March Madness - Midwest - Második kör
A North Carolina és a Kansas ugyan simán ment tovább az első körből, de a maradék 6 párosításból az egyértelműen gyengébbnek hitt gárdák jöttek ki győztesként. A torna eddigi legkaotikusabb meccsét vívta meg a Craighton és az Alabama, a Purdue pedig megúszta nagy előnye leadását és szintén borított a papírformát. Nézzük, mit érdemes tudni az egyes találkozókról!
North Carolina (1.) - Vermont (16.) 77 – 58
John Henson személyében ugyan volt egy neves hiányzója a Tar Heels csapatának, de Tyler Zeller 17 pontos, 15 lepattanós performansza, valamint 4 lepattanója, illetve James McAdoo 17 egysége, 6 lepattanója és 4 labdaszerzése garantálta a North Carolinának, hogy sétagaloppá váljon a Vermont elleni találka. Kendall Marshall fantasztikusan mozgatta a top kiemeltet, 11-et szórt, amit 10 gólpasszal spékelt meg. Ha ehhez hozzávesszük Harrison Barnes 14 pontját, akkor körülbelül azt látjuk, milyen az, ha egy kulcsembert tökéletesen pótolnak a társak. A 11 pontos Carrissimo vezette Vermont nem vallott ugyan szégyent, de fokozatosan egyre kevésbé tudta tartani a tempót, a kérdés csak az a UNC számára, hogy mennyit maradhat ki „büntetlenül” a csuklóját fájlaló Henson.
A meccs embere: Tyler Zeller (17 pont, 15 lepattanó, 4 blokk)
Creighton (8.) - Alabama (9.) 58 – 57
10 év szünet után először sikerült a Creightonnak mennie egy kört a Madnessen, méghozzá a Tournament eddigi talán legkaotikusabb meccse után. Az Alabama félidőben még 7, percekkel később már 11 ponttal is vezetett, ám onnantól McDermott (16 pont, 10 lepattanó) és társai uralták a játékot és fordítottak, viszont majdnem sikerült könnyelműen mégis odaajándékozni a győzelmet és a továbbjutást Relefordéknak (14 pont, 4 lepattanó). Történt ugyanis, hogy Josh Jones két büntetőt hibázott el 8,7 másodperccel a végső dudaszó előtt 1 pontos előnynél, ám éppen ő volt az, aki odaért Releford potenciális meccsnyerő triplakísérletére és blokkolta azt. Ezzel kiesett a találkozó után érthetően nagyon csalódott Alabama, de összességében azt mondhatjuk, hogy a hősies produkció után megérdemelt a Bluejays továbbjutása.
A meccs embere: Doug McDermott (16 pont, 10 lepattanó)
Temple (5.) - South Florida (12.) 44 – 58
Azok után, hogy az első félidő elképesztő pontszegénységéből (19 – 15) jobban jött ki a Temple, máris megszületett az egyik legnagyobb meglepetés, hiszen Rudd jr. és Collins 17-17 pontjára építve a nagyszünet után valósággal lelépte az 5. kiemeltet a South Florida. A 27-ből 3-as mezőnymutatót követően átlendült a holtponton a 12. rangsorolt és borította a papírformát. Az álom akár könnyen folytatódhat is Collinsék számára, mindjárt el is áruljuk, hogy miért!
A meccs embere: Anthony Collins (17 pont, 4 lepattanó, 5 gólpassz)
Michigan (4.) - Ohio (13.) 60 – 65
Itt a válasz az előző feladványra, bizony ezen az ágon rögtön itt volt a másik jelentősebb meglepetés, az Ohio ugyanis kiütötte a nem éppen jól koncentráló Wolverines-t. DJ Cooper ponterőssége (21 pont, 5 gólpassz) és Walter Offutt vezéri nagysága kiteljesedett ezen az estén, a Bobcats már a félidőben is vezetett, utána pedig egyszerűen nem adtak teret Cooperék az ifjabbik Tim Hardawaynek és társainak az irányítás átvételére. Talán edzői hiba volt, hogy Trey Burke mind a 40 percet a pályán kellett, hogy töltse, mivel ugyan jól mutat a neve mellett a 16 pont és az 5 gólpassz, de ahogy fáradt, egyre több rossz döntést hozott és pocsékul tüzelt mezőnyből is. Az Ohio így nem akármilyen derbit vívhat majd meg a másik papírforma-borító, azaz a South Florida ellen.
A meccs embere: DJ Cooper (21 pont, 5 gólpassz)
San Diego State (6.) – North Carolina State (11.) 65 – 79
És az érdekességek sora folytatódik... A San Diego State egyszerűen nem tudta tartani Richard Howellt, aki átlagát megduplázva 22 egységig jutott, ráadásul Lorenzo Brown kis híján tripla duplázott mellette (17 pont, 9 lepattanó, 8 gólpassz) és még CJ Leslie is villogott (15 pont, 5 lepattanó). Jamaal Franklin is hozta a megszokott klasszisteljesítményt (23 pont, 8 lepattanó), és Chase Tapley is megszórta magát (19 pont, 6 lepattanó, 4 gólpassz), ám visszaütött, hogy a két Aztecs-ász összesen 33 mezőnydobást vállalt, a társak pedig ezalatt gyakorlatilag kihűltek.
A meccs embere: Richard Howell (22 pont, 12-ből 10 mezőny)
Georgetown (3.) - Belmont (14.) 74 – 59
A Porter, Sims, Clark trió elintézte a Bruinst, már a félidőben majdnem megvolt a közte 10, így a hátrelévő időben egy kis túlzással hátradőlős meccsen verte a 3. kiemelt Goeorgetown a Belmontot. A lepattanóharcot 30 – 22 arányban hozó favorit nagyon magabiztos játékot mutatott, de a North Carolina State ellen nekik sem lesz könnyű dolguk, bár nem hinnénk, hogy még egyszer kifoghat egy annyira jó napot az Aztecs, mint az első körben. Az utóbbi két év blamája után most semmit sem bízott a véletlenre a legendás centernevelde, s ahogy már utaltunk rá, elég jók a kilátásaik a további menetet tekintve is.
A meccs embere: Jason Clark (21 pont, 12-ből 9 mezőnyből, 4 lepattanó)
St. Mary's (7.) - Purdue (10.) 69 – 72
8 találkozóból 4 jelentősebb upsettel ért véget a Midwest első körében, itt a 4. meglepi. A 21-et szóró Terone Johnson húzta Purdue már 13-mal is ment, ám sehogy sem tudta lezárni a meccset, a 23 pontos, 14 lepattanós dupla duplát szállító Rob Jones még az utolsó pillanatban egy triplával egyenlíthetett volna, de megúszta a St. Mary's.
A meccs embere: Terone Johnson (21 pont, 13-ból 9 mezőny, 4 lepattanó, 5 gólpassz)
Kansas (2.) - Detroit (15.) 65 – 50
Bill Self fiai tanultak az intő jelből, azaz a Duke kieséséből és a feldobástól kezdve pokolian keményen játszottak, s már a félidőre félig-meddig el is döntötték az összecsapást. Thomas Robinson (16 pont, 13 lepattanó) nagyot játszott, de ez amolyan igazi kollektív csapatgyőzelem volt a Jayhawks számára, ugyanakkor a 15 egységig jutó Elijah Johnsont is mindenképp ki kell emelnünk a másodikként rangsorolt Kansasnél.
A meccs embere: Thomas Robinson (16 pont, 13 lepattanó)
