Tüzér-tűz 3. rész (8. évad)

fotó: Budapesti Honvéd Kosárlabda Akadémia

Ahogy a Sáskák insta böngészése közben hallani szoktam: REKLÁÁÁM! Ha egyszer Győrben jártok és valami finomat szeretnétek enni, őszintén ajánlom a Zöldfa éttermet. Kedves, gondoskodó ki- és felszolgálás, ízletes fogások, korrekt mennyiség. Már magában emiatt a gasztonómiai élményért megérte volna leutaznunk, ám pazar ebédünket kiválóan foglalta keretbe az Agrofeed kupa két mérkőzése.

Az elődöntőben az a SMAFC várt ránk, amelynek kispadján az egykori felnőtt férfi válogatott szövetségi kapitány, Meszlényi Róbert ül. Ezer éve nem találkoztunk, így teljesen váratlanul ért, hogy mennyi tetoválás díszítette a karját. Óriási rajongója vagyok a művészi varrásoknak és feleségem műalkotásai révén talán önjelölt koca szakértőnek is nevezhetem magam, aki tudja értékelni ezen művészeti/önkifejezési ágat. Robi rajzai baromira zorkók, meg kell hagyni! Érdekesség a soproni egyetemistákkal kapcsolatban, hogy budapesti munkavégzése okán velünk edz csapatuk legjobbja, Kovács Benedek. Beni dörzsölt profiként sokszor jobban tudta a figuráinkat, mint mi...

Az első negyedben borzasztóan elfogódott, ütemtelen játékot mutattunk. Lemaradtunk védekezésben és támadásban egyaránt. Hiányzott belőlünk a kellő energia, ezért a parádésan kosárlabdázó kék-fehérek vezetése tizenkét pontra rúgott. Takács Dani és Tichov Dominik becserélése hozta a várt fordulatot. Előbbi higgadt irányítójátékával, míg utóbbi pontos dobásaival adta meg a szükséges nyugalmat érthetően lámpalázas csapatunknak. Ehhez csatlakozott a védekezésben extrát nyújtó Bea Bence - Kovács Domonkos duó. Olyan szintű nyomást tudtunk kifejteni, aminek köszönhetően nem csak fordítottunk, hanem majd nyolcperces gólképtelenségbe kergettük Márkus Tomiékat. 

A nagyszünetet követően megtalálta dobócsuklóját másik két zsebcirkálóm, Tóth Bence és Kopácsi Ákos. Ekkor ötletesen, vagányan és nagyon eredményesen kosárlabdáztunk, aminek magabiztos győzelem lett a jutalma. A bevezetőben - teljesen ingyen és minden piszkos anyagi érdektől mentesen - ajnározott vendéglátó egységben elfogyasztott minőségi ebédünket az egyetemi campuson letudott kávékkal fojtottuk le, számos egyenpólóba öltözött, a kora délutáni időpont ellenére (vagy éppen ezért?) egyáltalán nem szomjas helyi hallgatói csoport társaságában.

Csaplár-Nagy Ervin kollégám a két héttel ezelőtti látogatásuk alkalmával azt ígérte, a saját tornájuk döntőjében revansot vesznek. Elégedetten pötyöghetem, Csapi barátom nagyon egyedi esetekben szegi meg az ígéreteit. A két, érthetően fáradt gárda sokáig klasszikus, szabadfogású iszapbírkózás-bemutatóval riogatta a szépszámú nagyérdeműt. A 10-8-as első negyedben helyi piócánk, Béres Beni gyakorlatilag egész meccsre elvette a hazaiak legjobbjának, Kertész Daninak a játékkedvét. A kollektív gyötrődést két legrégebbi szárnysegédem, Pintér Dávid és Stefán Dávid, valamint a dupla-duplázó Szatmári Zsombor unta meg leginkább és az egész villámtorna toronymagasan legjobb spílerével, Domival (két meccs alatt 38 játékperc, 40/18 pont és 43 VAL) karöltve rendezték a lényegi kérdéseket.

Megvan tehát az idei első trófeánk, amit nagy becsben tartunk! Fiatal csapatunknak nagyon fontos minden egyes sikerélmény, hogy építkezni tudjunk belőle a hihetetlenül kiegyensúlyozottnak ígérkező bajnoki szezon kezdetére.

Ebbe a bekezdésbe szerettem volna írni, hogy óriási kihívás és megtiszteltetés lesz számunkra tragikusan korán eltávozott egykori legendánk és barátunk, Sitku Ernő emlékére megrendezésre kerülő tornán részt vennünk, azonban az élet felülírta a terveket. A szervező Nyíregyháza elhalasztotta a rendezvényt. Fájó szívvel kellett ezen döntést meghoznunk a VIII. Gyurasits István emléktornával kapcsolatban is. Az egészségnél nincs fontosabb dolog a világon. Óvnunk kell azt, bármi áron!  

 

Szép napot és lelki békét Mindenkinek!

Csak a Honvéd!

A magyar kosárlabdáról szóló cikkeink elkészülését a PEAK Sport Magyarország támogatta.