Playoff-percek: Butler és a Heat hét perce

Playoff Jimmy "zónában van"

Bár Giannis Antetokounmpo vagy Luka Doncic neve is teljes joggal merülhet fel, de egyelőre minimum ott van a jelöltek között Jimmy Butler, amikor a playoff MVP-jét keressük. A Miami vezére már az első két körben is több szintet javult az alapszakaszban nyújtott teljesítményéhez képest, szinte mindenben jelentőset emelt a számain és a teljesítményén, de ezzel a mostani találkozóval még egy újabb lépést tett előre. Az idei rájátszásban már harmadszor érte el a 40 pontos határt, összesen öt olyan meccse van a Heat mezében, amikor megdobta ezt a mennyiséget és mind az öt a PO-ban érkezett - egyébként ez már a harmadik 40-5-5-ös teljesítménye volt a playoffokban, a Miaminál LeBron James és Dwyane Wade is csak két-két ilyet tudott felmutatni. 

Egyébként karrierje során már ötödször dobott a rájátszásban 40 pontot legalább 60%-os mezőnymutatóval, ennél több ilyen meccset az utóbbi harminc évben csak LeBron James és Shaquille O'Neal hozott az NBA történetében. A harmadik negyedben egymaga túldobta a Bostont 17-14-re, ő 4/5-tel zárt mezőnyből és 9/10-zel a vonalról, míg a Celtics csapatszinten 2/15-öt és 10/13-at ért el. Kifordított stat, de rögzítsük: 41-9-5-4-3-as számsort még soha senki nem produkált playoffban, mióta a labdaszerzéseket és blokkokat is figyelil.

Ebben a rájátszásban eddig 28,7 pontot, 7,6 lepattanót és 5,4 gólpasszt átlagol 2,1 labdaszerzéssel (több, mint amennyit elad), 52,5%-os mezőnymutatóval és 36,4%-os triplázással. Ugyan az alapszakaszban egyáltalán nem tűnt első opciónak, a playoffban eddig ez nem lehet kérdés és ha ő lesz a párharc legjobb játékosa Tatum előtt, illetve hasonló szinten játszik (ugyanilyenen nem lehet...) a folytatásban, akkor jó esélye lehet a Heatnek az újabb nagydöntős szereplésre.

 

Kiszorult a festékből a Boston

16/20-at és 42 pontot dobott a gyűrű közeléből az első félidőben a Celtics, de a második félidőre ez eltűnt: volt egy pont, amikor 40-20-ra vezettek a festékből a vendégek, a vége viszont 48-40 lett, a második félidőben teljességgel kiszorította erről a területről ellenfelét Erik Spoelstra csapata. Innentől el is tűnt a Boston támadójátéka, a jó betörések nélkül nem voltak meg a jó kinti helyzetek sem, maradtak a kierőszakolt büntetők - 180 fokos fordulatot vett a találkozó képe.

Ehhez egy adalék, még visszacsatolva Butlerre: azért is volt kulcsfontosságú a 18 kiharcolt büntetője, mert így nem szerzett lepattanót és nem tudott rohanni a Celtics, többször kellett felállt védelem ellen támadni, amely ellen nehezen mentek a festékig Brownék. Méghozzá azért, mert...

 

Védekezést váltott a Miami

Ahogy az előző bekezdésben is írtuk, az első félidőben nagyon könnyedén szerezte a pontokat a Boston, elmentek a gyűrűig, ott pedig találtak megoldást, ráadásul Bam Adebayót sokszor kihúzták onnan, így jó pár esetben igazi rim protector nélkül alkothattak. A "zavart" helyzetekből is 15/28-at dobtak a nagyszünetig, megvolt a ritmusuk, úgy tűnt, hogy tarthatatlanok - aztán jött a pihenő és Erik Spoelstra.

A Miami trénere védekezést változtatott a harmadik negyedre és egy jól megszervezett falat rakott ki Tatum és Brown elé, akikről kiderült az, ami a korábbiak alapján sejthető volt: irányítani továbbra sem tudnak megfelelő szinten, ha komoly nyomást helyeznek rájuk. Mivel sem White, sem Pritchard nem tudott ebben érdemben segíteni, így Tatum és Brown is beszorult a nehéz helyzetekbe, nem tudott elindulni a gyűrű felé, az elsődleges passzopcióra pedig tökéletesen repültek rá a Heat játékosai, főleg Jimmy Butler - jöttek a labdalopások és a könnyű kettesek, megfordult a meccs. Nagyon hiányzott a Bostonnak Smart, aki ilyen esetekben meg tudta volna büntetni az agresszív csapdázást, de Tatumék nem találták meg a legtávolabb álló, üresen hagyott embert, több esetben is erőlködtek, így hat perc alatt kaptak négy blokkot és a Heatnek volt négy labdaszerzése, míg ők maguk hét percig nem tudtak pontot szerezni, ami végül el is döntötte a találkozót. 

Ebben a harmadik negyedben 2/15 volt a Boston mezőnymutatója és 1/12 a "zavart" mutatója, vagyis szinte minden dobásra odaért a Miami és a ritmusból kieső vendégek nem is tudták már bedobálni az extrákat - egyébként ez a 2/15 a legrosszabb mutatójuk az utolsó négy év bármely mérkőzésének bármely negyedében. Ehhez tartozik, hogy az egész szezonban egyszer sem volt ilyen hosszú kosárcsendje a Celticsnek, mint most, sőt utoljára a 2002-es rájátszásban fordult elő a csapattal az, hogy hét percig nem talált a gyűrűbe.

Beszédes adat az is, hogy Tatum egymaga hat (!) labdát adott el az említett védekezésváltás után (az összes többi negyedben összesen egyet), a Miami pedig 12 pontot dobott a Celtics labdavesztéseiből ebben a játékrészben. Spoelstra váltott, a Celtics sztárjai pedig nem tudták megoldani a feladványt - elsőre ez döntött.

 

Nagyon kell Smart a Bostonnak

Al Horford is nagyon hiányzott a Celticsből és a hírek szerint ő a második-harmadik meccsen sem áll majd rendelkezésre, de az talán még fontosabb lenne, hogy Smartot valahogy összedrótozzák lehetőleg már a következő találkozóra. Egyrészt a fent említett okok miatt kulcsfontosságú lenne az ő labdázása támadásban, hogy meglegyen az átmenet, legyen egy érdemi irányító, aki leveszi a nyomás egy részét Tatumékról, mert ha ez nem történik meg, akkor több olyan találkozót is látunk még, amikor a Heat stílusa érvényesül.

Másrészt pedig védekezésben jelenleg ő a legjobb opció arra, hogy Playoff Jimmyt lassítsa - ő nem ugrálna el így a dobócselekre, bár kisebb, de mégsem lenne könnyű őt fizikálisan felőrölni, okosabban, megfontoltabban védekezne Butleren és valószínűleg képes lenne egy-két támadóhiba kifloppolására kiharcolására is. Nem mellesleg pedig vele nem lennének olyan "lyukak" egyénileg a védekezésen, mint amit néha Pritchard vagy White jelent - nagyon kellene az ő tudása a Celticsnek.

 

Ne reagáljuk túl

Most minden a Heat védekezéséről és Butlerről szól, de ne felejtsük el, hogy mi is történt: ez volt az első meccs, az első ütés, a csapatok csak az alapkoncepciójukat fedték fel, sőt talán még azt sem, hiszen Smart és Horford, illetve (ezt ne felejtsük el és ne menjünk el szól nélkül mellette) a Miaminál Lowry révén meghatározó kulcsfigurák hiányoztak. Egyelőre nem történt más, mint hogy a pályaelőnyben lévő, pihentebb csapat megvédte a hazai csarnokát, de a vendégegyüttes még következőleg is elveheti ezt az előnyt, amikor már tud reagálni a most feltett kérdésekre.

Nem szeretem azokat a véleményeket, hogy "még egyszer nem fordul elő ez", "még egyszer nem dob így az", mert ennél sokkal bonyolultabb egy playoff-párharc - maradjunk annyiban, hogy elsőre Butler extrája és a Heat hétperces védekezése győzelmet ért a tartalékos, fáradtabb Celtics ellen, innen futunk neki a második meccsnek. Ahol lehet, hogy már beszáll Smart és megváltoznak a kulcspontok vagy lehet, hogy beszáll Lowry, akivel a Heat félpályás támadása emelkedik más szintre és megérkezhetnek akár a tripláik is - igaz, Lowry visszatérésére egyelőre nem mutatkozik sok esély.

 

A rájátszás idején további érdekességekért keressétek a Kezdő5.hu Twitter-oldalát is.