Playoff-percek: Hol van a Bucks védekezése?

Kicsit változtatott a Bucks, de Butler ezt is ellensúlyozta

Giannis visszatérésével ismét módosult a Milwaukee játéka, az utóbbi két mérkőzésen egészen jól hozta a gárda a Holiday-Middleton páros kinti játékára és Lopez benti produkciójára építő rendszert, a görög játékra jelentkezésével viszont megint a korábbi elveket kellett (volna) követni. El is kezdett dominálni a festékben a Milwaukee elöl-hátul, az első félidő végén 19-5 volt a védett területről szerzett pontok különbsége a vendégek javára, és az egész mérkőzésen innen volt igazán eredményes a Bucks - Giannis és Lopez is komoly károkat okozott erről a részről. Közben a túloldalon a göröggel kiegészült festékvédekezés végre úgy dolgozott, ahogy kellett, komoly lábmunkára és nehéz dobásokra késztették a Miamit a festékben - a harmadik negyed hajrájában például 5/12 volt a Heat a gyűrű alól és 7/18 a festék távolabbi részéről.

Hogy mi borította ezt mégis? Jimmy Butler: ő 3/3-at dobott a gyűrű alól, 8/10-et a festékből és 5/7-et középtávolról - neki mindegy volt, hogy ki és hogyan védekezik rajta, nem lehetett megállítani, és onnantól, hogy a negyedik negyedben megint a kezébe vette a támadójátékot, már nem számított, hogy mit védekezik a Bucks...

 

Kellett a Heat-cseresor és Robinson, de kellene Adebayo is

Max Strus 17 perc alatt 0 pontot dobott, Gabe Vincentnek ugyan volt 8 gólpassza, de csak 4/13-at dobott mezőnyből és eladott 5 labdát, míg Kevin Love ugyan bevert két hármast hét lepattanó és két blokk mellett, de vele sem igazán működött a rendszer - a három kezdő helyére viszont elő tudott lépni három cserejátékos. Duncan Robinson 3/4 triplát, egy-két fontos pick-and-rollt és váratlanul stabil védekezést tett hozzá, Kyle Lowry minden rutinját előkapta elöl-hátul, Caleb Martin pedig rendkívül fontos dobásokat süllyesztett el a negyedik negyedben a felzárkózás során - Jimmy Butlerrel és Bam Adebayóval együtt ők alkották a meccszáró ötöst, ők nyerték meg a találkozót. Van azért még tartalék a Strus-Vincent-Love trióban, de most nem ők hozták a szükséges pluszt - viszont lehet, hogy legközelebb már tőlük fog ez kelleni...

A magát ebben a playoffban újraépítő Robinsont külön is emeljük ki: az első meccsen még csak hat percet játszott, azóta Herro kiesésével 26, 24 és 30 perc jutott neki, 14, 20 és 9 pontokat dobott 4/6, 5/6 és 3/4 triplával - most is nagyon fontos volt, hogy a Butler nélküli percekben legyen egy-egy villanása, és amíg a védekezése sem igazán mínuszos, addig nagyon hasznos tagja ennek a kényszerrotációnak.

Említsük még meg Adebayót, aki viszonylag jól kezdte a szériát, az előző két meccsen viszont elkezdett eltűnni: ezeken összesen 10/26-ot dobott mezőnyből és 7 büntetőt harcolt ki, a ma hajnali találkozón Giannis visszatérésével teljességgel kikapcsolta őt a Bucks, olyannyira, hogy sokszor már inkább üresen is hagyták Lopezék, hogy duplázhassák Butlert. A folytatásban ennél agresszívebb, tudatosabb támadójáték kell tőle a Miami sikeréhez.

 

De mindent Butler fog össze

Igen, vannak értékes kiegészítőteljesítmények, jó dobóformák, de az egész gépezet csak azért működőképes, mert Jimmy Butler úgy játszik, ahogy - Lowry és Vincent playmakingje sehol sincs ezen a szinten, egyedül Butlernek kell megoldania a betöréseket, a befejezéseket, a büntetők kiharcolását és a társak ritmusát, a rendszerszintű támadójátékot is. Minden rajta áll vagy bukik, persze az ő 56 pontjával is ki lehetne kapni, ha a többiek nem tennék hozzá a magukét, de ha csak átlagos teljesítményt hozna, nem mennének semmire a társak produkciójával.

Butler viszont az eddigi négy meccsen 36,5 pontot átlagol 63%-os mezőnymutatóval, 53%-os triplázással, átlagosan 10 kiharcolt büntetővel, 5,5 lepattanóval, 5 gólpasszal és szűk 2 labdaszerzéssel - többel, mint amennyit elad. Nem túlzás azt állítani, hogy az első kör MVP-je egyelőre ő - és ez kell tőle ahhoz, hogy ennek a Heatnek bármilyen esélye legyen az alapszakaszgyőztessel szemben.

 

Hol van a Bucks védekezése?

Az alapszakaszban liganegyedik volt a Milwaukee hátul, ennek a keretnek PO-üzemmódban nem jelenthetne gondot a támadásban 25.-ként záró Heat, főleg Herro és most már Oladipo nélkül. Ehhez képest a pálya ezen oldalán igazából érthetetlen könnyedséggel játszik a Miami: az eddigi hozott 121,6-os offensive rating messze az első kör legjobb teljesítménye ebben a PO-ban, 66,9 TS%-kal és 64,9 EFF FG%-kal céloznak Strusék (mindkettő ligaelső szintén).

Mind a négy találkozón legalább 119 pontig jutottak a floridaiak, az igazán megdöbbentő pedig a triplázás: 15/25, (a vesztes meccsen) 16/36, 16/33 és most 13/32 hármast püföltek a helyére Love-ék, ez 60/126-ot, vagyis 47,6%-kal bedobott átlag 15-öt jelent meccsenként. Ehhez jön az, hogy a festékben is minden meccsen eljutott legalább 40 pontig a Miami, átlagosan 47,5-et dob erről a területről Erik Spoelstra együttese (bár az első meccs óta ebben azért javult a Milwaukee), míg Lopezék 47-et átlagolnak innen - vagyis összeadva minimálisan még innen is kikapnak.

Amíg nem jön elő a ligaelit védekezés, addig pokoli nehéz dolga lesz a Bucksnak bármelyik meccsen, és ahhoz, hogy háromból hármat tudjon nyerni ez a csapat, ahhoz biztos, hogy a jelenlegi állapot tarthatatlan - meglátjuk, hogy a szakadék szélén összerántja-e magát hátul Mike Budenholzer alakulata.

 

A Memphisnek hiányoznak jobban a triplák

Ismét nem dobott jól távolról a Grizzlies, 9/42 triplával fejezték be a Lakers elleni negyedik meccsüket, ugyanakkor ez a csapat szerkezetéből is fakad, egyszerűen nem tud kellő spacinget generálni a kezdőjük. Ja Morant hiába szórta meg magát kintről legutóbb, továbbra is inkább a festéket támadja, ezúttal viszont ezt sem csinálta jól, mindössze 7/16 dobása talált utat a gyűrűbe innen, és a Grizzlies összességében sem tudott hatékony lenni a festékben, erről a területről is csak 50 százalékkal dobtak – a gyűrű közeléből 53,7 százalékkal zártak, miközben a ligaátlag 66,6 százalék.

A Grizzlies mégis rá van szorulva a festék támadására, mert Dillon Brooks továbbra sem jelent érdemi veszélyt távolról, a párharc során 6/27 triplánál jár, de Desmond Bane sem lehet büszke a 10/35 bedobott triplájára. Utóbbi még talán jobban is fáj, mert Brooksról lehetett tudni, hogy nem egy kiegyensúlyozott dobó, Bane viszont az alapszakaszban 40,8 százalékkal triplázott. A helyzetet nehezíti, hogy első szándékból Jaren Jackson Jr. és Xavier Tillman sem mindig dobja el a triplát, így a Lakers megteheti azt, hogy jobban betömörül, és ezzel megnehezíti Morant dolgát a gyűrűhöz közelebb is. Az sem véletlen, hogy a cserék közül David Roddy és Luke Kennard kap leginkább lehetőséget, előbbiben megvan a szándék, hogy elengedje távolról is a dobásokat, míg utóbbi bizonyítottan be is tudja dobni a távoli dobásokat, és a negyedik meccsre be is szűkült Taylor Jenkins rotációja emiatt, minden kezdője átlépte a 40 perces határt, ami azzal együtt sem biztató, hogy ebben a hosszabbítás is közrejátszott. Tyus Jonesban nem is bízott már hosszabb ideig a gyenge triplázása miatt, a kétirányítós játékot sem erőltette ezúttal az edző, és nem igazán látni, hogy kihez nyúlhatna még.

A Grizzlies 30,1 százalékkal triplázik a rájátszásban, ugyanakkor a Lakers sem hoz kiemelkedő kinti dobóformát, ők is csak 31,5 százalékon állnak, viszont Darvin Ham alakulata láthatóan belátta, hogy nem ezt kell erőltetni, meccsenként 6,5 triplával vállalnak kevesebbet, mint ellenfelük. A Lakers ki tudja használni, hogy ők sokkal hatékonyabban a triplavonalon belül, 54 százalékkal dobják a kétpontosaikat, a Grizzlies viszont ebben is szenved, mindössze 48,8 százalékkal dobnak innen is, és összesítve 42,4 százalékkal dobnak a rájátszásban, amivel az utolsó helyen állnak a 16 csapat közül.

 

James még mindig tud újat mutatni

LeBron James pályafutása ezen szakaszában is képes még karriercsúcsokat összehozni, ezúttal a 22 pontja mellett a 20 lepattanójával tűnt ki, ezzel ő lett az NBA történetében a legidősebb játékos, aki 20/20-as meccset hozott a rájátszásban, és a Lakers színeiben is az első játékos, aki 20/20-as meccset zárt 2004 és Shaquille O’Neal óta. James 38 évesen és 115 naposan szedett 20 lepattanót a rájátszásban, ezzel szintén ő lett a legidősebb, aki megcsinálta ezt, Dennis Rodman 1998. május 13-án, vagyis a 37. születésnapján kapaszkodott bele 21 lecsorgóba, de a 36. születésnapját követően is csak Wilt Chamberlain (13x) és Charles Barkley (1x) volt képes hasonlóra a rájátszásban. Jamestől a 20 lepattanó abszolút karriercsúcs, az alapszakaszban és a rájátszásban is 19 volt az eddigi legjobbja.

 

Oda kell figyelnie a Lakersnek a lepattanókra

James lepattanózásban mutatott extrájára azért is volt nagy szükség, mert a Grizzlies sokáig a támadólepattanóinak köszönhette, hogy meccsben volt, már az első félidőben 10-et szedtek ebből, és végül 24-12-re múlták felül ellenfelüket a második esélyekből. A Lakers idővel azért összekapta magát, végül 16 támadón tartották ellenfelüket, és ők is eljutottak 13-ig, viszont ha az ötödik meccsen le akarják zárni a párharcot, akkor erre az elejétől fogva oda kell figyelniük. Azt már csak halkan jegyezzük meg, hogy emiatt még jobban sajnálhatják Memphisben, hogy Steven Adams nem bevethető, vele a pályán még nagyobb előnyt kovácsolhatnának ebből.