Amiről a playoffban beszélnek 05-01

Brooklyn életben maradt. Brook Lopez centerjátékára alapozott a Nets, mellette a szintén palánk alatti erő, Andray Blatche és Kris Humphries is intenzíven játszott, Reggie Evans pedig minden pattanón rajta volt – nem is csillogott a negyedik meccsen háromszori hosszabbításban győző Bulls, ellenben Deron Williamsék úgyis hatékonyak voltak, hogy nem dobtak rá töménytelen mennyiségű triplát (6/17). Az előző meccsen a Chicago futott egy 14-0-s sorozatot a rendes játékidő végén, most viszont a Nets sokkal jobban koncentrált a végjátékban: az utolsó negyedben 15 ponttal verték ellenfelüket.

Mindez nagyon kiszámíthatatlanná teszi a hatodik meccset Chicagóban, amelyen elvileg a Bulls lezárhatná a párharcot, viszont nagyon úgy tűnik: valakinek meg kell "őrülnie" a negyedik negyedben a Bikáknál, mert az utolsó két összecsapás alapján a Nets megtalálni látszik a támadójátékát: a 4. meccsen 111, az ötödiken 110 pontot rámoltak be 48 perc alatt.

Kirk Hinrich hiányzott. A Bulls irányítója kicsit belesérült a hosszabbításos meccsbe, nem is léphetett pályára – elkelt volna a higgadtsága és a rutinja a nehéz pillanatokban.

A Nets lesz a kilencedik? Eddig 8 csapat tudott fordítani 1-3-as hátrányból a rájátszások történetében, de nem most volt az utolsó: 2006-ban Steve Nash és a Suns tudott továbbmenni a Kobe Bryant vezette Lakers-szel szemben a playoff első köréből. A leghíresebb ilyen fordítás 1995-ös, akkor a Houston Rockets a playoff második körében jött vissza éppen a Phoenix Suns ellen - majd meg sem állt a bajnoki címig.

Az Atlanta lendületet vett. A párharc harmadik meccsen 69 ponton tartották a Pacerst, a negyediken viszont támadóoldalon villantott a gárda, és 2-2-re alakította az állást. Eddig Josh Smith is elég visszafogott volt, most viszont 29 pontot termelt – mellette pedig megérkeztek a nehéztüzérek is. Kyle Korver 5, Anthony Tolliver 3 hármast küldött a helyére, ezt már nem tudta ellensúlyozni a Pacers jól játszó kezdőötöse – az Indiana cseréi ugyanis gyenge napot fogtak ki.

"Orvosi rovat". A Hawks centere, Johan Petro alig másfél órával a feldobás előtt érkezett meg a csarnokba, miután Orlandóban megszületett a kislánya (az Atlanta egyik tulajdonosa küldött érte magángépet). Devin Harris a második félidő elején nem léphetett pályára, ugyanis majdnem kiszáradt.

Az elkényelmesedő Pacers választhat. Vagy összekapják a védekezésüket, vagy több energiát tesznek a támadásokba. Mindkettő kifizetődő lehet, de valamerre el kell indulniuk, mert ha hagyják, hogy a Hawks teljesen átvegye a játék irányítását, akkor hamar nagyon csúnya vége lehet a párharcnak az Indy szempontjából. A harmadik negyedben bemutatott, sikeres zóna alapján inkább védekezésben kellene változtatniuk.

A Rocketsnak másodjára meglett. A harmadik meccsen is majdnem sikerült, de a negyediken össze is jött a győzelem a small-ballozó Houstonnak – pedig a sérült Jeremy Lin helyett Francisco Garcia játszott. Chandler Parsons egyenesen lubickolt, mondjuk nem véletlen: a matchupok eltolódása miatt támadásban rendre lekéstek róla a Thunder játékosai.

Kevin Durant remekelt, a centerek viszont légüres térben mozogtak. A mozgékony, de alacsonyabb Houston ismét kedvezett Durantnek (38 pont, 12/16-os mezőny), de a Thunder magasemberei nagyon nem találták a helyüket. Kendrick Perkins pillanatok alatt faultproblémákba ütközött, Serge Ibaka pedig sem támadó-, sem védőoldalon nem volt faktor.

A kispadban bízhatnak Brooksék. Az OKC cseréi igyekeztek felvenni a kesztyűt, Kevin Martin 16 pontot szórt, Derek Fisher pedig 4 triplát küldött a helyére – és az is biztató, hogy a négy kispados összesen +41-es mutatóval zárt!

Ez nem James Harden párharca. A negyedik meccsen sem volt lehengerlő a Houston sztárja, sőt: 4/12-es mezőnnyel szenvedett össze 15 pontot, ám ami ennél is elgondolkodtatóbb: kereken 10 labdát adott el.

20 pontos előny sem megnyugtató a Warriors ellen. 66-46-ra ment a Nuggets az ötödik meccsen, tényleg mindent beleadtak George Karl fiai, hogy elkerüljék a kiesést otthon – azonban elég volt néhány figyelmetlenség, és a Golden State azonnal büntetett, és pár pontos hátrányban folyamatosan rajta tartotta a nyomást ellenfelén.

George Karl lépett. Eddig mintha túlzottan is alkalmazkodni akart volna az idős mester az ellenfél alacsony szerkezetű játékához, ma azonban változtatott: JaVale McGee-t tette a kezdőbe Kenneth Faried-dal együtt, és Kosta Koufos is jóval több percet kapott. Ez azt jelentette, hogy visszatért a hagyományos játékhoz – jól tette, mert sokkal stabilabb volt védekezésben a Nuggets az első félidőben, ebből kifolyólag pedig több erő maradt a támadásokra is.

1985. A mai meccs előtt 28 éve történt utoljára olyan ritkaság a Nuggetsnál, hogy három játékos is dupla-duplát hozzon egy playoff-meccsen. Ma Ty Lawson (19 pont, 10 gólpassz), Andre Igoudala (25 pont, 12 lepattanó) és Kenneth Faried (13 pont, 10 lepattanó) jegyezhette fel a statisztikai bravúrt – de JaVale McGee (10 pont, 8 lepattanó) sem volt messze tőle.

Stephen Curry egy kicsit megpihent. Fantasztikus, amit eddig nyújtott a sorozatban a GSW irányítója, ma azonban kijött rajta, hogy ő is emberből van: 7 kísérletéből csak egy tripla született.

A Grizzlies a szakadék szélére lökte a Clipperst. Zseniálisan játszott a Memphis két nagyembere: Zach Randolph és Marc Gasol felváltva dobott hihetetlennél hihetetlenebb kosarakat és mutatott be extra védekezést – érdemeiket nem kisebbíti, hogy a Lob City egyik arca, Blake Griffin közepesen súlyos, edzésen összeszedett bokaficamával eléggé limitált volt. Lionel Hollins csapata 0-2 után immár 3-2-re vezet, és a látottak alapján minden esélye megvan arra, hogy a következő meccsen, hazai környezetben behúzza a továbbjutást.

Tayshaun Prince, a hiányzó láncszem. Sokan kételkedtek benne, hogy az idősödő védőspecialista pótolni tudja-e Rudy Gay-t a Grizzlies kiscsatáraként. Nos, az összkép eleinte nem volt túl fényes, de az elmúlt két-három meccsen mutatott produkciója sokat javított Prince megítélésén: nagyon fontos kosarakat szerzett, emellett védőoldalon legszebb éveit idézően kergeti őrületbe az ellenfelet. Néha úgy tűnik, hogy a játéktér minden pontján képes felbukkanni, és felváltva besegíteni csapattársainak – miközben leveszi a pályáról emberét, Caron Butlert vagy Matt Barnest, akiknek pedig nem kevés playoff-rutinjuk van.

Nem lehet 48 percig bírni. Chris Paul Blake Griffin helyett is termelte a pontokat, meg sem állt 35-ig – azonban ebből a 35-ből egy sem maradt az utolsó, kritikus 5 percre. A Grizzlies hátvédjei megállás nélkül ott voltak a sarkában egész meccsen, és szépen lassan, fokozatosan felőrölték fizikálisan.