Kupagyőztes a Szolnoki Olaj

Az Atomerőmű ötödször vagy a Szolnok negyedszer hódítja el a Magyar Kupát? Ez volt a kérdés a hétfői finálé előtt. A paksiak legutóbb 2008-ban Szombathelyről a Falco ellen hozták el a győzelmet, mindez jó előjelnek is bizonyulhatott számukra, hiszen ezúttal is a házigazda ellen kellett megpróbálniuk a bravúrt. Az Olajnak viszont „csak” a tavalyi évre kellett visszatekinteniük a kupában, hiszen 2011-ben is Szolnokon szerezték meg a végső sikert.

Az elődöntőben a Körmend ellen nagy második félidőt játszó Mills triplájával indult a döntő. Tökéletesen nyitotta a mérkőzést az Olaj: védekezésben esélyt sem adtak a paksiaknak, támadásban viszont 3/3 volt a triplamutatójuk… A vendégek spanyol edzője így mindössze 1:22-vel a kezdés után 9-0-s állásnál időt is kért. Az ASE pepitában nyújtotta most azt, amit vasárnap, hiszen az Alba ellen ők kezdtek ellenállhatatlanul. Szép lassan azért persze magához tért a Paks, főleg Vojvoda volt elemében. Az Olaj viszont továbbra sem adta lejjebb a dobószázalékát a triplavonalon túlról: a 6. percben már az ötödiket rámolták be (17-9). A csereként beálló Frost és Körtélyesi gyors pontjait követően Pór Péter időkérése érkezett menetrendszerűen: 0-11-ről 18-19-re jött fel az ASE. A negyed második fele egyértelműen a vendégeké volt, az Olaj pedig ekkor már bőszen dobálta a „téglákat” távolról, így 10 perc után már az Atom vezetett (19-20).

A második negyed elején Kámán is beköszönt távolról, de Trotter szokásához híven ezúttal is csapata szempontjából a legjobbkor rámolt be 5 pontot. A válogatott honosított irányítója a 15. percben már 14 pontnál tartott, míg a vendégek a padról érkezők (Kovács Ákos, Körtélyesi) révén tartották előnyüket (33-37). A 18. percben Báder a palánk alatt nem tudta kihasználni magasságbeli fölényét, de Trotter ismét eredményes volt távolról, így kiegyenlített az Olaj. Színvonalas játékot láthattak a nézők, mindkét csapat jó játékkal rukkolt ki, és a nagyszünetre 43-43-as állással mehettek a felek.

Obie Trotter az első húsz percben 22 pontig jutott, míg a vendégeknél mind a pályára lépő 9 játékos feliratkozott a pontszerzők közé.

A második félidőben továbbra is fej-fej mellett haladtak a felek, aztán a 22. percben Trotter osztott ki egy könyököst Tóth Ádámnak. A sportszerűtlen hiba után a paksi center azonban mindegyik büntetőjét kihagyta és a mezőnyből sem talált be az ASE. Ezek a percek sajnos inkább a rengeteg hibáról szóltak (támadófaultok, lépéshibák, eladott labdák); Tóth Ádám pedig igen korán megkapta a 4. hibáját – érkezett is vissza Frost. Körtélyesi gyönyörű duplája után viszont úgy festett kritikus időszak következett a Paksnak, hiszen Báder 2+1-e után 55-49-re lépett meg az Olaj. Az Atomot a kihagyott büntetők is hátráltatták: öt rontott dobás után Gay pedig egy hármassal növelte nyolcra a Szolnok előnyét (60-52). A 27. percben Gutierrez mester időkéréssel igyekezett javítani csapata játékán. Szigorított a védekezésen a Szolnok, ez pedig már kevésbé ízlett a Paksnak, 67-52-nél már úgy tűnt el is dőlhet a meccs. A negyed végén összekapta magát az ASE és visszajöttek tízen belülre.

A záró szakaszt jól indították a vendégek, de az elődöntőhöz hasonlóan a második félidőben ezúttal is megtáltosodó Mills révén tartotta előnyét a házigazda. A negyed derekán Kovács Ákosnak voltak eredményes megmozdulásai, és Frost is ismét betalált, így a 36. percben 75-71-nél már Pór Péter kért időt. A betörő Froston maradt megtorlatlanul egy személyi hiba, a reklamáló Kovács Ákos pedig technikait kapott és ki is pontozódott. A büntetőket ezúttal is bedobta Báder, így az utolsó percbe fordulva 79-73-ra vezetett a Szolnok. Vojvoda ugyan bedobta a büntetőit, de Báder fontos támadólepattanót szedett, a játékvezetők viszont érthetetlen módon és feleslegesen sportszerűtlen hibát ítéltek Nick Williams ellen – ezt már Gutierrez edző sem hagyta szó nélkül, így a spanyol tréner technikait kapott. Azért is feleslegesen, hiszen az Olaj ettől függetlenül is megérdemelten őrizte előnyét és a higgadtan értékesített büntetőkkel biztosították győzelmüket.

Az első félidőben Trotter, míg a második játékrészben Mills által vezetett Szolnok sikerével 2002, 2007 és 2011 után idén negyedszer hódította el a Magyar Kupát.

Szolnoki Olaj KK – Atomerőmű SE 85-75
(19-20, 22-23, 26-17, 16-15)
Szolnok, Tiszaligeti Sportcsarnok, Magyar Kupa, döntő. V.: Cziffra, Pálla, Györffy

Szolnok: TROTTER (27/12), MILLS (14/6), Horváth Á. (4), Nikolov (14/6), BÁDER (17). Csere: Fodor M. (2), Trepák (-), Gay (8/6), Soós (-). Vezetőedző: Pór Péter

Atomerőmű:
L. Williams (8), N. WILLIAMS (15/3), Vojvoda (9/3), Morgen (2), Tóth Á. (6). Csere: Frost (12), KÖRTÉLYESI (9), Kámán (3/3), KOVÁCS ÁK. (11). Vezetőedző: Enrique Garcia Gutierrez


Pór Péter: Nagyon boldogok vagyunk, hogy sikerült a címvédés. Mindkét meccsen a második félidőben fordítottuk meg az eredményt, ami talán köszönhető az idei nemzetközi szereplésünknek és az ebből adódó plusz rutinunknak a többiekhez képest. A kupadöntőn résztvevő négy csapat bármelyike megnyerhette volna a címet, mert nagyon kis különbségek vannak az együttesek között, de nagyon örülök, hogy most mi bizonyultunk a legjobbnak. Szeretném megköszönni a szervezést a klubnak, illetve a szurkolást, a hangulatot a közönségnek, mert mindkettő nagyon jó volt és nem párosulhattak mással, csak a kupagyőzelemmel. Gratulálok a játékosaimnak a csupa szív játékért, amit a két nap alatt bemutattak.

Enrique Gutierrez Garcia: Nehéz döntő volt. Jobb csapat a Szolnok, de nagyon nagyot küzdöttünk 40 percen át, a végén pedig nem hagyták meg az esélyt, hogy esetleg meglepetést okozzunk. Nincs bajom a játékvezetéssel, hanem konkrétan csak az egyik játékvezetővel, aki több szituációban is ellenünk ítélt a végjátékban, ezt tettem szóvá a legvégén a zsűriasztalnál is. Ettől függetlenül még egyszer mondom, nagyon jó csapat a Szolnok és megérdemelten győztek, de a végét nem így kellett volna lejátszani.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus