérkőzést leszámítva – ott is egy félidőn át irányította a játékot – magabiztosan játszott. Nekünk valamennyire egy erődemonstráció volt, hogy győztünk. Talán kicsit elbízták magukat, vagy úgy gondolták, hogy ezt az összecsapást mindenképpen behúzzák otthon. Ehhez képest azonban teljesen az ellenkezője történt. Mi kontrolláltuk a játékot, jól védekeztünk, támadtunk, talán a szezon eddigi legjobb produkcióját nyújtottuk, mind csapatszinten, támadásban és védekezésben is. Ezt a formát szeretnénk átmenteni erre az évre.
Szilveszter előtt már elkezdtünk egy kis „téli alapozást” és már január 1-én este edzettünk. Ami a kondíciónknak és a fizikai állóképességünknek fontos volt, hogy mindenképpen játékban maradjunk. Az első mérkőzésünk egy előrehozott találkozó volt a Jászberény ellen. Ezt úgy kezdtük, ahogy egy ilyen meccset kell, 20 ponttal vezettünk, aztán a végén egy ponttal nyertünk... Azt hiszem, hogy ha a Jászberény nyert volna, akkor senkinek nem lehet egy szava sem. Talán rászolgáltak a győzelemre, de igazából mindig az nevet a végén, akinek több pontja van. A végén kicsit rutintalanok voltak, elfáradtak, vagy megijedtek. Én csak annak örülök, hogy mi nyertünk. Jól játszottak, egyre jobban kezdenek összeállni, okozhatnak még meglepetéseket más csapatok ellen hazai pályán. Ezt a mérkőzést gyorsan el kell felejteni mindenkinek és csak azzal kell foglalkozni, hogy nyertünk.
Most már itt vagyunk Franciaországban, túl vagyunk az esti edzésen. Nagyon nagy dolognak tartom, hogy a legjobb 16 közé jutottunk. Felemás első három mérkőzést követő három győzelemmel mentünk tovább. Erre mindannyian büszkék vagyunk és nem szeretnénk belenyugodni ebbe a továbbjutásba, szeretnénk kihozni ebből is a maximumot. Azt hiszem, hogy ez a csoport talán kicsit erősebb, mint az első volt. A németek egyértelműen gyengébbek, mint az Artland, a belgák erősebbek, mint a Keravnos és a franciák is jobbak, mint a Pau Orthez. Az idei szereplésünk más, mint a tavalyi volt. Akkor hazai pályán magabiztosan játszottunk, nyertük mindhárom mérkőzésünket, idén kettőt nyertünk idegenben. Nem lehet nem párhuzamot vonni a kettő között. Ebben az idényben most fogunk találkozni a legnagyobb játékerőt képviselő ellenfeleinkkel. A Chalon holtversenyben vezeti a francia bajnokságot, ami önmagáért beszél. Jó játékosokat vonultatnak fel, gyors, agresszív kosárlabdát játszanak. 5-1-el jutottak tovább a csoportból, mindkét színtéren magabiztosan játszanak. Nem mi vagyunk a találkozó esélyesei, de szeretnék minél jobban játszani és ha lehet, akkor győzelemmel zárni a kedd esti találkozót. Nem igazán ismerjük őket, de a francia csapatok hasonlóak. Jó fizikumú, futós, darálós, atletikus gárdák, viszonylag egyszerű kosárlabdával. Azt hiszem, hogy erre számíthatunk az összecsapáson. Mindent megteszünk azért, hogy minél jobb eredményt érjünk el.
Elég hosszú kihagyásom volt és ebben az a legrosszabb, hogy nem csinálhattam semmit, mert ez egy részleges szakadás volt. Amikor egy sportember egy hónapig nem sportolhat és nem űzhet semmilyen más kiegészítő sportot, akkor a fizikuma egy kicsit leromlik. Azóta sok különmunkát végeztem a kosáredzések mellett. Jövök fel, de messze nem vagyok még olyan formában, mint amikor megsérültem. Akkor jó formában voltam, mind kosárlabdában, mind fizikai téren is. Nem adok magamnak sok időt, szeretnék minél hamarabb olyan formába lendülni, mint voltam. De még érzem, hogy tényleg nem olyan, mint amikor 100%-os voltam. Az összes vizsgálaton azt mondták, hogy a lábam rendben van, kicsit még érzem helyét. Az az izom még jóval merevebb, feszültebb, mint amikor teljesen egészséges volt. De ennek csak egy kis idő kell és újra olyan lesz, mint volt. A játékban nem hátráltat, csak néha érzem, szúr egy kicsit, de nincsen vele különösebb probléma.
Nagyon kemény félévünk lesz. Az EuroChallenge meccsek miatt tudjuk, hogy mennyire erős a heti két mérkőzéses terhelés. Jön a Magyar Kupa, a Magyar Bajnokságban a rájátszás. Izgatottan várjuk, a játékosok - köztük én is - készen állnak a komoly megmérettetésre. Nagyon örülünk, hogy az EC-ben játszhatunk, mert ez színt visz a kosárlabdázók életébe és azért a magyarok nem igazán tapasztalhatják ezt meg. Ma elkezdjük a második kört, szeretnénk jól játszani, a szurkolóinkat kiszolgálni és büszkévé tenni minden magyart a teljesítményünkkel!
Hajrá Olaj!
Sziasztok!
Fotó (1.) - kosarsport.hu
Fotó (2.) - szegedma.hu
Fotó (Slide) - origo.hu