NBA Playoff 2016: A konferencia-döntők előzetese (1/2)

Ma éjszaka elkezdődnek a konferencia-döntők - a Golden State Warriors és az Oklahoma City Thunder párharcának mottója: "óriásölők?", avagy Kevin Duranték a Spurs után a Warriorst is elkapják, vagy a bajnok megteszi az utolsó előtti lépést is a címvédés felé?

Golden State Warriors (1.) – Oklahoma City Thunder (3.)
(Első mérkőzés: 2016. május 17., kedd, 03:00)

Mi történt eddig? A Golden State címvédőként legendás, 73-9-es alapszakaszt futott, majd a rájátszásban is két 4-1-gyel jutottak eddig tovább a Houston Rockets és a Portland TrailBlazers ellen. Nagyobb gondjuk egyik párharcban sem volt attól függetlenül sem, hogy az oregoniak az első meccset leszámítva szépen megszorongatták őket a másik négy mérkőzésen, viszont Steph Curry MCL-húzódást szenvedett még az első körben, Draymond Green pedig folyamatosan bokasérüléssel együtt játszik.

A Thunder a nyári edzőváltás után gyakorlatilag semmit nem változtatott az alapszakaszra, védekezésben voltak gondjaik és a negyedik negyedekben, a PO-ra azonban sok minden megváltozott. Előbb a Dallas Maverickst intézték el egy 4-1-gyel, majd a bajnoki címre előzetesen a második legesélyesebbnek tartott San Antonio Spurst pályahátrányból 4-2-vel, utóbbi sorozatban pedig olyan erényeket csillogtattak, amikkel az egész szezon során problémáik voltak.

Az alapszakaszban egy hónapon belül találkoztak háromszor, és mindhárom alkalommal a Warriors győzött. Február 6-án 116-108-ra győzött a bajnok Oaklandben, február 27-én 121-118 lett a végeredmény Oklahoma Cityben a Golden State javára egy sokáig emlékezetes, Steph Curry 12 triplájával tarkított, hosszabbításos találkozón. Március 3-án pedig Steve Kerrék az utolsó negyedben fektették két vállra ellenfelüket hazai pályán, 121-106-ra diadalmaskodtak.


Mint ismert, a Warriors az alapszakaszban a legjobban támadó csapat volt (114.5 dobott pont 100 támadásonként), a Thunder azonban csak a 13. legjobban védekezett (105.6 kapott pont 100 támadásonként.

A Golden State gyakorlatilag a pálya minden pontjáról a legveszélyesebb csapat volt eddig, hiszen a legtöbb triplát (13.1) a legjobb százalékkal (41.6%) ők dobták, és bár csak a 26. legtöbb kettest vállalták el, ebben is a második legjobbak voltak a hatékonyság szerint (52.8%). A  Thunder ezek ellen egészen jól védekezett (34.2% tripla az ellenfeleknél, 8. hely a ligában és 47.4% kettes, 7. hely), és az egymás elleni meccseken sem voltak rosszak: Steph Currynek a 12/16-os meccse mellett volt egy 1/9-e és egy 5/15-je a triplavonalon túlról, Klay Thompson pedig összesen 4/22 volt ezeken a találkozókon kintről, az nagyon pocsék mutató. Ez lehet egyébként az OKC védekezésének egyik fő védjegye most is: Curryre nincs ellenszer, ha megy neki a dobás, bárkit rá lehet állítani ilyenkor, a végeredmény úgyis ugyanaz lesz, Thompson viszont egy fokkal foghatóbb. Más kérdés, hogy így is váltania kell hátul a Thundernek, mert hiába volt gyenge a dobóhátvéd kintről, a triplavonalon belülről mindhárom meccsen megszórta magát, összességében még hármasok nélkül is teljesen jó százalékkal dolgozott.

Az alapszakaszban ez volt mindkét csapat erőssége (a Warriorsnél a dobáshatékonyság, a Thundernél a mezőnydobások elleni védekezés), viszont a Golden State támadójátékának minden más része közepes, míg a Thunder védekezésének minden más része (védőpattanók, eladott labdák kiharcolása, büntetők elkerülése) szintén maximum közepes. A Warriors annyira jó százalékkal dolgozott egész idényben, hogy így is bőven a legjobbak voltak elöl, és most is ez lehet majd a kulcs, mert a pattanózásban és a kiegészítők levédekezésében sokat javult az Oklahoma City a PO-ra, legalábbis a Spurs ellen ezekben a kategóriákban léptek annyit előre, hogy sikerrel vegyék azt az akadályt. A három egymás elleni meccsen ráadásul kétszer 4-4 támadópattanóig jutott összesen a Golden State 35, illetve 46 Thunder-védőpattanóval szemben, úgyhogy várhatóan az első szándékból megszerzett pontok lesznek a döntőek - ebben kell Curryn kívül mindenkit megpróbálnia "elrontani" az OKC-nek.

A támadásban fontos szereplőknél Thompson mellett Harrison Barnes és Draymond Greennek sem lesz egyszerű dolga. Előbbi mindig az X-faktor szerepét tölti be, mert senki nem számít tőle 20-as átlagra, de bármikor kijöhet ennyi belőle, a magas szerkezet ellen viszont valószínűleg megkapja majd Kevin Durantet a nyakába, aki egészen jó munkát végezett Kawhi Leonard ellen is az előző körben, utóbbi pedig Serge Ibakával néz majd farkasszemet. Green ettől függetlenül elöl is nyerőember lehet - Enes Kanter önmagához képest kategóriákat javult hátul az előző körben, de Green más típusú, sokoldalúbb játékos, mint LaMarcus Aldridge, a törököt büntetnie kell.

Az nagyon jó kérdés, hogy mennyit használja majd a Golden State a smallballt (Curry-Thompson-Iguodala-Barnes-Green), ami esetükben védekezésben is jelentős javulást szokott hozni, támadásban pedig megoldhatatlan feladat elé állítja az ellenfelet. A Thunder egészen biztosan a magas szerkezetet fogja erőltetni, náluk nagyon bejött az Ibaka-Adams-Kanter hármas rotálása a palánk alatt, és amennyire gondjuk lehet azzal, hogyan védjék az alacsony felállást, legalább akkora károkat okozhatnak két magassal támadásban a támadópattanókkal, a fizikális fölénnyel. Alapvetően szerintem a Golden State is az alapfelállását fogja erőltetni, itt viszont Andrew Bogut combsérülése boríthatja a dolgokat - Festus Ezeli, Marreese Speights és Anderson Varejao is bevethetőek, de közülük talán csak Ezeli lehet az, aki egy magas szerkezetben legit kezdő lehet a szezon ezen szakaszában, és ő sincs éppen bombaformában.


A Thunder volt a második legjobban támadó csapat a Warriors mögött az alapszakaszban (113.1 dobott pont 100 támadásonként), a Golden State pedig az ötödik legjobban védekezett (103.8 kapott pont 100 támadásonként).

A képlet nem nagyon változott az utóbbi években tapasztaltakhoz képest: Russell Westbrook és Kevin Durant szabja a fazont a támadásoknak, a többiek pedig megpróbálnak minél többet bedobni abból a kevés helyzetből, ami jut nekik. Talán nem ez a legegészségesebb csapatjáték, amit láthattunk a liga történetében, de működik, és működhet a bajnok ellen is. Westbrook borzasztóan domináns játékra képes mindenki ellen, viszont Curryvel ellentétben rá van ellenszer: középtávoli tempókra vagy triplákra kell kényszeríteni, ezekkel ugyanis maximum 1-1 meccset nyerhet, egy ilyen kiélezett sorozatot biztos nem. Szinte lehetetlen erre egyedül "rábírni", viszont a smallball itt fizetődhet ki szerintem a Warriors szempontjából: a támadójátéknál már vázolt "death lineup" képes olyan váltásokra, csapatvédekezésre, ami elveszi Westbrook elöl a területet a betörésekre, ezzel pedig szerintem a Thunder legnagyobb fegyverét venné ki a Golden State - a három egymás elleni meccsen nem is ment a játék Bad Russnak, rengeteget dobást hibázott, hiába a többi jó statisztika.

Durant más tészta kicsit. Ha Westbrook nem jó, akkor a saját teljesítményén kívül képes megölni mindenki másét is a csapatban, ha viszont megy neki a játék, akkor ő lehet az a plusz, aki a többieket is felhozza arra a szintre, ami győzelmet érhet akár az egész párharcban. Durant sokkal jobb scorer, hatékonyabb, sokoldalúbb befejező, de szerintem nincs akkora hatása mások játékára, mint a hátvédnek. Ettől függetlenül neki is kulcsszerepe lesz, mivel jó eséllyel folyamatosan kellenek majd tőle a kiemelkedő meccsek a sikerhez, annyira ugyanis biztosan nem tudják levédekezni a Golden State-et, hogy tőle beleférjenek gyengébb teljesítmények elöl. Ehhez Barnes megfelelő "asszisztáló" lehet, viszont ha a korlátozott szabadügynök kiscsatár nem tudja megtartani, még mindig ráküldhetik Andre Iguodalát hagyományos felállásban és alacsony szerkezetben is - AI tavaly az ilyen feladatok megoldásával vált kulcsszereplővé a rájátszásban és lett döntő MVP is. A két sztár közül az egyiket legalább limitálni kell, és szerintem megvan a Golden State továbbjutása.

Valószínűleg a Thunder nem a triplavonalon fogja egyébként megnyerni ezt a sorozatot, hiszen 17-ek voltak bedobott hármasok (8.3) és százalék alapján is (34.9%), a Golden State pedig a második legjobban védekezett a kinti dobások ellen (33.2%). Az viszont az egyik legnagyobb esélyük lehet, hogy ők a liga legjobb támadópattanózói (31.1% ORB%), a Warriors pedig csak közepes volt az alapszakasz is a védőpattanózásban (76% DRB%). Ez egyébként a három egymás elleni meccsen is kijött már (39 támadópattanót szedett összesen a Thunder a három összecsapáson), Steven Adams és Kanter vezetésével pedig még egy szintet léptek a Spurs elleni előző körben, pedig ott kifejezetten magas szerkezet ellen kellett pályára lépniük. Főleg emiatt lesz érdekes, milyen mennyiségben láthatunk majd smallballt a címvédőtől, hiszen Kanteren vagy Adamsen alapvetően lehetne bújtatni Barnest (vagy akárki mást), hogy Green védekezhessen Duranten, de amint pattanó lenne a támadásból, óriási hátrányban lennének.

Az is döntő lehet, hogy mi van a Warriors kezdő magasembereivel. Bogutot támadásban már említettük, de védekezésben van nagyobb szerepe, viszont ott és pattanózásban Ezeli még talán pótolni is tudja, ha kell és ha képes összeszedni magát kicsit. Green azonban folyamatosan bokasérüléssel együtt kénytelen vállalni a játékot, a Blazers ellen többször is rásérült erre, és ha ő esetleg kiszállna, azonnal fordulna a kocka. Egyelőre nem látszik a teljesítményén, hogy komolyabb gondja lenne, de ha Durantre rá akarják tenni (Kerr valószínűleg gondolkodik ebben a verzióban is, nemcsak Barnesban és Iguodalában), akkor ellene mindenképpen kellene egy majdnem teljesen egészséges Green.
 

Edzők. Billy Donovan hiába nyert két NCAA-bajnoki címet a Florida egyetemmel, NBA-szinten nem sok mindent csinált első szezonjában... egészen a Spurs elleni sorozatig. Ha az előzetes felkészülés nem is sikerült fényesen az első meccsen kapott kiütéses zakót látva, nagyon jól reagált az eseményekre a tréner, fejben is össze tudta rántani a társaságot az első, illetve a megszerzett pályaelőny elbukását jelentő harmadik találkozó után is. Gyakorlatilag lemeccselte Gregg Popovich-ot, ami nem sok mindenkinek sikerült eddig. Most sincs sokkal kevesebb variációs lehetősége, mint az év edzőjének megválasztott Steve Kerrnek, úgyhogy jó kis párharc lehet ez a két szakmai vezető miatt is.

Konklúzió. Nehéz megítélni a párharcot, mert alapvetően a Golden State-et tartja mindenki esélyesnek, de ez a Thundernek már a Spurs ellen is nagyon bejött - kevesebb volt a duma, mint a Dallas elleni sorozatban, sokkal inkább a meccsek megnyerésére, az ellenfél játékának lebontására koncentráltak, Westbrookból is Good Russ jött elő többször, és Ibakát leszámítva szinte mindenkit hasznossá tudtak tenni. A felállás most is adott Durantéknek, hogy megtalálják a "lenézett" státusz miatt a plusz motivációt, de azt is hozzá kell tenni, a Warriors szinte teljesen más stílusú csapat, mint a Spurs volt. A San Antonio ellen a védekezés feljavult, de az ő támadójátékukon fogást találni teljesen mást jelent, mint a bajnokén, aki ellen könnyedén benne van, hogy hiába dobálnak majd szép számmal pontokat, egyszerűen túl fogják őket dobni Thompsonék.

Fejben erős a Thunder, azt a második körben láttuk, de most még egy szinttel feljebb kell lépniük, mert amíg Gregg Popovich-ék játéka sokszor volt borzasztó egysíkú és meddő, ilyenre a Warriors ellen maximum rövidebb szakaszokban számíthatnak majd. Okozhatnak ők is matchup problémát a Golden State-nek épp úgy, ahogy ez megtörténhet fordítva is (a magas szerkezetek csatája szerintem egyértelműen Durantéknek kedvez az előző körben látottak alapján, de a smallball ellen kérdéses a hatékonyságuk, ahogy Curry ellen is maximum imádkozni lehet), de szerintem ezúttal szükségük lesz "segítségre" az ellenféltől is ahhoz, hogy innen is továbbmenjenek. A Warriors fontosabb sérültjei közül valakinek vagy ki kell szállnia a párharcból, vagy a problémának láthatóan hatással kell lennie a pályán nyújtott teljesítményre is ahhoz, hogy az Oklahoma City 2012 után újra döntőbe jusson, ez viszont a Golden State-nél tapasztalható egészségügyi gondokat nézve nincs olyan nagyon messze a valóságtól.

Tipp. 4-2 a Golden State Warriorsnek - szerintem képtelenség túldobni ezt a Warriorst, a jó védekezés mellett pedig tökéletes támadójáték kell a két Thunder-sztáról ahhoz, hogy meccseket tudjanak hozni, ettől függetlenül elég sok mindent el tudok képzelni. A 4-0 szerintem nem reális a bajnoknak, az OKC annyira felszívta magát a Spurs ellen is, a 4-1 viszont az lehet - a Warriorst hazai pályán elkapni borzasztóan nehéz, és nemcsak az alapszakasz alapján, a Thundernél viszont hajszállal jobbak lehetnek idegenben is. A 4-2 és a 4-3 szerintem a legvalószínűbb forgatókönyvek jelen állás szerint, a 3-4-et viszont szinte kizártnak tartom - bármennyire jó (lesz) a Thunder, hetedik meccsen Oaklandben nyerni nem nagyon lehet szerintem.

Ha a Thunder vaskos meglepetésre a San Antonio után a Golden State-et is kiejti, akkor azt szerintem 2-4-gyel fogja megtenni - a 0-4 kizárt, az 1-4-hez pedig szintén idegenben kellene lezárni a párharcot, és az erőviszonyokat ismerve messze is áll a valóságtól ez a forgatókönyv. Ehhez az Oklahoma City továbbjutáshoz egyébként szerintem kell egy nem 100%-os Green, de ez jelenleg adott is, és Curry lehet még érdekes kérdés - bár elvileg túl van az MCL-sérülésén, ha esetleg megint kiesne, azonnal fordulhatna a párharc, mert a Thunder szerintem nem az a csapat, amelyik ellen egy Curry nélküli Golden State tovább tud menni.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus