Draft 2023: Irányítók

Scoot Henderson

Magasság, súly, születési év: 188 cm/88 kg/2004
Várható drafthely: Top 5
Hasonmás: Derrick Rose, Ja Morant, prime Russell Westbrook

Az idei draftosztály egyik legmagasabban rangsorolt játékosáról van szó, alacsony poszton szinte biztosan nem fog elkelni előtte senki, sokáig Wembanyama után rögtön második választottként jósolták a szakértők, az összes mock draft rangsorban a Top 5, de jó eséllyel a Top 3-ban van. Henderson Georgia egyik középiskolájában hívta fel magára a figyelmet, különösen azzal, hogy 17 évesen, idő előtt befejezte az iskolát és az NBA G League Ignite csapatához szerződött, ezzel minden idők legfiatalabb G League-es játékosává vált. Utolsó középiskolában eltöltött szezonja hemzsegett az extráitól, többször is 40-50 pont környékére tudott jutni, egy mérkőzésen dobott 53 pontjával például meg is döntötte a helyi rekordot. Végül úgy került az NBA fiókligájába, hogy az Ole Miss, az Auburn, a Florida vagy a Georgia egyetemi ösztöndíját is elutasította, hogy egy évvel korábban befejezhesse a tanulmányait és profinak állhasson.

Ami rögtön szembetűnő, hogy Henderson már most, alig 19 évesen NBA-ready testalkattal rendelkezik, alacsony termetéhez viszonylag hosszú karok társulnak, gyors első lépés, nagy súlypontemelkedés és robbanékonyság jellemzi – atletikussága méltán hasonlítható a fent említett hasonmásokhoz. Játékát folyamatos gyorsaság és agresszivitás jellemzi, gyakorlatilag bármikor bárhová el tud jutni a pályán, ahová akar, elsősorban remek isolation képességeiről ismert. Kiemelkedő labdavezetésével saját maga is könnyen üresebb területre tud jutni és robbanékony első lépése miatt védő legyen a talpán, aki előtte tud maradni, azonban hiába rendelkezik remek rugókkal és fizikai képességekkel, inkább jellemző rá a türelem, mintsem a forrófejű robbanékony betörések. Bár mezőnyhatékonysága csak 43%, triplája pedig egyelőre nem NBA-szint (28%), de említést érdemelnek középtávolijai, elsősorban a dobótechnikája miatt optimisták dobásaival kapcsolatban a szakértők, akik jó esélyt látnak arra, hogy a dobótávja a jövőben jelentősen növelhető, így várhatóan kintről is veszélyesebb lehet. Adottságaiból fakadóan pontjainak nagy részét a gyűrűhöz közeli befejezéseivel szerzi, ehhez nagy szüksége van arra, hogy mindkét kezével megbízhatóan tudja kontrollálni a labdát. Hatékonyan lehet használni gyorsindítások során is, mivel gyorsaságával, lendületével és labdavezetésével könnyen meg tudja bontani a védelmet és el tud jutni a pálya olyan részeire, amelyről a leghatékonyabban tud dobni, az Ignite előző idényében közel 17 pontos átlagig jutott. Emellett a társakat is bevonja a támadásokba, meccsenként kiosztott 7 gólpassza (erre csak 3,5 eladott labda jut), gyors és helyes döntéshozatala és szemmel láthatóan magas kosárlabda IQ-ja elit előkészítővé és játékszervezővé is teszi.

Egyértelműen a támadójáték legfőbb szereplője, védekezésben nem hoz kiemelkedőt, bár 1,1 labdaszerzése nem számít rossznak a posztján. Fizikai adottságai megvannak ahhoz, hogy legalább lábbal ellenfele előtt tudjon maradni és belehajszolja őt eladott labdákba. Irányítóként kifejezetten aktívan veszi ki a részét a lepattanózásból, több, mint 5 pattanót húzott le az előző G-League-szezonban, ami a posztján egészen jónak számít, bár ha megnézzük felépítését és a rugóit, már kevésbé meglepő.

Kinti dobásokban egyértelműen fejlődnie kell és bár irányítóként jól diktálja csapata tempóját, de néha túl sokáig van a kezében a labda, amivel előfordul, hogy a támadások lelassulnak. Játékstílusából adódóan furcsa lehet, hogy csupán alig háromszor állhatott oda a büntetővonalra meccsenként az előző szezonban, büntetőinek pedig csak 76%-át tudta értékesíteni – javulnia kell tehát a faultok kiharcolásában és az egypontosok hatékonyságában is. Javuló tendenciákat mutat védekezésben, de egyelőre még az NBA-ben eleinte biztosan nem lehet majd róla úgy beszélni, mint aki konzisztensen a jobb védők közé tartozik, főként a labda nélküli védekezésén van mit csiszolnia, az előző szezonban több üres dobás jutott az ellenfélnek az által, hogy Henderson elcsúszott vagy kimozgott a pozíciójából – ez egy zónavédekezésben komoly hátrány is lehet. 

Összességében a draft egyik legnagyobb ígérete, már most képes lehet lendületet adni és fazont szabni új csapatának. Egyedül azért nem lepődnénk meg, ha Wembanyama után nem a Hornets választaná második helyen, hiszen Ball mellé valószínűleg nem ilyen játékost keres a csapat, sokkal valószínűbb hogy harmadikként Portlandbe kerülhet – főleg azok után, hogy egyre erősödnek a pletykák Damian Lillard cseréjével kapcsolatban…

Anthony Black

Magasság, súly, születési év: 201 cm/81 kg/2004
Várható drafthely: Top 10
Hasonmás: Josh Giddey

Black egy 16 pontos és 6 lepattanós középiskolai játékosként érkezett meg az NCAA-be. Bár korábban fontolgatta a G-League-be igazolást is, végül az egyetem mellett döntött, miután a Gonzaga, az Oklahoma és a TCU ajánlatait visszautasítva az Arkansas Razorbacks játékosa lett. Black rögtön a csapat húzóembere lett, az első és egyetlen szezonját 13 pontos, 5 lepattanós, 4 gólpasszos és 2 steal-es átlagokkal zárta, az alapszakasz végén a konferenciája legjobb újoncötösében is helyet kapott.

Posztján egyértelműen magassága szúr szemet az embereknek, két méter feletti termetével jócskán kimagaslik a mezőnyből, amit az NBA-ben minden bizonnyal nyilvánvalóan kamatoztatni is fog. Ahogyan az ember várja, ilyen magasságban mindenféle gond nélkül be tudja tölteni a túlméretezett szervező szerepkörét, remek playmaker adottságokkal rendelkezik, jól lát és ismeri fel a lehetőségeket a pályán, gyors döntéshozatalával pillanatok alatt helyzetbe tudja hozni a társait. Jellemzően aktívan és hatékonyan használja a zárásokat, játéka nagyon is jellemző volt, hogy rendre megtalálta ezekből az alapvonalon vagy a pálya bármely üres területén a befutókat. Kifejezetten jó ritmusváltásai vannak, melyekből scorerként is képes megtalálni a védelemben rejlő lyukakat, gyűrűközeli befejezéseit tekintve is sokoldalú és hatékony játékosról beszélünk, Kétpontosait 50% körüli aránnyal értékesítette az előző szezonjában, betöréseinek tempóját változtatva jól használja adottságait és méreteit ezekben az esetekben. Védekezésben kifejezetten elit egyetemi játékos volt, gyakorlatilag 1-4-ig bármilyen pozíciót le tudott védeni, ez valószínűleg az NBA-ben eleinte nem lesz így, de már e kezdetektől fogva jó perimétervédőnek számíthat majd. Több, mint öt lepattanójából meccsenként 1,3 támadó hullott a kezébe, magasságát és robbanékonyságát kihasználva tehát sok második esélyes kosár lehetőségét is megteremtette. 

A szaksajtó szerint leginkább a keménysége és a vezéregyénisége az, ami egyelőre megkérdőjelezhető, hiszen hiába vette hátára korábban csapatát, amint Nick Smith felépült sérüléséből – aki egyébként szintén egy komoly prospect-je az idei börzének – , azonnal háttérbe vonult és a másodhegedűs szerepét töltötte be. Nem számít született pontszerzőnek, egyelőre a triplái sem acélosak (30% közel 3 kísérletből), pontjainak nagy részét a festékből szerzi, mivel a kinti dobásokhoz úgy néz ki, hogy egyelőre nincsenek meg a lábai, a dobás közbeni súlypontemelkedésén is van mit javítania. Ezt valószínűleg az NBA-ben könnyen fejleszteni tudná, tudatos láb-és dobóedzésekkel még komplettebb játékos lehet. Ellene lehet még felhozni, hogy akármilyen jó szervezőkészséggel és látással rendelkezik, 4 gólpasszára 3 eladott labda jutott az előző NCAA-szezonban, ami finoman szólva sem néz ki jól – az elképzelései jók, és a kreativitása is megkérdőjelezhetetlen, de a pontosságon és a kivitelezésen még van mit javítania. Összességében azonban rendelkezik azokkal az adottságokkal, amik később egy potenciális tripla-dupla-veszéllyé tehetik ők, nagy energiákkal és sokoldalúan játszik, ha egy olyan csapathoz kerül, ahol tudja érvényesíteni erősségeit és nem kell elsőszámú pontszerzőnek lennie, akkor sikeres újoncévet tudhat maga mögött.

Amen Thompson

Magasság, súly, születési év: 201 cm/98 kg/2003
Várható drafthely: Top 10
Hasonmás: magasabb John Wall

Amen Thompson abszolút sportcsaládból érkezik, ikertestvérével Ausarral karöltve jelentkezett az idei draftra, várhatóan pedig mindketten elől, akár az első tíz hely valamelyikén is elkelhetnek. Testvérével már középiskolában is csapattársak voltak, mindketten húzóembernek számítottak a floridai Pine Crest csapatában. Ezt követően hiába kaptak remek egyetemektől ajánlatokat, Ausarhoz hasonlóan Amen is az egyetemi bajnokság kihagyása mellett döntött, pedig adott volna neki ösztöndíjat az Alabama, az Arizona vagy a Kansas is. Az NCAA helyett egy külön bajnokságba szerződött, a 16-20 évesek számára lehetőséget biztosító atlantai OTE (Overtime Elite) programban vett részt. Legutóbbi szezonjában a City Reapers csapatában szerepelt, ahol ismét testvérével együtt játszhatott, itt Thompson 16,5 pontot, 6 lepattanó és 6 gólpasszt átlagolt több, mint 2 szerzett labda mellett és csapatával egészen az OTE döntőjéig menetelt. Itt aztán a Thompson-ikrek gondoskodtak arról, hogy a Reapershez kerüljön a bajnoki cím: a 3-0-s sikerrel végződő fináléban a második meccsen Amen ziccerével nyert a csapat az utolsó másodpercekben, majd a mindent eldöntő harmadik meccsen Ausar dobott győztes triplát 3 másodperccel az órán.

Amen egy remek fizikummal megáldott játékos, aki bár hivatalosan irányítóként van titulálva, de gyakorlatilag az 1-3 posztok mindegyiként gond nélkül el tudja látni. Játékának fő eleme a gyorsasága és robbanékonysága, ebből adódó halálos első lépéséből még a félpályás, felált védekezés ellen is elképesztően hatékony betörésekre képes. Kissé furcsa ritmusban vezeti a labdát, de éppen ez az amivel a védőit ki tudja mozdítani az egyensúlyukból és könnyedén tudja őket megverni. A gyűrű agresszív támadása mellett azonban remek ütemben és érzékkel találja meg a társait is, az előző szezonban meccsenként kiosztott 6 gólpasszának zöme gyorsindítások során érkezett, ahol a gyorsaságát és intelligenciáját kihasználva a rendezetlen védelmet tovább bontva üres dobóhelyzeteket alakított ki csapattársainak. Kifejezetten jól lát a pályán, és jól olvassa a vele szemben felálló védekezés mozgásait is, ezt persze segíti az, hogy irányító létére két méter fölé nőtt. Látványos zsákolási teszik igazán szórakoztatóvá a játékát, ezekből szinte minden meccsre jutott egy az előző idényben, remek gyűrűközeli befejezőről beszélünk, aki mindkét kezével eredményes tud lenni a betörései alkalmával. Periméterjátékoshoz képest kifejezetten jó lepattanózónak is számít, aki ezekből képességeit kihasználva pillanatok alatt védekezésből támadásba tudja lendíteni csapatát, akár pontos hosszú indításaival, akár a labdával a kezében sprintelve, rendezetlen védelmet bontva. Védekezésben fizikai adottságai lehetővé teszik, hogy egy small-ball felállásban magasabb játékosokon is védekezni tudjon, közel 2,5 labdaszerzése az abszolút elit kategória volt a ligájában, bőven van olyan two-way játékos már most, amire alapozhat karriert az NBA-ben.

Ellene azonban joggal fel lehet hozni a pontatlan tempóit és távolabbi kísérleteit: az előző szezonban csupán 25%-kal értékesítette a hármasokat, ami elsősorban annak tudható be, hogy nincs eléggé kidolgozva a dobótechnikája, a profik között nagy figyelmet kell majd fordítania ebben a részletekre. Éppen ezért eleinte mindenképpen jól dobó játékosokkal kellene körül venni őt, hogy a csapat spacingje is megmaradjon, mindezt úgy, hogy az elsődleges labdakezelő ő legyen, hiszen egyelőre labda nélküli mozgásaival nem igazán tud hatást gyakorolni az ellenfél védelmére. Leginkább egy gyors kosárlabdát játszó csapatban érvényesülhet, a Reapersben többször is előfordult, hogy ha sebességből nem tudta megverni védőjét, akkor tanácstalanná vált és bizonytalan, általa még nem begyakorolt tempókba állt bele, amivel rontotta saját és csapata támadójátékának hatékonyságát is. Abszolút fejlődnie kell a büntetőiben, hiszen bár a gyűrűt aktívan támadva négyszer állhatott oda a vonalra, de egypontosainak csupán 65%-át tudta pontra váltani, ez nagyon alacsony egy irányítótól. 

Összességében a draft egyik legnagyobb ígéretéről beszélünk, akinek vannak nagyon domináns játékelemei, amik az NBA-ben akár már most megállnák a helyüket, ugyanakkor léteznek olyan hiányosságai is, amiknek kijavítása létszükséglet lesz a jövőben, hogy nagy karriert tudjon befutni. Ikertestvérével az egyetem kihagyásával ugrik a mélyvízbe, meglátjuk, hogy tudja-e érvényesíteni erősségeit, az előzetes várakozások alapján jó esély van arra, hogy mindkét Thompson-fivér a lottery-ben, azon belül is talán a top 10-ben keljen el.

Cason Wallace

Magasság, súly, születési év: 193 cm/88 kg/2003
Várható drafthely: Top 15 – Top 20
Hasonmás: Jrue Holiday

Wallace középiskolai szinten közel 20 pontos, 7 lepattanós és 6 gólpasszsos átlagokkal zárt, majd a 2022-es McDonalds All-American mérkőzésen és a Jordan Brand Classic-on is részt vett. Ezt követően nem meglepően sorban álltak érte az egyetemet, végül választása a Kentucky-ra esett. Elsőéves egyetemistaként 12 pontot, 4 lepattanót és 4 gólpassza mellé 2 labdaszerzést is hozott, egy Kentucky-ban eltöltött szezont követően jelentkezett az idei játékosbörzére.

Könnyen lehet, hogy Wallace lesz az idei draftosztály legjobb és legfizikálisabb perimétervédője, hiszen játékának legfőbb ismérve a kemény és megalkuvást nem tűrő kinti védekezése. Ezt jól mutatja, hogy az első és egyetlen NCAA-ben eltöltött szezonjában két labdaszerzést átlagolt, 32 meccséből ötször is volt, hogy legalább négy elcsent labdája volt, a szezoncsúcsa pedig 8 steal volt. Ebből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy egy kézzel-lábbal rendkívül gyors játékosról beszélünk, aki úgy tudja nyomás alatt tartani a támadót, hogy nem billen ki a védőpozíciójából. Nagyon jó érzékkel rabol rá a szabadabb labdákra jól méri fel a szituációt, hogy érdemes kiütni a labdát az ellenfél kezéből vagy csak egyszerű nyomásgyakorlással eladott labdára kényszerítse. Ezek mellett különösen nagy szó, hogy nem igazán keveredik faultproblémákba, egy labdaszerzésére egy személyi hiba jutott, ami kifejezetten hízelgő arány. Magasságához viszonylag nagy karfesztávolság párosul, elsődleges védőként nem juttatja az ellenfeleit könnyű dobásokhoz, sőt, a lepattanókra is remekül helyezkedik, sokszor a periméterről berobbanva tépve le a lecsorgókat. Támadásban leginkább spot-up shooterként lehet vele egyelőre számolni, közel 35%-os triplahatékonysága azonban legfeljebb is csak átlagosnak tekinthető, az ő elsődleges támadófegyvere a catch and shoot dobások. Középtávolijai főként floaterekben merülnek ki, de gyors lábmunkájával könnyen odaér a gyűrűhöz is.

Az ellene szóló érvek leginkább termékenységére és hatékonyságára vonatkoznak, alig tíz rádobásának csupán 44%-át tudta értékesíteni mezőnyből, a középiskolai éveit látva támadásban többet várt volna el tőle a Kentucky. Bár az üres dobásokat megbízhatóan értékesíti, de irányítóként nem jellemző rá, hogy a saját helyzeteit isolation játékokkal alakítsa ki és a büntetővonalra is nagyon kevésszer ér oda, alig két egypontos kísérlete volt az előző szezonban. Az NBA-ben leginkább Jrue Holiday-hez hasonlítható a játékstílusa, elsősorban védekezése miatt, azonban a profik között aktívabbnak kell lennie támadásban, az NBA-ben bizonyára jóval több kontakt és egy-egy vár majd rá. Érdemes kiemelni, hogy a Knetucky-ban eltöltött ideje alatt egy makacs hátsérüléssel bajlódott, ami visszábbvetette a korábbi atletikusságát, talán ez látszik meg a mérsékeltebb támadójátékán is – ha ez nem hátráltatja hosszútávon, akkor egy remek 3&D játékossá és elit perimétervédővé is válhat, kiválasztása valahová a lottery pickek végére várható.

Jalen Hood-Schifino

Magasság, súly, születési év: 198 cm/98 kg/2003
Várható drafthely: Top 15 – Top 20
Hasonmás: Malcom Brogdon, támadásban passzívabb Luka Doncic

Három különböző középiskolai csapatban is játszott, két North Carolina-i intézményt követően Floridában fejezte be tanulmányait, majd az Indiana Hoosiers egyetemi csapatába került. Érdekesség, hogy ő volt az indianapolisi egyetem legmagasabban jegyzett megszerzett játékosa Romeo Langford 2018-as ösztöndíja óta. Egyetlen NCAA-szezonjában 13,5 pontot, 4 lepattanót és 4 gólpasszt átlagolt. Februárban az egyik mérkőzésen 35 pontig jutott, ezzel ő lett a csapat történetének egy meccsen legtöbb pontot dobó elsőéves játékosa.
Remek fizikum és testfelépítése mellett fizikális játék jellemzi, elsősorban egy lassabb csapat irányítójaként lehet a legideálisabb fit. Lassabb tempója ellenére is biztosan vezeti a labdát és irányít, a támadások során szereti megtalálni a saját kedvenc helyeit és kialakítani dobóhelyzeteit, ugyanakkor jó ütemű passzaival a társait is könnyen helyzetbe tudja hozni. Képessége és kreativitása miatt képes bármikor előhúzni a legváratlanabb megoldásokat, csapattársával Trayce Jackson-Davisszel kifejezetten hatékony duót alkottak az Indianában. Az egyetemi közegben az egyik legjobb középtávoli pull-up dobónak tartották, de magassági fölényéből adódóan a kisebb védőkkel szemben hatékonyan tudja a gyűrűt is támadni. Védekezésben szintén kimagaslott csapatából, a perimétervédekezés egyik legfontosabb láncszeme volt, aki labda nélküli mozgásaival képes áttörni az üres blokkokon. 

NBA-viszonylatban azonban egyelőre úgy tűnik, hogy az atletikus képességei nem a legjobbak, finoman szólva sem a leggyorsabb és legfürgébb játékos az osztályban, így egy gyors kosárlabdára és gyorsindításokra építő csapat nem biztos, hogy mellette teszi le a voksát. Ebből adódóan felállt védelem ellen ritkán jut el a gyűrűig, a rá kilépő magasemberek ellen sem dolgozik hatékonyan, 45%-kal értékesített kétpontosai nem a legjobbak. Sokszor előnyt farag megfontolt játékstílusából, tudatosan tudja lassítani a támadásokat, de bizonyos esetekben ez hátrány is lehet, a védelemnek ezáltal van ideje rendeződni. A kinti hatékonysága fejlődőképes, jelenleg 33%-kal céloz a tripláról, ez egy olyan része a játékának, amit mindenképpen érdemes lenne átlag fölé húzni, hogy a távoliak hatékony elsüllyesztésével kompenzálja gyorsaságának hiányát. Első ránézésre az NBA-pályája elején labda nélkül fog többet szerepelni, így elképzelhető, hogy egy olyan csapathoz kerül, ahol egy kettes poszton szereplő sztárjátékos fogja majd az irányítást megoldani – így JHS is kevésbé fogja lassítani a támadójátékot és lehet építeni a spot-up dobásaira. Ígéretes és egyben különleges játékos, aki reálisan az első kör utolsó harmadában kelhet el, de ha a helyzet úgy hozza, akár a lottery-be is becsúszhat.

Terquavion Smith

Magasság, súly, születési év: 193 cm/75 kg/2003
Várható drafthely: Top 15 – Top 20
Hasonmás: Bones Hyland, Immanuel Quickley

A North Carolina State University játékosa két egyetemen eltöltött szezont követően jelentkezett az NBA idei draftjára. Újoncként 16 pontot és 4 lepattanót tett a közösbe, ráadásul az első idényét 96 bedobott hármassal zárta, ez a negyedik legtöbb értékesített tripla újonctól az ACC konferenciában. Eredetileg a tavalyi, 2022-es játékosbörzére is jelentkezett, azonban időközben visszavonta jelentkezését és kivárt még egy szezont a profik közé való jutással. Másodévében sikerült javítani a számain, 18 pontja és 4 lepattanója mellett már 4 gólpasszt is hozott, ezúttal már egész szezonban stabil kezdőként számolt vele csapata.

Smith-t dinamikus játékstílus jellemzi, az elmúlt két egyetemi szezonja alatt 17 pontot tudott átlagolni, elsősorban leütésekből és labdavezetési képességeiből szerzi pontjainak nagy részét. Remek isolation játékosnak számított az NCSU-n, gyors első lépése és robbanékonysága feladja a leckét a védőknek egy az egy ellen védekezésben. Képes kialakítani a saját helyzeteit, és a periméterről is nagyon veszélyes tud lenni: két szezonja során stabilan hozott nyolc kinti rádobást meccsenként, ezeknek 35%-a volt pontos, vagyis egy egyetemi viszonylatban átlag fölötti volumendobóról beszélünk. Támadásban gyakorlatilag minden területen legalább átlagos szinten képes teljesíteni, a középtávolijai és a pull-up tempói is megbízhatóak, egyedül a gyűrű közeli befejezésein kell javítania. Gyorsindítások során hatékonyan lehet használni labdásként és labda nélküli játékosként is, a lendületből felhúzott tempói a triplavonal környékéről nagyon veszélyesek, de átlagon felüli helyzetfelismerése a felfutó társak megjátszását és az üres területre való bepasszt is lehetővé teszi számára. Az újoncéve után jelentős fejlődést lehetett megfigyelni a playmakingjében, gólpasszainak számát megduplázta egyetlen szezon alatt, bár összességében még mindig sokkal inkább scorer-, mint playmaker-típusú irányítónak tartják. Védekezésben egy hatékony labdaszerző volt az egyetemen, mindkét szezonjában stabilan tudta hozni a másfél körüli átlagot, a hozzá hasonló felépítésű és adottságú játékosokat meg tudja fogni, egy magasabb játékoson azonban elfogynak eszközei és gondban lehet.

Negatívumként egyértelműen alkatát lehet megemlíteni, a 193 centijéhez társuló alig 75 kilogramm egyelőre nem azt tanúsítja, hogy fizikálisan rögtön kész áll majd az NBA-re, az első néhány évben mindenképpen a tömegnövelés kell, hogy az elsődleges célja legyen. Ahogy egyre távolabb haladunk a gyűrűtől, úgy érzi magát egyre komfortosabban, de a festéken belüli és a közelebbi tempók során érdemes lenne bölcsebben döntenie a dobásairól – ezt jól mutatja, hogy mezőnyhatékonysága alig jobb, mint a triplázása, előbb 38%, utóbbi 35%. Ebben persze az is benne van, hogy a gyűrű alatti befejezései nem lehetnek ilyen fizikummal hatékonyak, az NBA-ben első éveiben kinti lövészként lehetne a leghatékonyabban használni. Jellemző rá, hogy a rá kilépő magasember előtt floaterrel teszi fel a dobást a festékben, ha alkalom adtán odáig eljut, érthető módon látványosan kerüli a testi kontaktokat, irányítóként a két egyetemi szezon alatt alig 3,5 büntetőkísérlete és azoknak 70%-os hatékonysági rátája nem túl meggyőző egyelőre. Nagyon fontos volna neki izmot magára szedni, hiszen így a profik között a periméteren átlagos védőnek sem fog számítani, hiába van megfelelő ütemérzéke és hosszú karjai, a súly biztosan hiányozni fog a fizikálisabb, kontaktot bátrabban kereső bedobók ellen. 

Mindezeket figyelembe véve inkább a második kör elején, mintsem az első körben várható nevének kimondása, lesz még vele munkája leendő csapatának, de egy olyan csapatban, ahol elsősorban a triplákra építenek és az őt körülvevő személyzet tudása elő tudja hozni az erősségeit (Denver Nuggets?!), akkor kifejezetten hasznos kiegészítőember is lehet.