Középszakasz - Középház

Kaposvári KK (6., 16-10, 4-4 a középházi ellenfelek ellen)

A Kaposvár némileg csalódott lehet, hiszen a többcsapatos versenyfutásból a tabella élén ők jöttek ki a legrosszabbul, végül ők csúsztak ki a Top5-ből, de a szezon előtt reálisnak tűnt ez a pozíció számukra, és összességében pozitív az, amit mutatnak mind játékban, mind eredményekben - 10-3-as hazai mérlegük mellett idén idegenben is egészen jó eredményeket szállítottak, hiszen 6-7-es mutatójuk a harmadik legjobb volt a bajnokságban az alapszakasz során.

Borzasztóan rutinos csapatról van szó, amely szépen össze van válogatva és rakva, Winsome Frazier leigazolásával pedig megvan az a játékos, akire támadásban, pontszerzésben mindig lehet számítani - ez az, amire például Jaytornah Wisseh vagy Malik Cooke nem mindig alkalmas, de Frazier mellett a teljesítményük már elég szokott lenni, a Duren-Frazier cserével a helyükre kerültek a dolgok. A rotációjuk is megvan alapvetően, hiszen a Wisseh-Frazier-Cooke-Hendlein-Simms ötös mögött Fodor Márton és Baki Gergely is megbízható teljesítményre képesek, ahogy Grebenár Péter is megtette általában, amit abban a pár percben kellett neki. Itt azért kérdés, hogy Fodor sérülése mennyire komoly, mert nélküle a periméter-rotáció azért erősen leszűkül, ami a szerda-szombat ritmusban visszaüthet.

Elég komoly rutinnal rendelkezik a keret, meglepő lenne, ha bealtatná őket a 4 meccses előnyük a 9-10. helyezettel szemben, így a rájátszást majdnem biztosra lehet náluk venni, de rettenetesen nagy különbség nincs köztük, a Pécs és a Szedeák között (alapvetően a Sopront is ide lehetne venni a kerete alapján, egyébként azonban nehezen), úgyhogy ha kicsit is kiengednek (vagy Fodor hosszabb időre kidől) egy(-két) helyet könnyedén bukhatnak. Van azonban olyan erős a kezdőjük, és ebben a szezonban már megmutatták, hogy van elég stabil alapjátékuk ahhoz, hogy a PO-ba jutással semmi gondjuk ne legyen.

PVSK-PANNONPOWER (7., 15-11, 5-3 a középházi ellenfelek ellen)

A Pécs egészen kiválóan kezdte az idényt, álltak a dobogón is az előző naptári év végén, aztán 2017-ben a sorsolás sem kedvezett nekik, volt is pár sérülésük, így bekerültek egy hullámvölgybe. Az utóbbi időben stabilizálták játékukat, ráadásul nekik is van 3 meccsnyi előnyük a 9-10. helyezettel szemben, kifejezetten jó helyzetből várják a középszakaszt.

A PVSK-nál a két nagy kérdés a védekezés és a dobóforma lesz, ebben a két szegmensben ugyanis ellenféltől függetlenül is képesek elég komoly amplitúdóra. Amikor hátul betartják az utasításokat, agresszíven védekeznek, kellemetlen játékot tudnak hozni, amiből a gyorsindítások náluk is általánosak, elöl azonban nagyon sokszor teljesen kiszámíthatatlan, hogyan sülnek a kezek - kevésbé szoros védelem mellett is sokszor szétforgácsolták már a gyűrűt, főleg idegenben, de az Alba ellen láttuk a másik végletet is.

Hazai pályán kifejezetten meggyőző produkciót nyújtottak, van egy évek óta összeszokott magjuk, a rotációjuk pedig elég mély is, főleg ha Fodor kiszállt egy kis időre a Kaposvárnál - a Nelson-Supola-Smith-Budimir-Sejfic ötös mögött a Halász-Bíró-Antóni-Harazin négyes rendszeresen kap lehetőséget, és részfeladatokban mindannyian tudnak segíteni csapatuknak. Sejfic meghatározó center nemcsak ebben az ötösben, de az egész bajnokságban is, a két irányító viszont kulcs lehet a további sikerekben, a külső dobások mellett Nelsonon és Halászon, illetve az ő fegyelmezett játékukon múlik a legtöbb támadásban.

Összességében nézve meglepő lenne, ha a Pécs kiesne a legjobb 8-ból, hiszen amellett, hogy sokkal kiegyensúlyozottabb csapatnak tűnnek, mint a Sopron, és erősebbnek, mint a Kecskemét, az a 3-3 meccses előny rengeteg (a KTE-nél ráadásul az első találkozón biztosan nem lesz Ivosev, úgyhogy rögtön növelhetik is a különbséget 4-re), és még a Szedeák elleni 2 meccses fór is soknak tűnik. Természetesen ők sem engedhetnek ki, ahogy a Kaposvár sem, akkora differencia nincs a csapatok között, de egy kis szerencsével és 4 hétnyi jobb formával akár feljebb is mászhatnak.

Naturtex-SZTE-Szedeák (8., 13-13, 5-3 a középházi ellenfelek ellen)

A Szedeák érdekes csapat, és egyértelműen felülteljesítette a szezon elején felé támasztott elvárásokat, nem kis mértékben a borzasztóan jól sikerült légiósválasztásának. A gárdának volt némi hullámvölgye, idegenben nem sok babér termett nekik, ami a jó kezdés után egy komolyabb negatív sorozathoz vezetett. A kupahétvége környékén stabilizálta magát újra az együttes (jött is egy történelmi bronzérem a kupában), és az utóbbi hetekben egészen kiegyensúlyozottan teljesített, így lett az alapszakasz vége 13-13 számukra.

Megkockáztatom, hogy a Boltics-Lilov-Csirics-Juhos-Sulovics sor ligaelit, támadásban egészen biztosan (ott kockázatot sem nagyon kell vállalni). Egészen pazarul keverik a kártyákat az irányító és a center játékszervező képessége, illetve Lilov és Csirics ponterőssége révén, Juhos Levente pedig kitűnően él a többiek által teremtett helyzetekből. Ennek köszönhetően lényegében minden mérkőzésen nagyon komolyan kell ellenük készülni, mert csak ez az ötös akkora veszélyt jelent, amit nagyon nehéz ellensúlyozni - a 3-10-es idegenbeli mutatójuk például nem jó, de nyertek Kaposvárott, és Szolnokon és Szombathelyen is alig kaptak ki, két olyan városban, ahol a szoros eredmények is ritkák voltak.

Nikola Lazicsék nagy kérdése a védekezés, illetve az, hogy a cserepad mennyit tud hozzátenni a kezdők produkciójához, egyáltalán mennyit használja őket edzőjük. Hátul egészen szépen rendezték a sorokat mostanában, a pad viszont kérdőjel - elvileg vannak használható, fiatal kiegészítő játékosok (Révész Ádám, Bán Tibor, Wirth Ádám, Filipovics Márkó), de a teljesítményük és a játékidejük is ingadozó. A még jobb eredmények elérésében az lehet a kulcs, ha őket sikerülne jobban integrálni a játékba - nem feltétlenül a pontok és a helyzetek kreálása kellene, azt megoldja a kezdő, de az üres triplák értékesítése és a védekezés nagyon kellene tőlük, hogy kicsit többet tudjanak pihenni a kezdők, így még hatékonyabbak lehessenek, amikor a pályán vannak. Más kérdés, hogy van egy kis 69-es csapdája a játékukban, mert a kezdőötös igazi csapatkosárlabdát játszik, abban nem egyszerű pótolni vagy abba beilleszteni egyetlen játékost sem, csak így meg a kispadról érkezőknek is sokkal nehezebb dolguk van a bizonyításra.

Összesen egy meccs előnyük van a 9-10. helyezetthez képest, de az eddigiek alapján meglepetés lenne, ha nem lennének ott a rájátszásban. Nem azért, mert ne lenne mondjuk mélyebb kerete a Sopronnak, hanem azért, mert a Szedeák játéka klasszisokkal letisztultabb, mint például az SKC-é, és jóval komolyabb fegyvereik vannak, mint mondjuk a Kecskemétnek. Előttük két meccsre van a Pécs, az soknak tűnik, de a Tisza-parti együttesnek minden esélye megvan arra, hogy ott legyen a rájátszásban, annál is inkább, mert náluk nemhogy most jönnének a sérülések, hanem éppen most épült fel mindenki.

Sopron KC (9., 12-14, 4-4 a középházi ellenfelek ellen)

A Sopron az egész bajnokság (talán) legnagyobb csalódása, miután a legtöbben a felsőházba, vagy legalábbis annak környékére várták a csapatot, a kupadöntőn pedig egyáltalán nem szerepeltek. Nemzetközi kupáztak is, de miután kiestek onnan, azt követően sem volt se kifejezetten kialakult játékuk, sem stabilitás abban - volt egyébként egy irányítócseréjük is az edzőcsere mellett, de hiába hoz jó egyéni számokat Brandon Johnson, az eredmények lényegében ugyanúgy elmaradnak, mint az addigiak során.

A Johnson-Ruják-Mills-Dufault-Spica ötös a Lakosa-Myles-Takács-Dénes-Tóth Gergely sorral alapvetően azt mondaná, hogy ez a keret borzasztóan mély, de egész egyszerűen nem sikerült összerakni erre a 10 emberre egy hatékony támadójátékot - ami azért meglepő, mert egy Dufault-Spica kezdő magasember-párossal azt gondolná az ember, hogy a védekezéssel lehet gondjuk, de a Sopron kevesebb mint 75.9 pontot kapott mérkőzésenként, az Alba Fehérvár után a legkevesebbet az egész mezőnyben.

Voltak sérüléseik, illetve olyan légiósaik, akiknek a szerepe nem kifejezetten tiszta (Dufault teljesen elveszik a jelenlegi csapatban, Myles pedig továbbra sem tudja igazából kihasználni azt, hogy mennyire atletikus, pedig most még kifejezetten hatékonyan is), de egy Johnson-féle, a posztjához képest kifejezetten erős testalkatú irányítóval, egy Spica szintű "point-centerrel" és egy Mills-féle mindenessel azért ennél sokkal markánsabb produkciót várna az ember elöl, átlag 78 dobott pontjuk ehhez képest rettenetesen kevés - összesen 4 klub dobott ennél kevesebbet, a Kecskemét és a három utolsó helyezett.

Papíron továbbra is nagyon erős a keretük, egyáltalán nem lehet őket leírni, mert ez az állomány, ha mindent kihoznának belőle, bőven rájátszástag lenne. Más kérdés azonban, hogy eddig gyakorlatilag a töredékét sem sikerült kiaknázni a csapatban rejlő potenciálnak, és ebben Dragan Alekszics alatt sincs túl sok előrelépés, úgyhogy a soproniak továbbra is csak abban reménykedhetnek, hogy most majd valami elindul, ami 5-6 hónapig nem.

KTE-Duna Aszfalt (10., 2-6 a középházi ellenfelek ellen)

A KTE a szezon elején nagyon beragadt, nem találták az összeszokott magjuk mellé a negyedik légióst, aztán ezeket a gondokat Milutin Djukanovics megoldotta. Utána is volt egy hullámvölgyük, de az Alba elleni vereség előtt 4 mérkőzést nyertek zsinórban, amivel bebiztosították a középházba jutást, annak a Fehérvár elleni meccsnek azonban még súlyos következményei lehetnek.

A Kecskemét évek óta egy hol kifejezetten eredményes, hol kevésbé működő, de megkomponált gépezet, ahol mindenkinek megvan a helye, és a hazai meccseken a minőség is megfelelő a Djukanovics-Pongó Martin-Djeraszimovics-Ivosev-Karahodzsics ötössel, valamint a Pongó Máté-Mészáros-Hegedűs sorral. A kezdők közül azonban egyetlen játékos sem eshet ki (talán Pongót leszámítva), mert bár a rendszer a hiányukban is megvan, be tud lépni egy-egy ember a kieső helyére védekezésben, ott visszaesés nem várható még hiányzó esetén sem, de támadásban egész egyszerűen nincs bennük elég pont a négy légiós bármelyike nélkül - ez volt a helyzet velük a szezon elején is, többet kellett mindenkinek vállalni, mint amit tud/szeret és amiben hatékony tud lenni.

Ha Ivosev megússza egymeccses eltiltással, akkor a Pécs járt jól egyedül ilyen tekintetben (idegenben egyébként sem megy a Kecskemétnek, a négy győzelmük a négy alsóházi gárda ellen jött), és akkor egy kifejezetten kellemetlen ellenfélként nekik is van esélyük a legjobb 8-ra, hiszen csak egy meccsre vannak a Szedeáktól. Ha viszont Ivosev megkapja mondjuk a Milosevics-Myles-féle 1 hónapot, akkor a Shepard mellett elsuhanó muslicák mellett a saját csapatát is kiütötte a rájátszásból, ezt gyakorlatilag borítékolni lehet. Egyébként plusz 1 meccses büntetésnél is elég komoly hátrányba kerülhet a KTE, hiszen a második mérkőzést Szedegen játssza Forray Gábor csapata, Ivosev nélkül egy komolyabb zakóval pedig az egymás elleni eredményekben is elkaszálhatják magukat, de ez még a jövő zenéje, előbb az MKOSZ döntését kell megvárni.

Összességében a KTE-t az utóbbi három hétben mutatott játéka miatt nem lehet leírni, de esélyeik az MKOSZ kezében vannak. Ivosev nélkül minimális sanszuk marad a rájátszásra, mivel a Szedeákkal szemben még teljes csapattal is borzasztóan nehéz lenne ledolgozni az egymeccses hátrányt is.

Foto, Slide - kosarsport.hu