Rip Hamilton és Rajon Rondo karriercsúcsa, Tim Hardaway NBA-rekordja

16 éve, 2006. december 27-én a Detroit Pistons a New York Knicks vendége volt a Madison Square Gardenben. A két gárda nem volt egy súlycsoportban ebben az időszakban, hiszen a Knicks története egyik legmélyebb pontján járt, Isiah Thomas ekkor nemcsak GM, de vezetőedző is volt, míg a Pistons a 2003-as PO-tól a 2008-asig mindig legalább a keleti döntőig jutott - 2004-ben nyertek az autóvárosiak, 2005-ben pedig a nagydöntőben buktak el. Ezen a találkozón azonban nem jött a papírforma: három hosszabbításba torkollott az összecsapás, amelyet végül 151-145-re megnyert a New York.

A Knicksnél a nagy kedvenc Stephon Marbury 41 egységet ért el, Jamal Crawford 29 pont mellé 11 gólpasszt is felírhatott, de még Eddy Curry is eljutott 33 pontig, Channing Frye pedig tripla nélkül dobott 26-ot. A túloldalon egyetlen ember érte el az ő ponttermelésüket, neki viszont örökké emlékezetes marad ez a meccs: Rip Hamilton 51 pontot szórt, ezzel érte el karriercsúcsát.

Az idény végén megint a Pistons szerepelt természetesen jobban, ezúttal a Cleveland Cavaliers állította meg őket a keleti döntőben, míg a Knicks mindössze 12. lett keleten (33-49).

31 éve, 1991. december 27-én egy olyan rekordot állított fel Tim Hardaway, amit valószínűleg nem nagyon szeretett volna. A Golden State Warriors a Minnesota Timberwolves vendége volt, és minden idők egyik legjobb crossoverezője egyetlen mezőnykosarat sem tudott elérni 17!!! kísérletből, ez mind a mai napig a legrosszabb mutató egy mérkőzésen. A találkozót így is az oaklandiek nyerték Chris Mullin 36 pontjának köszönhetően, 106-102-re győztek hosszabbítás után.

Hardaway a meccs után azt nyilatkozta, hogy be fogja kereteztetni a statisztikát, és kiteszi a falra, egyszerűen valahogy muszáj volt egy NBA rekordot felállítania. Azt is elmondta, hogy soha nem volt korábban olyan meccse, amelyen ne dobott volna legalább egy mezőnykosarat, legyen szó bármilyen szintről.

 

Öt évvel ezelőtt a New Orleans Pelicans akkori irányítója, Rajon Rondo került reflektorfénybe: 2017. december 27-én csapata 128-113-ra verte a Brooklynt, Rondo pedig karriercsúcsot jelentő 25 gólpasszt osztott ki.

A Pelicansnél ebben az évben tűnt úgy, hogy a csillagok végre együtt állnak, Anthony Davis és DeMarcus Cousins pusztító magasember-párost alkotott, a Rondo-Holiday duó hátvédposztokon remekelt, január elején pedig szépen meg is indult a gárda. 2018. január 22-én viszont Cousins elszakította az Achillesét, a sérülés pedig nem csak az ő további pályafutását tette tönkre, hanem elindította a csapat szétesésének folyamatát is.

A 2018-as playoffba még bejutottak, de a következő szezonban Anthony Davis cserét kért - innentől érdekes módon fonódott össze a négy játékos sorsa. Davis a Lakersnél Rondóval együtt bajnoki címet nyert és Cousins is ott játszott volna, ha a 2019-20-as szezon előtt nem szakítja el az ACL-jét. Holiday végül 2020 őszén távozott Milwaukee-ba, ahol 2021 nyarán gyűjtött be aranygyűrűt - később pedig újra egy csapatba került Cousins-szal, ahogyan Davis is Rondóval.