Az Olaj padlóra küldte a DEAC-ot, a Falco is simán verte a Szedeákot

A szolnokiak klasszis csapatvédekezése teljesen szétzilálta a debreceniek játékát, a Falco pedig a két középső negyedben megtörte a szegedieket. 

fotó: Szolnoki Olajbányász Facebook-oldala

Szolnoki Olajbányász - DEAC 94-57 (21-16, 25-13, 29-9, 19-19)

Hibátlan meccset játszott a Szolnok. Az Olaj láthatóan nagyon készült az előző összecsapáson 57 VAL-t gyűjtő Stefan Moody játékára, Kovács Péter az első percektől árnyékként követte. Az első percekben még Tóth Ádám centermunkájával nem tudott mit kezdeni Marjan Cakarun, de Gasper Potocnik gyorsan váltott és az atletikusabb Taiwót küldte be - ezzel egyrészt Tóthot sikerült lelassítania, másrészt a Cakarunra épülő támadójátékra készülő DEAC elvesztette a fonalat, a Szolnok 9-9 után futott is egy 7-0-t. Amikor a horvát center visszajött, akkor is elsősorban a befejezésekben jeleskedett, de sok eladott labda is jellemezte ekkor az Olaj játékát. 25-24-nél semmi nem utalt arra, hogy ebből kiütés lesz, sőt Kovács Adrián egyszerre küldte fel Moodyt és Moore-t, hogy felpörgessék a támadásokat. Erre viszont kiválóan reagált az Olaj védekezése, Pongó és Warner elöl-hátul remekelt ebben az időszakban, valahol itt kapták el igazán a fonalat a szolnokiak. A DEAC-nál gyorsan próbálkoztak is egy extrém alacsony szerkezettel, de Moodyt teljesen kikapcsolták a szolnokiak, ezzel pedig megállt a vendégek támadójátéka is, miközben a hazaiak túloldalon sorra szerezték a kosarakat. Már nagyszünetben közel 20 pont volt közte, és az Olaj a harmadik negyedben még erre is rátett egy lapáttal, Kovács Péter mindkét oldalon nagyszerűen játszva állt csapata élére, a többiek pedig követték - előbb, 30, majd a negyed vége felé a 40 pontot is elérte a differencia, extázisban játszottak ekkor Pongóék. A negyedik negyed már csak formaság volt, de Potocnik minden húzóemberét azért nem ültette le, továbbra is keményen védekeztek, így a végére a kiegészítők, főként a 21 VAL-ig jutó Taiwo is plusz önbizalmat szerezhetett. 

A DEAC-nál semmi nem működött. Lehetett rá számítani, hogy Moody komoly figyelmet kap majd a szolnoki védelemtől, de az első percekben úgy tűnt, hogy készültek erre a debreceniek, Tóth Ádámot keresték, aki komoly pusztítást végzett a palánkok alatt. Az első negyed közepén jött az első hullámvölgy, amit még kimozgott Kovács Adrián csapata, a második negyed biztató első percei után viszont nem működött a taktika. Sem a két amerikai hátvédes rendszer, sem az alacsony szerkezet nem váltotta be a reményeket - a hazaiak nagyon agresszíven támadták a labdás embert, sokszor már a támadásokat felvezető kettő-kettőket se tudta rendesen lejátszani a DEAC. Sok támadás végződött emberről, labdavezetésből, nyolc méterről elengedett dobásokkal, vagy labdaeladásokkal, ezekből pedig a Szolnok sok esetben rendezetlen védelem ellen szerzett könnyű kosarakat. A harmadik negyedben sem igazán változott a játék képe, az Olaj egyre magabiztosabban működtette a rendszerét, ezzel együtt pedig egyre jobban leépült a DEAC támadójátéka, majd védekezése is, ezért alakult ki a tetemes különbség - a meccs érdemi része nagyjából a harmadik negyed közepénél véget is ért. A DEAC-nak csak két-három napja van, hogy valamit kitaláljon, mert Moody jelenlegi játékára a Szolnok megtalálta az ellenszert, egyúttal a hajdúságiak védekezése sem működött - ha nem érkezik válasz, a DEAC számára már hétfőn elúszhatnak a döntős álmok. 

A Szolnok legjobb dobói: Warner 16/3, Taiwo 14, Badzim 13/9.
A DEAC legjobb dobói: Moody 10/6, Tóth, Drenovac 9-9.

A párharc állása: 2-1 az Olajbányász javára. 

 

Falco-Vulcano Energia KC Szombathely - Naturtex-SZTE-Szedeák 98-74 (26-22, 25-16, 28-17, 19-19)

Magyar magjára építve nyert a Falco. Harmadszor is pontzáporos meccset hozott a párharc, de az előzővel ellentétben most a Falco tudta diktálni az iramot, ahogy az első szombathelyi összecsapáson is láthattuk. A Szedeák 9-16-ig jól állt, az volt a legnagyobb előnye, de aztán a Falco Benke Szilárd vezérletével egy 13-2-es rohammal fordított, majd egy újabb 8-0-val a kezébe is vette a dolgokat és onnantól már nem nézett vissza. A második negyed derekán átlépte a különbség a tíz pontot, volt közte 16 is, majd a harmadik játékrészben végleg eldőlt a küzdelem és onnantól már csak az volt a kérdés, hogy mennyi lesz a számszerű végeredmény. A Falco ezt a győzelmet összességében a kiválóan teljesítő magyar magjának köszönheti, Perl Zoltán (23 pont, 4 lepattanó, 8/8 büntető), az említett Benke (23 pont, 4/7 tripla, 6 lepattanó), valamint Váradi Benedek (10 pont, 7 lepattanó, 11 gólpassz) is remek játékkal húzta a szombathelyieket és ezúttal az is belefért, hogy Anderson dobott pont nélkül zárjon - 2-1-es előnybe kerültek a szériában és komoly lépést tettek a döntő felé.

Nem tudott ismételni a Szeged. Az előző meccs koncentrált és ponterős játéka után ezúttal nem dobott elég jól a vendégcsapat, a jó kezdés után összességében egyértelmű vereséget szenvedett a társaság - fokozatosan nyílt szét az olló, egyszerűen nem tudta tartani a lépést Szekulovics csapata. Dzseletovics betlizett, de csapatként sem voltak elég meggyőzőek, alig 36,6%-kal dobtak mezőnyből és a párharcban megszokott védekezéssel ez nem lehetett elég. Govens (19 pont, 4 gólpassz), Bognár (13 pont, 6 lepattanó), Dickey (12 pont, 8 lepattanó) és Brown (16 pont, 2 blokk) számai nem voltak rosszak, de a Falco kérdés nélkül túldobta őket - hamar rendezni kell a sorokat és a következő meccsen otthon kiharcolhatják az életben maradást. 

A Falco legjobb dobói: Benke 23/12, Perl 23/3, Bruinsma 16/6
A Szedeák legjobb dobói: Govens 19/6, Brown 16/6, Bognár 13/6

A párharc állása: 2-1 az Falco javára. 

A magyar kosárlabdáról szóló cikkeink elkészülését a PEAK Sport Magyarország támogatta.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus