NBA Playoff 2018: A második kör előzetese (1/4)

A Golden State Warriors és a New Orleans Pelicans párharcának mottója: "hol van Kevin?!", avagy a Pelicans mihez kezd majd a matchup-rémálom Kevin Duranttel?

Mi történt eddig? A Warriors alapszakaszát az első kör előzetesénél tekintettük át. A playoffban a San Antonio Spursszel találkoztak, és 4-1-re behúzták a párharcot Steph Curry nélkül is: az első három meccsen simán nyertek, a Spurs otthonában összeszedtek egy kalkulálható vereséget, majd az ötödik meccset ha kicsit szorosan is, de alapvetően magabiztosan hozták le. Curry a legfrissebb hírek szerint legkésőbb a második meccsen már ott lesz a parketten, így Pat McCaw-n kívül komolyabb sérültje már nincs a bajnoki címvédőnek.

A Pelicans hektikus alapszakaszát egy parádés első kör követte, Davisék alapjaiban borították meg a papírformát és pályahátrányból, sima 4-0-val söpörték ki a 3. kiemelt Portlandet. A Rajon Rondo-Jrue Holiday páros elöl-hátul darabokra szedte a Damian Lillard vezette Blazerst, Anthony Davis végig extra teljesítményt nyújtott, mellettük pedig remekelt Nikola Mirotic is. A matchupokból adódó lehetőségeket folyamatosan meg tudták lovagolni, ennek köszönhetően az első kör egyetlen söprését mutatták be.

Az alapszakaszban négyszer találkoztak, és 3-1-re a Warriors nyerte ezeket az összecsapásokat. Bár a GSW háromszor érte el a 120 pontos határt, itt is elmondható ugyanaz, mint az első körös felvezetőnél: komoly következtetést nem érdemes levonni ezekből a mérkőzésekből, mivel az első hármon még Cousins játszott, Mirotic pedig nem, az utolsót pedig áprilisban rendezték, ahol egyrészt nem lehetett ott Curry, másrészt komoly téttel már nem bírt az a Golden State-nek. Teljes fegyverzetben nincs egymásról komplett tapasztalatuk, talán a negyedik összecsapást érdemes valamennyire figyelembe venni, de erről majd lentebb részletesen.

Az első kör felvezetőjénél az volt a GSW-Spurs párharc nagy kérdése, hogy létezik-e on/off gomb, amit benyomva az alapszakasz-Warriorsból hirtelen playoff-Warriors lesz. A választ azonnal, az első meccsen megkaptuk, Steve Kerr ugyanis alaposan megkavarta a kártyákat, JaVale McGee mellett Andre Iguodalát is betette a kezdőbe, a csapat pedig brutális védekezést tett le az asztalra, és nem csak egy alkalommal, hanem folyamatosan. 103 pontnál többet nem engedtek a Spursnek a párharcban, az első három meccset ha nem is sétagaloppban, de az ő szintjükön simán hozták, igazán a negyedik-ötödik mérkőzésen állította őket komolyabb feladat elé a San Antonio. A negyediken voltak koncentrációs problémáik (ilyen sűrűn előfordul 3-0-s vezetésnél, és itt pályán kívüli tényezők is közrejátszottak, a Spurs is erőn felül teljesített), az ötödiken viszont megint minőségi védekezést tettek le az asztalra. Az akarattal és a védekezésbeli formával tehát nincs gondja Durantéknek. Ugyanez igaz a Pelicansre is, hiszen a liga egyik legpedigrésebb hátvédjét, illetve a felső harmadhoz tartozó hátvédpárját vadászták le Rondóék, arról nem beszélve, hogy Anthony Davis személyében a liga egyik legjobban védekező magasembere is őket erősíti, aki nagyszerűen semlegesítette Nurkicot. Utóbbihoz kellett az is, hogy bár a New Orleansnak papíron lehettek volna nagyon komoly matchup-problémái hármas-négyes poszton, de Mirotic egyrészt parádésan teljesített hátul atletikusabb, de kevésbé képzett ellenfeleivel szemben, másrészt a hármas poszt évek óta gyengéje a Blazersnek, azt tulajdonképpen fel is adta a Pelicans. Kicsit kényszerből, de folyamatosan három kisemberes formációval játszottak, arra bazírozva, hogy ha lábon odaérnek, akkor a nem kiemelkedően jó dobók és/vagy nem túl jó labdakezelők elbizonytalanodnak, és így is történt. A védekezésük kulcsa persze Lillard folyamatos nyomás alatt tartása volt, Rondo és Holiday egyszer sem horpadt be elöl, a Portland nem talált erre a védekezésre ellenszert.

Összefoglalva két kiváló védekezést felvonultató csapat találkozik majd egymással, a párharc kulcskérdése az lesz, hogy hol lehet ezeket a védelmeket feltörni. Mivel Curry talán már az első meccsen pályára léphet, ezért vele is számolunk az egyenletben. Nagyon nem kell matekoznunk, hogy megtaláljuk az X értékét, már az elején utaltunk rá: Kevin Durant. Curryre és Thompsonra papíron ugyanolyan pusztító megoldás lehet Rondo és Holiday, mint Lillardékra, nekik viszont nem volt egy ultra-sokoldalú KD-jük. Durantre papíron egyetlen, még csak használható megoldás sincs, mert pont a hármas-négyes poszton sebezhető a Pelicans védekezése, Durant pedig Gentry-ék nagy bánatára a liga talán legnehezebben fogható játékosa olyan szempontból, hogy álmából felkeltve is képes megdobni 30 pontot, vagy kiosztani 7-8 gólpasszt, kiharcolni a faultokat, ráadásul idén extrán teljesít védekezésben is, vagyis ha esetleg támadásban besülne (erre ne nagyon számítsunk), akkor hátul dönthet el meccseket. Itt utalnék az egymás elleni negyedik mérkőzésre, ahol Durant ha nem is félgőzzel, de egy nekik tét nélküli összecsapáson vert 41 pontot 16/26-os mezőnnyel. A Pelicansnek tehát már a feldobás előtt fel van adva a lecke, érdemes valami váratlannal próbálkozniuk. Gondolkodhatnak úgy, hogy "lesz ami lesz", egy-egyben úgysem tudják levédeni Durantet, ezért a többiekre, különösen Curry-re és Thompsonra figyelnek, és bíznak abban, hogy nem ver be 45-50 pontot. Az nem tűnik jó megoldásnak, hogy Davisre bízzák a védelmét – AD meg tudná oldani egy-egyben, de így óriási területek nyílnának a palánk környékén. Mirotic remek kinti dobó és hátul is nagyon lelkes, de egy rugólábú McGee-vel és egy minden hájjal megkent Greennel szemben a szerencsében bízhat, másban nemigen. Emiatt ő sem megfelelő opció Durantre, hiszen lábon túl lassú ehhez – itt következhetne másvalaki a frontcourtból, csak sajnos nincs. Valószínűleg az marad majd, hogy az egykori GSW-s Ian Clark, vagy E'Twaun Moore igyekszik lassítani lábon, kipróbálhatják rajta Solomon Hillt, aki talán ideig-óráig beleviheti egy brusztolósabb játékba, de ha nagyon ég a ház, akkor Jrue Holiday lehet még megoldás, aki lábon és testtel is meg tudja tartani, csak ez azt eredményezi, hogy Curry vagy Thompson levegőhöz juthat.

Térjünk is át a Splash Brothersre, de nem a támadójátékukra (azt valószínűleg az is ismeri, aki idén kezdte el követni a ligát), hanem a védekezésükre, mert bármennyire is borzasztóan rossz matchup Durant a New Orleansnak (is), ne feledkezzünk meg arról, hogy Rondo és Holiday támadásban extra teljesítményt tett le az asztalra, és a Curry-Thompson páros nem rossz védő ugyan, de itt most oda kell tenniük magukat, különben gondban lehetnek. Ha Rondóék fel tudják pörgetni támadásban a Pelicanst, akkor sok helye lesz Miroticnak a periméteren, sok helye lesz Davisnek a pálya bármely pontján, sok helye lesz a nem annyira magabiztos kinti dobóknak – a Pelicansből simán kieshetnek 120-130 pontos meccsek, arra tehát nem bazírozhat a Warriors, hogy valahogy túldobja őket (itt ismét visszautalhatunk az alapszakaszbeli negyedik meccsükre, ahol 126 pontot szórt a NOLA). Lehet, hogy lesznek ilyen mérkőzések a párharcban, de ez nem biztos, hogy önmagában elég lesz négy győzelemhez.

Mivel különböző rendszerek találkoznak, óhatatlanul elő fog fordulni, hogy az egyik rendszer a párharc elején dominálni fog, és erre reagálni kell (és az is előfordulhat, hogy Curry nem játszik az első meccsen, rozsdás lesz a másodikon, így alapvetően könnyebb lenne például a Pelicans dolga). Alvin Gentry ugye korábban a Sunsnál segített összerakni a "7 seconds or less" támadójátékot, és a 2015-ös Warriors-bajnokságból is alaposan kivette a részét associate, "társult" vezetőedzőként, több gyengeségét ismeri az effajta támadójátéknak, mint egy átlagos szakvezető – nála az a nagy kérdés, hogy ez a plusz tudás mennyiben tudja kompenzálni azt, hogy a rotáció nem túl mély, és olyan specialisták sincsenek benne, akikkel elöl-hátul igazán komoly változást lehet hozni. Steve Kerrnek kevesebb személyes tapasztalata van a Pelicansszel szemben, viszont itt nem egy meccset kell nyerni, hanem négyet, azaz nem kell kapkodnia, nyugodtan végig tudja próbálni a lehetőségeket. Lehetőségekből pedig lesz bőven, mert a playoffra azért feltámadt egy rettenetes alapszakaszt teljesítő Iguodala, a veteránok hozzák magukat, a fiatalok is használhatóak, Pachuliát eddig "rejtegették", ráadásul alapvetően egy nagyon összeszokott (bajnok)csapatról beszélünk, gyorsan megértik, mi a feladat.

Tipp: 4-2 a Warriorsnak. Minden létező papírformát borított a Pelicans, amivel elérték, hogy mindenki komolyan veszi őket az idei rájátszás hátralévő részében. A rendszerük van annyira jó, hogy a párharc elején meglepetést okozzanak, de itt nem lesz söprés (ha igen, akkor leborulunk előttük), elhúzódó párharcra kell berendezkedni, ez pedig a Durant személyében kellemetlen sztár-matchuppal, illetve több és jobb variációs lehetőségekkel rendelkező Warriorsnak kedvez.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus