Retro napok a Sunsnál és a Charlotte vezére

Az olasz-amerikai kettősállampolgár, Mike D'Antoni a Marshall egyetemre járt, majd az 1973-as draft második körében választotta ki a Kansas City Kings. Első évében a második újonc ötösbe bekerült, de harmadik szezonjában kitette őt keretéből a Kings. Megfordult egy fél szezon erejéig a Spirits of St.Louis ABA csapatban, majd 1976/77-ben a San Antonio Spurshöz szerződött. Mindössze két meccset játszott náluk, mielőtt véget ért volna NBA karrierje.

Igazi sikereit ezután aratta, hiszen 1977-től 1990-ig az Olimpia Milano ünnepelt sztárja volt. Öt olasz bajnoki cím, két olasz kupa, egy Korac-kupa és egy Interkontinentális kupa mellett begyűjtött két Euroliga győzelmet is - akkor még Európai Bajnokok Kupájának hívták a sorozatot. 1990-ben minden idők legjobb irányítójának választották meg az olasz első osztályban, és 1989-ben ott volt olasz válogatottként az Európa-bajnokságon is.

1990-ben, Milánóban kezdett el edzősködni, majd 1994-től a Benetton Treviso trénere volt 1997-ig. Itáliai időszaka alatt volt olasz bajnok, olasz kupagyőztes, Korac-kupa győztes, bejutott az EuroCup elődjének, illetve az Euroliga elődjének négyesdöntőjébe is. 1997-ben előbb a Denver Nuggets igazgatója lett, majd a lockout által megrövidített 1998/99-es évadban ő volt a vezetőedző, kevés sikerrel, leváltották. Egy évig a San Antonio Spurs játékosmegfigyelője lett, majd egy évet lehúzott a Portland TrailBlazersnél segédedzőként, mielőtt egy szezon erejéig, 2001/02-ben visszament volna Trevisóba egy újabb Euroliga négyesdöntőért és olasz bajnoki címért.

2002-ben előbb a Phoenix Suns segédedzője, egy évvel később pedig vezetőedzője lett. Gyenge idényt zárt először, 2004-ben azonban megérkezett Steve Nash, vele együtt pedig a "Seven seconds or less" támadójáték, amellyel azonnal meg is nyerte az Év Edzője díjat 2005-ben. Ebben az évben és egy évvel később is eljutottak a nyugati főcsoport döntőjébe, de a San Antonio Spurs és a Dallas Mavericks megállította őket. Négy szezonon keresztül elérték legalább az 50 győzelmet, de 2007-ben és 2008-ban újra megállította őket a Spurs a PO-ban, D'Antoni pedig 2008 nyarán engedélyt kapott, hogy más csapatokkal interjúzzon.

Azonnal alá is írt a New York Knickshez, akiknél eleinte, a viszonylag szerényebb játékosállománnyal a lehetőségekhez képest sikeres volt, ám Amare Stoudemire és Carmelo Anthony érkezését követően már közel sem volt ennyire fényes a mutatott játék és az összkép sem, 2012-ben leváltották.

2012 novemberében kinevezték a Los Angeles Lakers élére - Mike Brownt váltotta -, ám az aranysárga-liláknál teljesen megbukott. Első évében azonnal kiestek az első körben a PO-ban, idén pedig egy gyenge állománnyal esélyük sem volt a PO-ra. Mivel nem érezte a feltétlen támogatást, így pár napja megköszönte a lehetőséget és lemondott, jelenleg a Golden State Warriors vezetőedzői posztjával kapcsolatban beszélnek róla a legötbbet.

 

Volt játékosa, Shawn Marion az 1999-es draft 9. helyén kelt el, a Suns választotta. Első szezonja még hozzá képest gyengébbre sikeredett, ám ezt követően azonnal 20 pont, 10 pattanó körüli játékos lett. Négyszer lett All-Star a Phoenixnél (2003, 2005, 2006, 2007), háromszor pedig az All-NBA harmadik csapatába választották (2004/05, 2005/06). A liga legjobb lepattanózói közé tartozott kiscsatárként is félelmetes atletikus adottságai miatt, plusz hosszú karjaival folyamatosan ott volt a legjobb labdaszerzők között is, a liga elit védői között tartották számon - és a jobbak között van még ma is.

Fél évvel korábban távozott a Sunstól, mint D'Antoni, a 2007/08-as szezon közben cserélték el a Miami Heathez. Úgy tűnt, erősen elindult a lejtőn, korábbi számait nem tudta hozni, atletikussága megkopott, a következő idény közben tovább is passzolta a Heat a Toronto Raptorsnak. 2009 nyarán szabadügynök lett és a Dallas Maverickst választotta. Nem is döntött rosszul, 2010/11-ben ugyanis felért a csúcsra, bajnoki címet szerzett a texasiakkal. Idén nyáron jár le szerződése, és saját elmondása szerint még két évig szeretne játszani, mielőtt visszavonulna.

Minden érdeme elismerése mellett botrányos dobóstílusát sehol nem fogják tanítani, ellenben többek között erről is ismert marad még valószínűleg sokáig - ahhoz képest meglepően jó, 33.2%-kal dobott karrierje során a triplavonal mögül.

 

A Charlotte Bobcats irányítója, Kemba Walker már NBA-be kerülése előtt is sikeres volt, mivel 2011-ben egyetemi csapatával a Connecticut Huskies-zal megnyerte az NCAA bajnoki címet, ő lett a Final Four legkiemelkedőbb játékosa, a Big East torna legértékesebbjének is őt választották és övé lett a Bob Cousy-díj, mint az ország legjobb irányítója.

2011-ben aztán a Bobcats a ugyanúgy a 9. helyen vitte el, ahogy Mariont 12 évvel korábban a Suns. Minden évben fejlődött játéka és számai is, idén azonban Steve Clifford vezetőedző és Al Jefferson érkezésével már eredményesebb lett a csapat is, szép jövő előtt áll ő és a Hornetsre visszakeresztelt gárda is. Isten éltesse őt és a többieket is!