Négy éve dobta emlékezetes karriercsúcsát Isaiah Thomas

2017. május 2-án a Boston Celtics a Washington Wizardsot fogadta a PO második körének második találkozóján, és hosszabbítás után 129-119-re győzött is a bostoni alakulat, így 2-1-re vezetett a párharcban. A találkozó Isaiah Thomasról marad emlékezetes valószínűleg még nagyon sokáig: a Celtics akkori vezére 53 pontos karriercsúcsot (18/33 mezőny, 5/12 tripla, 12/13 büntető) dobott az alapszakaszt és a rájátszást is figyelembe véve, ráadásul mindezt néhai húga születésnapján. Chyna Thomas a PO kezdete előtt egyetlen nappal szenvedett autóbalesetet, elhunyt, Thomas pedig heroikus produkciót nyújtott érte (is).

 

53 esztendővel ezelőtt, 1968. május 2-án a Boston Celtics 124-109-re verte a Los Angeles Lakers együttesét, így 4-2-re győzött a fináléban, és megnyerte 10. bajnoki címét is. Azért is különleges ez a Celtics-győzelem, mert Bill Russell először nyert játékos-edzőként.

Az alapszakaszt a címvédő Philadelphia Sixers nyerte 62-20-szal, nyugaton pedig a St.Louis Hawks volt az első 56-26-tal - a Boston (54-28) és a Lakers (52-30) is csak második volt főcsoportjában. A PO első körében a Celtics 4-2-re verte a Detroit Pistonst, míg a Lakers 4-1-re a Chicago Bullst. A főcsoportdöntőben a Lakers megint kisebb ellenállásba ütközött, 4-0-ra múlta fölül a Hawkst kiejtő (és átvitt értelemben Atlantába költöztető) Golden State Warriorst, a Celtics viszont hatalmas párharcot vívott a Phillyvel, és végül a hetedik meccset idegenben tudta megnyerni 100-96-ra, így jutott a fináléba - ráadásul a liga történetének első csapata lett a Boston, amely 3-1-es hátrányból tudott fordítani, onnan jutott tovább. A döntő második meccsén elvette a pályaelőnyt a Los Angeles-i alakulat, de a harmadikon visszavette azt a Celtics, a hatodik pedig le is zárta a párharcot.

A Lakersnél Elgin Baylor és Jerry West mellett ott volt már Gail Goodrich, de még nem ő, hanem az a másodéves Archie Clark volt Westék legnagyobb segítsége, akinek ez volt az utolsó mérkőzése a Lakers színeiben: ő volt annak a csomagnak a legfőbb értéke, amit az aranysárga-lilák Wilt Chamberlainért küldtek a Philadelphia Sixershez ez év júliusában (egyébként 25 pontos, 8 gólpasszos szezonja is volt). A Celticsnél is bőven volt már átalakulás a dinasztia kezdetéhez képest: Russell játékosedzőként vezette már a csapatot, John Havlicek és Sam Jones mellett pedig a korábbi detroiti legenda, Bailey Howell vitte a prímet - neki ez volt az első bajnoki címe. A nagyon hasznos kiegészítők közül Tom Sanders, Don Nelson és Larry Siegfried továbbra is a Celticset erősítették, mellettük pedig a korábban a Cincinnati Royalsnál 5 All-Star tagságig jutó, később a Hírességek Csarnokába is beválasztott Wayne Embry is Havlicekék dolgát segítette.

 

Vannak születésnaposaink is Paul George 1990. május 2-án született, 31 éves lett tehát a mai napon. Nem nagyon kell bemutatni a Los Angeles kiscsatárának karrierjét, előttünk zajlik. Első négy évében töretlenül fejlődött. 2012/13-ban, harmadik szezonjában All-Star lett, az év második védekező ötösébe választották, az All-NBA harmadik csapatának tagja lett, és őt választották a legtöbbet fejlődött játékosnak.

2013/14-ben az All-Start és az All-NBA harmadik csapat tagságot megismételte, és emellett az év legjobban védekező ötösébe került. A Team USA 2014-es világbajnokságot megelőző edzőtáborában egy edzőmeccsen azonban súlyos lábtörést szenvedett, ami miatt a 2014/15-ös idény nagyrészét ki kellett hagynia. Még az alapszakasz vége előtt visszatért, 2015/16-ban pedig jobb átlagokat produkált, mint valaha (23.1 pont, 7.0 pattanó, 4.1 gólpassz, 55.8% TS) - az új Pacers vezére lett, ráadásul 2015 decemberben 48 pontos karriercsúcsot hintett a Utah Jazznek. Az Indiana a PO első körében majdnem kiejtette pályahátrányból a második kiemelt Toronto Raptorst, de 4-3-mal kiesett.

2016/17-es mutatói nagyjából hasonlóan alakultak (23.7 pont, 6.6 pattanó, 3.3 gólpassz, 58.7% TS), de a rájátszásban a Cleveland Cavalierst kapta a Pacers, amely kisöpörte az Indianát, George pedig kijelentette, hogy bajnokesélyes csapatot szeretne maga köré, és ha nem így lesz, akkor nem hosszabbít a Pacersszel.

Végül 2017 nyarán a Thunderhez cserélték Victor Oladipóért és Domantas Sabonisért cserébe. Egyénileg nagyjából hasonló szezon hozott, mint a korábbiak során (21.9 pont, 5.7 pattanó, 3.3 gólpassz, 2.0 szerzett labda, 40.1% tripla, 57% TS), de rettenetesen hullámzó volt az egész idényben, a PO-ban pedig a Jazz pályahátrányból kiejtette a Thundert. Ettől függetlenül George 2018 nyarán gyorsan döntött, méghozzá a maradás mellett, és egy ideig MVP szinten játszott, a szezon második felében vállsérülése nagyon látszódott rajta, az OKC-t ezúttal a Portland TrailBlazers ejtette ki 4-1-gyel, George pedig Russell Westbrookkal együtt távozott: az irányító a Houston Rocketshez, George pedig a Los Angeles Clippershez került.

Tavaly korábbi számaitól elmaradt (21.5 pont, 5.7 pattanó, 3.9 gólpassz) és az All-Starra sem hívták meg, de ezúttal ténylegesen bajnokesélyes gárda tagja volt. Az más kérdés, hogy a 2020-as rájátszás második körében a Denver Nuggets emlékezetes csatában búcsúztatta a LAC-ot, többek között PG13 gyenge játékának is köszönhetően, aki a hetedik meccsen ritkán látható módon olvadt le csapatával együtt. Az idei évadban eddig sokkal jobban teljesít, bár 16 meccsről már hiányzott, 23.7 pontja, 6.6 pattanója, 5.2 gólpassza, illetve karriercsúcsot jelentő 60.1-es TS%-a alapján megérdemelten került be ismét az idényfelező gálára, pályafutása során hetedszer. 

 

Jamaal Wilkes 1953. május 2-án látta meg a napvilágot Jackson Keith Wilkes néven, 68. életévét tölti. 1971-től 1974-ig volt a UCLA Bruins játékosa, amellyel az első két esztendőben bajnoki címet is nyert - 88 meccset nyertek zsinórban John Wooden tanítványai Bill Walton vezetésével. Wilkes az 1974-es draft 11. helyén kelt el, a Golden State Warriors választotta ki. Azonnal az év újonca lett és a bajnoki címet is megszerezte ebben az idényben - minden idők egyik legjobb shootere, Rick Barry ugyan a csapatban volt, Wilkes azonban újoncként is 30.7 percet, 14.2 pontot és 8.2 pattanót átlagolt. Egy évvel később, 1975/76-ban All-Star lett és beválasztották az All-Defensive második csapatba - ez utóbbi elismerést a rá következő idényben is megkapta.

1977 nyarán szabadügynökként került a Los Angeles Lakershez, ahol ha nem is azonnal, de újra halmozta a sikereket - a 80-as évek elején a Showtime Lakers 20 pont környékén átlagoló alapembere volt. 1980-ban, 1982-ben és 1985-ben is bajnok lett az aranysárga-lilákkal, igaz, a legutolsó alkalommal év közben lesérült, és a teljes rájátszást kihagyta. 1981-ben és 1983-ban All-Star lett Wilkes, akit minden idők egyik legjobb középtávoli tempódobójának tartottak - érdekesség, hogy triplája viszont szinte nem is létezett. 1985-ben kitette őt keretéből a Lakers. Aláírt még a Clippershez, de még ugyanebben az évben visszavonult. 2012-ben került be a Hírességek Csarnokába, a Lakers ugyanebben az esztendőben visszavonultatta 52-es mezszámát, egy évre rá pedig megtette ugyanezt a UCLA is.

Fiatalon felvette az iszlám vallást, 1975 óta a hivatalos neve Jamaal Abdul-Lateef, de a Jamaal Wilkest használja nyilvánosan. Pályafutása befejezését követően sikeres üzletember lett, pénzügyekkel és ingatlanokkal foglalkozik a mai napig, és egy befektetési tanácsadó cége is van. Isten éltesse mindkettejüket!