Híres "druszája" volt a soproni irányító kedvence

Bátor, lelkes, helyenként kifejezetten ügyes játékkal debütált a soproni csapatban az új amerikai irányító, Chauncey Collins, aki 17 ponttal és 6 gólpasszal kezdte soproni szereplését. Vele beszélgetett az Oberwart elleni, hosszabbítás után elvesztett edzőmeccs után a klub honlapja.

 Hogy “ízlett” az első mérkőzés csapatunkban?
– Kemény, jó mérkőzést játszottunk, elsőre nem volt rossz. Nyilván össze kell még szoknunk, nem is teljes még a csapat. A küzdőszellem, és ahogy ezt látva a csapatot elkezdték buzdítani a szurkolók, az nagyon tetszett. Sokat kell dolgoznunk együtt, az első benyomásaim alapján idővel harcos, jó kis csapat lehetünk.

– Oklahomai srác vagy, jól sejtjük, hogy az OKC a kedvenc NBA-csapatod?
– Így van, a Thunder csapatának szurkolok. Pár éve volt egy egész jó időszakunk, remélem, hamarosan sikerül újra a legjobbak közé kerülni.

– A kedvenc csapatod tehát már megvan. És ki a kedvenc játékosod?
– Nagyon szeretném, ha én lehetnék sokak kedvence. Régebben a híres névrokonom, a detroiti bajnok, most már edzősködő, és annak idején szintén irányítót játszó Chauncey Billups volt az, akinek a játékát a leginkább kedveltem. Rögtön hozzátenném, nem csak azért, mert a névrokonom, hanem mert valóban szenzációs irányító volt.

– Európába kerülve játszottál Litvániában, Franciaországban, majd legutóbb Törökországban. Mit adtak neked az európai szezonok?
– Fejben úgy gondolom, sokat fejlődtem. Nagyot léptem előre abban, hogyan is kell egy csapatot mozgatni, ritmust adni a játéknak, felelősséget vállalni.

– Érződik rajtad, szereted is mindezt?
– Igen, irányítónak lenni egy csapatban nagyon szép, összetett feladat. Úgy érzem, valameddig már eljutottam, de persze még van hova fejlődni, ez a klub erre ideális helynek tűnik,. Nagyon tetszik, amit eddig láttam a csapatból, sok az ambiciózus fiatal játékos, bízom benne, ha majd kiegészülünk és teljes kerettel dolgozhatunk, szép szezonunk lehet.

– A szabadidődben mit csinálsz a legszívesebben?
– Leginkább akkor is a kosárlabdával szeretek foglalkozni, az edzéseken túl is gyakran végzek egyénileg külön munkát. A másik, ami még gyakran tölti ki napjaimat, az a családommal, a hat éves kisfiammal való kapcsolattartás.

A magyar kosárlabdáról szóló cikkeink elkészülését a PEAK Sport Magyarország támogatta.