Nis és Belgrád - ellentmondásos előrelépés

Női válogatottunk ott állt a kapuban, a kulcs pedig Határ Bernadett kezében volt. Ha kinyitja - bedobja -  olyan magasságokba emelkedett volna, ahol utoljára az elmúlt évezredben, az 1997-es hazai rendezésű kontinensviadalon járt - még a legendás Killik László kapitánysága idején: bejutott volna Európa négy legjobb csapata közé.

A történet ismert, Betti nem dobta be, azaz a "kulcs beletört a zárba", de így is  olyan magasságba jutottak lányaink, ahol 18 esztendeje nem járt a női válogatott.

Válogatottunkat sokan féltették, féltettünk az Eb előtt. A "ráhangoló" mérkőzéseken az Eb-n szereplő csapatoktól kikaptunk, csak a gyengécske bosnyákokat sikerült legyőzni.

Az Eb-n jókora szerencsével és még nagyobb hajrával legyőztük a végjátékra két meghatározó centerét elveszítő szlovén csapatot. Az eséllyel persze élni is kellett - az iskolában is csak olyannak érdemes súgni, aki azért tud is valamit.... Utána 51 ponton tartva az olaszokat újabb fontos győzelmet arattak lányaink.  Közben mindkét "áldozatunk" legyőzte a favorit török csapatot, így a félholdasokkal tét nélküli meccsel, negyeddöntősökként zárhattuk a csoportkört.

Négy játékost hadd emeljünk ki az első két meccsén messze erőn felül teljesítő csapatból. Studer Ágnesnek - mit szépítsük - nem volt túl jó bajnoki szezonja. Kikerülve a "védett korból" - a fiatalszabály már rá nem vonatkozott - az előző két évad remeklése után az elvárások érthetően megnőttek vele szemben. Ilyenkor törvényszerű a megtorpanás egy fiatal játékosnál, ráadásul Gereben Lívia az egész sportágat sokkoló betegsége őt érinthette a legközelebbről. Meg is sérült, így közel 3 hét "késéssel" kezdte a felkészülést. Abban, hogy mindezek után az Eb-n vezéregyéniséggé vált, jelentős szerepe volt a Szabolcs&Szabolcs rehabilitációs szekciónak, Burdi Szabolcs masszőr és Horváth Szabolcs erőnléti edző személyében, de Ági sportemberi nagyságát is jól mutatja.

Turner Yvonne-t a magam részéről nem feltétlenül a szlovénok ellen a 4. negyedben beszórt 17 pontja miatt emelném ki. Inkább azért, mert ő a 3 nálunk töltött idénye után abszolút a magáénak érzi a válogatottat. Pár nap közös munka után volt, hogy ő hívta maga köré a lányokat és a szemében olyan harci tűz égett, mintha nem is Yvonne Turner (ejtsd Törner) lenne Omahából, hanem mondjuk Turner Ivett Oroszlányból. Az előző Eb-ken magyar színekben szereplő honosított kosarasok, Quigley Allie és Vandersloot Courtney kiváló kosarasok, de "Vonnie" alázatát, hozzáállását látva hozzá képest magyar mezbe bújtatott zsoldosoknak tűntek...

Végül, de nem utolsósorban Horti Dórával kapcsolatban ki kell emelni: az Eb-csapatból ő az egyetlen kapcsolódási pont Székely Norbert szövetségi kapitány két eddigi legnagyobb edzői sikeréhez, a 2006-os soproni U20-as Eb ezüstnél, valamint a Sopronnal 2009-ben kivívott Euroliga Final Four-hoz. Az igazi, amolyan ami a szívén az a száján típusú center nemzetközi szintű középjátékos. Négy éve Sopronban, az Eb-n volt egy nézeteltérése az akkori kapitánnyal, aki utána gyakorlatilag nem vett róla tudomást. Székely reaktiválta a válogatottban, ahol a középjátékos elfogadta, hogy az egyre markánsabban teljesítő Határ Bernadett mögött második számú center. Beállt a sorba, az olaszok ellen a padról beszállva nyerő emberré lépett elő. A Horti-Székely duó egy nyerő páros - amely most is bizonyított. Horti Dóra a belgák elleni vereség után úgy nyilatkozott: valószínű, az volt az utolsó meccse címeres mezben.  Ha igen, nehéz lesz betölteni a legjobban pozíciózó, középtávolról, sőt, adott esetben távolról s veszélyes középjátékos által hagyott űrt...

Határ Bernadett a britek ellen elhibázott meccslabdája kapcsán érdemes elemezni: miért volt ha nem is törvényszerű, de félő, hogy ha döntő helyzetben neki kell dobnia, megremeg a keze.

Ahhoz, hogy ezt megértsük, a mából szép fokozatosan vissza kell menjünk az időben, és fel kell tenni pár kérdést magunknak - mintegy hangosan gondolkodva.

Lehetne csoportelsőségről, 18 éves magasságról, nyolc közé jutásról, olimpiai kvalifikációs tornáról beszélni Határ Betti 21 pontos, 11 lepattanós Szlovénia elleni dupla-duplája nélkül?

Következő, és kis analízisünk szempontjából kulcsfontosságú kérdésünkhöz ugorjunk közel másfél évet vissza az időben. Beszélhetnénk egyáltalán Eb-szereplésről, ha nincs Betti szenzációs játéka, 10/12-es mezőnymutatóval szerzett 20 pontja a tavaly februárban a litvánok ellen 78-76-ra Miskolcon megnyert selejtezőn?

Ha jobban belegondolunk az Európa-bajnokság előtt az volt az utolsó olyan kiélezett tétmérkőzés amelynek a végjátékában Betti pályán volt. Sopronban az Euroligában Tina Jovanovics sérüléséig 10-15, a szerb center felépülése után 3-4 perc jutott neki, a magyar bajnokságban, kupában pedig nem volt szoros végjátéka csapatának.

Nem véletlen, hogy a britek ellen a hajrában az a Studer és Turner "hozták vissza" válogatottunkat, akik csapataikban kulcsjátékosok, akiknek gyakran kell döntő helyzetekben dobni, dönteni. Hozzászoktak ehhez, bedobták.
A magam részéről nagyon remélem, lesz még Betti kezében ilyen, vagy akár még a britek elleni meccsnél is nagyobb téttel bíró mérkőzés vége előtt pár másodperccel meccslabda...és szerez annyi tapasztalatot az NB I-ben és az Euroligában, hogy pontokra váltsa - nyerő pontokra.

A csapat szerbiai szereplését lehet rózsaszín és a nyolc közé jutás ellenére lehet kritikus fekete szemüvegen át is nézni. Nyilván előbbi esetben a az első, utóbbinál pedig az utolsó két meccs hatása az erősebb. Összességében elmondható: az Eb leggyengébb csoportját előzetesen a miénknél erősebbeknek tartott ellenfeleket legyőzve megnyerve jutottunk a legjobb 8 közé, ahol egy dobásra voltunk a még nagyobb sikertől. Nem kizárt: a csoportgyőzelem után a sok-sok dicsőítő, méltató, elismerő megnyilvánulás, az, hogy negyeddöntőnek nem esélytelenekként vágtak neki a lányok, valamint a véleményem szerint túlságosan is gyakran hangsúlyozott olimpia selejtező lehetősége plusz nyomást tett a vállakra, s ennek is része lehetett abban, hogy a britek ellen 4. és a 37. perc között bizony borzasztó görcsösen játszott a csapat.

Négy éve, a részben hazai rendezésű Eb-n egyetlen meccset nyert válogatottunk, amely már tét nélküli találkozó volt. Két éve egy való, most, Nisben pedig két csoportmeccset nyert meg a csapat - az előrelépést tehát folyamatos. Studer Ágnes az első abból az utóbbi években a korosztályos kontinensviadalokon sikert sikerre halmozó generációból, aki az Eb-n felnőtt, válogatott szinten is letette névjegyét. Az ő jó játéka valahol bajnokságunk dicsérete is egyben. Tehetségeink vannak, reméljük Áginak lesznek követői szép számmal. Ehhez a dolgos hétköznapokon elvégzendő minőségi (edzés)munka mellett arra lenne szükség, hogy a fiatalok minél több kiélezett, szoros tétmeccsen, s azok végjátékaiban edződjenek.

Fotó - fiba.basketball