Karl Malone: 50

Ha Karl Malone, akkor számok. 2 alapszakasz MVP cím (1997, 1999), három nagydöntős szereplés (1997, 1998, 2004), 14 All-Star fellépés, 2 olimpiai bajnoki cím (1992, 1996). Emellett sorozatban 11 alkalommal szavazták be az Év Ötösébe (1989-1999) és kétszer volt All-Star MVP (1989, 1993).

Ha Karl Malone, akkor kiegyensúlyozottság. Az NBA történetének egyik legjobb erőcsatára, és egyik legkonzisztensebben teljesítő játékosa (innen a beceneve is), aki közel másfél évtizeden keresztül az NBA legszűkebb elitjének tagja tudott maradni. Ennek hozománya 36928 pont, ami kerek 25 pontos átlagot és a liga örökranglistájának 2. helyét jelenti – de a meccsenkénti 10.1 lepattanó és 3.5 gólpassz is árulkodik arról, hogy milyen játékos volt.

Ha Karl Malone, akkor John Stockton: az erőcsatár és a legendás irányító (aki az NBA történetének legjobb labdaszerzője és gólpasszadója) sorsa elválaszthatatlan egymástól, hiszen egy év különbséggel érkeztek a ligába (Stockton 1984-ben, Malone 1985-ben), és 1985-2003 között 18 évet játszottak együtt a Utah Jazzben. Félelmetes tandemjüket csak Stockalone-ként emlegették, mindketten a Dream Team tagjai lehettek, és 1993-ban megosztva kapták meg az All-Star MVP-nek járó díjat.

Ha Malone és Stockton, akkor Jerry Sloan: a Chicago Bulls korábbi klasszisa 1988 decemberében vette át a csapat irányítását, innentől kezdődik igazán Karl Malone és John Stockton sikertörténete. Sloan teljesen kettejük játékkapcsolatára építette fel a Jazz támadójátékát, aminek eredményeképpen Malone az 1989-90-es évadban 31 pontos átlagot teljesített, centereket megszégyenítő, 56% feletti mezőnymutatóval.

Ha Karl Malone, akkor a büntetők. Malone újoncévében egészen rettenetes 48%-kal dobta a büntetőket, majd második évében már közel 60, harmadikban pedig 70%-kal – végül 74%-os karrierátlagot hozott össze. A titok a gyakorlások mellett abban rejlett, hogy minden büntető előtt ugyanazt a mozdulatsort hajtotta végre, miközben egy szöveget rebegett el – ezzel kondicionálta az agyát nagyobb koncentrációra. Azt soha nem árulta el, hogy pontosan mit mondott a vonalon állva.

Ha Karl Malone, akkor Michael Jordan. Malone káprázatos pályafutásából semmi sem hiányzik, kivéve két dolgot: a bajnoki győzelmet és a Finals MVP címet. 1992-ben, 1994-ben és 1996-ban is az utolsó előtti lépcsőfokban, a nyugati főcsoportdöntőben botlott a Jazz, 1997-ben és 1998-ban pedig csak Michael Jordan zsenialitása miatt nem sikerült megszerezni az aranygyűrűket.

Ha Karl Malone, akkor fizikum. Félelmetes izomzatához nagyfokú gyorsaság és ügyesség is párosult, ez így együtt tette őt a palánkok alatt az egyik legkeményebb ellenféllé. A 90-es évek közepén Shaquille O’Neal mondta róla: ő az NBA legerősebb játékosa… Stockton 2003-as visszavonulása után Malone még megpróbálkozott a Los Angeles Lakersnél legalább a bajnoki cím megszerzésével, de szerencsétlenségére a Vasember teste éppen 2004-ben adta meg magát. A Vasember nem túlzás: 1985 és 2003 között egyik szezonban sem hiányzott kettőnél több összecsapásról – míg 2003-2004-ben 40 alapszakasz-meccset hagyott ki.

Ha Karl Malone, akkor klublegenda. A Jazzben eltöltött 18 évet nem homályosíthatta el az egy év Lakers-kiruccanás pályafutása végén. Visszavonulását a Jazz csarnokában jelentette be, 32-es meze 2006 óta lóg a plafonról. Az aréna előtt John Stocktonnal közös bronzszobra állít emléket egy különleges párosnak és egy különleges korszaknak a Jazz történelmében. Bár az utóbbi években kissé eltávolodott a csapattól, ez csak átmeneti volt, és a 2013-14-es szezonban visszatér: a Jazz nagyembereinek különedzője lesz.