Forró Kézzel: Curry-parádé, Embiid történelmi szinten

Williamson, George, Mitchell, Westbrook: kik forrók most igazán? - Valanciunas a hátára vette a Memphist - ezt a Bogdanovicsot akarta a Bucks is - mennyit bír még el a Hornets? - Irving és Walker is azt csinálja, amit kell - Porzingis kicsit összerántotta a Mavs védekezését - ismét összegyűjtöttünk néhány aktuális érdekességet. 

Valanciunas a vállaira vette a Memphist

A Memphisről meglehetősen kevés szó esik idén, noha legalább annyira megérdemelnék a nagyobb figyelmet, mint tavaly, elvégre JJJ nélkül is tartják az 50% körüli mérleget. Ja Morant hozzávetőlegesen hozza ugyanazt, mint újoncként, Jonas Valanciunas ugyanakkor magasabb fokozatra kapcsolt, különösen az All-Star szünet óta. Az előző idényhez képest 1,5 perccel játszik csak többet a litván center, mégis 2,1 pontot, valamint 1,4 lepattanót emelt az átlagain, így hoz idén 17 pontot és 12,7 lepattanót. Számai igazán az AS óta ugrottak meg, mert a szezon első felében 15,6 pontot és 11,3 lepattanót átlagolt, míg a szünet óta 20 meccsen 18,9 pontot és 14,6 lepattanót tesz be a közösbe – utóbbival vezeti a ligát is ebben az időszakban. Hatékonysága meredeken emelkedett: az All-Star előtt 53,9%-kal célzott mezőnyből, azóta viszont 62%-kal. A támadásépítés más részeiből is jobban kiveszi a részét Valanciunas, a szezon első felében 3,9 „zárás gólpasszt” (screen assist) átlagolt meccsenként, a szünet óta viszont 5,3-et. Védekezésben is összekapta magát, mivel a szünet előtt vele a pályán 109-es Defensive ratinget hozott a Grizzlies, míg nélküle 107-est, a szezonfelező óta viszont vele 106,5-es mutatót tudnak vele, míg nélküle 110,7-est. Az elmúlt 20 meccsen vele a pályán 8,3-es NET ratinget hoznak a Macik, míg amikor ül, -5,3-est.

 

Porzingis kicsit összerántotta a Mavs védekezését

Valanciunashoz hasonlóan Porzingis számára is a lehető legjobbkor jött a szünet, mert azóta mintha teljesen kicserélték volna. A pontátlagán ez kevésbé mutatkozik meg, elvégre 20,2-ről csak 21,6-re emelte azt a szezonfelező óta, ellenben a 6,3 elengedett tripláját a korábbi 34,9% helyett 39,8%-kal süllyeszti el. Ennél is látványosabb viszont, hogy mekkora utat tett meg lepattanózásban (8,4-es átlagát 10,9-re emelte) és védekezésben, mert az idény elején nagyon nem találta a helyét hátul. Vastagon benne volt a keze abban, hogy a Mavericks csak a 24. helyen állt védekezésben, viszont abban is hatalmas a szerepe, hogy az elmúlt bő egy hónapban a 9. legjobb mutató az övék. A szünet előtt 116,6-es Defensive ratinget tudtak vele a pályán felmutatni, illetve -1,6-es NET ratinget, azóta viszont 107,2-es mutatót tudnak vele a pályán védekezésben, miközben 8,4-es a NET ratingjük. Ha megfordítjuk a dolgokat, azt látjuk, hogy az All-Starig 107,7-es védekezésre voltak képesek nélküle, ami azért bőven jó, most viszont az látszódik, hogy a korábbiakhoz képest megérzik a hiányát, mert nélküle 110,2-re képesek.

 

Ezt a Bogdan Bogdanovicsot akarta a Bucks

Finoman fogalmazva sem indult könnyedén Bogdanovics és a Hawks házassága, elvégre a szerb hátvédnek sikerült úgy bemutatkozni új csapatában, hogy 9 meccsen 9,9 pontot átlagolt 54,3%-os True Shooting mutatóval, majd a következő 25 meccset sérülés miatt kihagyta. Azon a Heat elleni találkozón tért vissza, amikor Nate McMillan először ült le főedzőként a kispadra, és a kezei alatt az első 13 meccsén 11,2 pontot átlagolt centire ugyanolyan hatékonysággal, mint az idény elején. Ebben az időszakban már háromszor is eljutott legalább 20 pontig, közte az utolsó, Suns elleni március 30-ai meccsen is, ahol ugyan a Hawks kikapott, de Bogdánál a jelek szerint átszakadt a gát. Áprilisban 8 meccsen 7-1-re áll a Hawks, miközben John Collins egyszer sem tudott pályára lépni, Trae Young kihagyott 3, Danilo Gallinari pedig 4 meccset, hogy a szokásos hiányzóikról szót se ejtsünk, és ebből a menetelésből 21,8 pontos átlaggal vette ki a részét Bogda, 53%-kal dobott 4,4 triplát, míg összességében 66,6%-os TS-t tud felmutatni. A pontátlaga emelkedésében az is közrejátszik, hogy a korábbi 23,9 perces átlaga felkúszott 36,4-re, és a mostani 4,8 lepattanós, 4,1 gólpasszos átlagai nem is térnek el sokban attól, amit korábban hozott 36 percre vetítve, de azt senki sem veheti el tőle, hogy most 36 percen keresztül ténylegesen jó és hatékony, míg korábban 24 percen keresztül nem volt az.

 

Kyrie és Kemba is teszi azt, amire éppen szükség van

Ahogy James Harden megsérült a Rockets ellen, Kyrie Irving úgy vette magára egyből a játékszervezői terheket, és az elmúlt években tőle ritkán látott módon kezdte el kiszolgálni a társait is. Ennek az lett az eredménye, hogy az előző 6 meccsén 8 gólpasszt átlagolt, és ezt a Lakers elleni nullázás ráadásul lefelé húzza, de ott a 3. negyed elején kiállították, pár gólpassz valószínűleg annak ellenére is kieshetett volna a kezéből, hogy azon a meccsen pontszerző üzemmódban játszott. Ennek a fellángolásnak viszont lehet, hogy vége, mert most ismét lelépett a csapattól, újfent személyes okokra hivatkozva.

Kemba Walker 6 meccsen volt bevethető a Celtics áprilisi 6-1-es menetelése során, és finoman fogalmazva sem találta a dobásait ezeken a találkozókon, meccsenkénti 8 triplájának csak 29,2%-a ült ezeken a meccseken, viszont a mezőnyben jóval többet dolgozott, mint korábban. Egyelőre 7 gólpasszt átlagol áprilisban, miközben korábban 4,7-et tudott hozzátenni csapata játékához, és ha ezt tartani tudná az egész hónapban, akkor az a legtöbb lenne tőle egy hónapban a 2013/14-es szezon második fele óta, amikor februárban (7,3), márciusban (7,5) és áprilisban (8,2) is meghaladta ezt az átlagot, azóta viszont egyedül 2019 márciusában (6,9) tudta ezt megközelíteni. Mostanság lepattanózásban is odateszi magát, ezen a 6 meccsen 5,2-es átlaga van, míg a szezon korábbi részében 3,6-et hozott.

 

Mennyit bír még el a Hornets?

A szezon egyik legjobb története a Hornets menetelése, akik nagyon sokakra cáfoltak rá a nagyszerű teljesítményükkel, ráadásul úgy, hogy közben az egyik legszórakoztatóbb kosárlabdát játsszák. LaMelo Ball kidőlése után sem omlottak össze, összességében 7-5-re állnak azóta, hogy ő kiesett, viszont mióta Gordon Hayward is maródi, csak 2-3-ra. Ezekből a vereségekből kettő ugyanakkor úgy jött, hogy a Hawks és a Lakers ellen sem adták könnyen a bőrüket, utóbbi meccsről ráadásul Terry Rozier és P.J. Washington is hiányzott, nem is beszélve arról a Malik Monkról, aki csak 4 alkalommal tudott játszani Ball kidőlése óta. Ma hajnalban úgy álltak ki, hogy a 6 legjobb pontszerzőjükből 5 hiányzott, így a kivételt jelentő Grahamre hatalmas figyelmet tudott fordítani a Lakers, de csapatként így is megmutatták a Hornets játékosai, hogy van bennük tartás.

Graham egyébként is nyertese lehet ennek az időszaknak, mert azt követően, hogy gyengébben kezdte a szezont, ezen a 12 meccsen 16,6 pontot átlagolt, miközben 39,8%-kal küldött a helyére 3,8 triplát. Miles Bridges számai leginkább a nagyobb játéklehetőség miatt nőttek, ugyanakkor az bizakodásra adhat okot, hogy ebben a szerepben, amiben nagyobb figyelem is hárul rá, sem dob rosszul, sőt, 37,8%-os triplázását feltornászta 39%-ra ezen a tucatnyi mérkőzésen. A harmadik nagy nyertes pedig Jalen McDaniels egyelőre, aki korábban csak a meccsek felén került pályára, míg most 8 alkalommal is berakták őt átlag 19,9 percre, és a bizalmat 9,5 pontos átlaggal, illetve 8/18 bedobott triplával hálálja meg.

 

Le a kalappal Steph Curry előtt

Ebben a rovatban is többször szóltunk már Steph Curryről, de most megint meg kell tennünk. A GSW vezére ugyanis hét mérkőzéssel ezelőtt, még közel sem egészségesen tért vissza a sérüléséből, hogy csapatának legalább a playinre maradjon esélye és azóta embertelen formát fut: ezen a hét meccsen 38,4 pontot és hat bedobott hármast átlagolt, mezőnyből 54, távolról 46, a büntetővonalról pedig 91%-kal célzott mezőnyből. Beszédes, hogy a legutóbbi 53 pontos, 10 triplás estéjével már hetedszer érte el ezt az 50-10-et úgy, hogy az NBA történetében senkinek nincs kettőnél több ilyen meccse, ráadásul ez már a 18. olyan mérkőzése volt, amikor legalább 10 triplát süllyesztett el - a listán Klay Thompson öttel a következő, majd James Harden, JR Smith és Damian Lillard birtokol három-három ilyet és Zach LaVine-nek van még kettő. Curryvel a GSW támadójátéka ligaátlag (13.), amikor viszont ő nincs a pályán, akkor valami félelmetesen rossz: 99,8-as ratinget hoznak, ami nagyon-nagyon messze a legrosszabb az NBA bármely csapatát tekintve az utóbbi öt évben, nem csak idén. 

Ebből is látszik, hogy a Warriorsnak csak egy MVP-szintű Curryvel van esélye bármire, nélküle nem hogy nem playin-csapat, hanem az egyik legrosszabb lottery-csapat lehetne ez a gárda - a top tízes védekezésük az, ami segít ennek elkerülésében, de elöl csak Curryben bízhatnak. Az irányító egyébként real plus-minusban ligamásodik ebben a szezonban LeBron James mögött, ha pedig csak a támadó RPM-et nézzük, akkor utcahosszal első: az ő értéke 10,3, a második Lillardé 6,61...

 

Joel Embiid Wilt Chamberlain előtt

A Philly centere talán kicsit akadozva tért vissza a sérüléséből, de a legutóbbi 36 pontos estéje azért már kiegyenlítette a dolgokat. Embiid a visszatérése óta lejátszott öt mérkőzésén 27,2 pontot, 8 lepattanót és 13 kiharcolt büntetőt (!) átlagol úgy, hogy ebben benne volt egy 14 pontos estéje is, amikor kikapott a csapata. A büntetőit érdemes kiemelni, mert 36 percre vetítve a teljes szezonban is 13,1-et harcol ki meccsenként, ami az NBA történetének legjobbja: Wilt Chamberlainnek egyszer volt 12,6-ja 1962-ben, Shaquille O'Nealnek pedig 12-je 2001-ben, Embiid őket múlhatja felül. A Dallas elleni sikerük során külön érdekesség volt, hogy Rick Carlisle az első félidőben négy centert forgatott rajta, akik összesen kilenc faultot ütöttek be és két pontot dobtak, miközben Embiid 23 pontnál és 13 büntetőnél járt a nagyszünetben...

 

Akiknek most tényleg Forró a Kezük

Russell Westbrook és a Wizards: a korábbi MVP ugyanis az elmúlt 15 mérkőzésén 22,8 pontot, 13,6 lepattanót és 12,5 gólpasszt átlagol, a lepattanókat tekintve ligamásodik, gólpasszokban pedig ligaelső ebben az időszakban. A Wizardsnál még tegyük hozzá, hogy idén eddig 6-2-t hozott a Jazz-Nets-Lakers-Clippers sorral szemben - de mégis meccsekre van még a keleti utolsó playin-helytől is...

Donovan Mitchell: a ma hajnali visszafogottabb teljesítménye előtti négy meccsen 41, 37, 42 és megint 42 pontot dobott a Jazz pontfelelőse, vagyis négy találkozó alatt 162 egységet tett fel a táblára, ami valamivel 40-es átlag felett van. Ő a Jazz történetének első játékosa, aki sorozatban négy meccsen is dobott legalább 35 pontot legalább 25 mezőnykísérlettel, viszont tartozik ehhez egy negatív statisztika is: karrierje során 7-17-re áll csak, amikor legalább 25 dobást vállal, ebben a szezonban pedig 1-6 ez a mérleg, finoman szólva sem gazdaságos, ha ennyire első opcióként dolgozik. 

Zion Williamson: 31,3 pontot, 8,1 lepattanót, 4,3 gólpasszt és 62%-os mezőnymutatót átlagol az utóbbi tíz meccsén a New Orleans fiatal erőcsatára. Most már a teljes szezont tekintve is 26,8 pontra tornázta fel az átlagát, amivel nyolcadik az egész ligában és a komplett idényben is 62%-kal dob, ami félelmetes adat - mindenben javult tavalyhoz képest és most már konkrétan tarthatatlan, ha olyan napja van. Egyes szakíróknál már az merül fel kérdésként (mióta playmakerként is javul), hogy Williamsont oda kell-e tenni a liga top öt támadójátékosa közé...

Paul George és a Clippers: az utóbbi négy meccsén rázta le magáról a lábujj-sérülését, ez idő alatt pedig 34,3 pontot átlagolt 55%-os mezőnymutatóval, 60%-os triplázással és 100%-os büntetőzéssel. Mindehhez hozzátett bő hat gólpasszt is, ami Kawhi Leonard nélkül csak emelkedett az előző két estén, úgyhogy most éppen nagyon forró a Clippers sztárja - egyébként pedig a csapat 42,1%-kal triplázik idén, ami a minimum 30 meccsenkénti kísérletes szezonokat nézve az NBA történetének (!) legjobbja. Igen, a tavalyi Bucksnál és a 2016-os Warriorsnál is jobb...

 

 

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus