NBA Playoff 2016: Az első kör előzetese (4/8)
Az Oklahoma City Thunder és a Dallas Mavericks párharcának mottója: "wunderkinder", azaz van-e akkora boszorkánymester Rick Carlisle, hogy kifőz valamit, és Dirk Nowitzki segítségével győzelemre vezeti a Dallast, vagy a tripla-dupla-gyár és a négyszeres pontkirály bedarálják őket?
(A többi párharc beharangozói:
Kelet: Raptors-Pacers, Hawks-Celtics
Nyugat: Warriors-Rockets)
Mi történt eddig? A Thunder a nyáron edzőt váltott, de az állományban lényegi változás nem történt, így vágtak neki Billy Donovan irányítása alatt az évnek. Nem kezdtek jól, 7-6-tal és 11-8-cal is álltak, aztán azonban beindult az úthenger Russell Westbrook vezetésével, az All-Star szünetig 29-6-ot produkáltak ezt követően. Március második felében volt egy 8 meccses győzelmi sorozatuk, de a torontói AS-hétvége óta finoman szólva sincsenek bombaformában - az is igaz, hogy nagyon hamar eldőlt, hogy ők harmadiknál jobbak nem lesznek nyugaton a Warriors és a Spurs mögött, a Clipperstől pedig nem nagyon kellett tartaniuk, így végeztek 55-27-tel a harmadik pozícióban.
A Dallasnál a DeAndre Jordan-saga volt a nyár nagy slágere, emellett szokás szerint jelentős átalakuláson mentek keresztül - érkezett többek között Zaza Pachulia Jordan "pótlására", Wes Matthews és a Brooklynból kivásárolt Deron Williams is. Nem kezdtek rosszul, 9-4-gyel álltak 13 meccs után, ők viszont ezt követően álltak be gyakorlatilag a teljes szezon folyamán az 50%-os produkció környékére. Se nagyobb győzelmi, se kifejezetten hosszú vereségsorozatuk nem volt, egészen március elejéig, amikor elbuktak zsinórban 5 találkozót és 12-ből összesen 10-et. 35-38-nál reális veszélye volt annak, hogy nem jutnak PO-ba, de nyertek 6 mérkőzést egyhuzamban, ezzel biztosították helyüket a rájátszásban, és végül a sérülésektől sújtott Memphis bukdácsolásának köszönhetően a hatodik pozíciót is megszerezték 42-40-nel.
Az alapszakaszban 4-0-ra söpört a Thunder. Az első két meccset hazai pályán hozta az Oklahoma City, november 22-én 117-114-re győztek, január 13-án pedig 108-89-re. Nem sokkal később, január 22-én Dallasban is nyert a Thunder 109-106 arányban, végül pedig február 24-én győztek Kevin Duranték 116-103-ra, újfent Texasban.
Ahogyan a Warriors-Rockets párharcnál, úgy itt is eldőlhet a kérdés az egyik oldalon, hiszen a Thunder a liga második legjobb támadójátékával rendelkezik (113.1 dobott pont 100 támadásonként), míg a Mavericks ugyan nem rossz védőcsapat, de csak 17-ek voltak ebben a tekintetben (107.0 kapott pont 100 támadásonként).
Több kulcspontjai is van erről az oldalról nézve a sorozatnak - a legelső persze az, hogy hogyan lesz képes megállítani a Dallas Westbrookot és Durantet. A két sztárra egy Matthews biztosan kevés lenne, de pont a mélypontnál 35-38 után varázsütésre úgy összeszedte a csapatvédekezését a texasi alakulat, amire az egész idény során nem volt példa - utolsó 9 meccsükön 100 pont alatt tartották ellenfeleiket, ennek és JJ Barea feljavulásának köszönhetik nagyjából a PO-ot. Csapatként talált rá valamire a Mavs, de ennek nem biztos, hogy a Thunder ellen bármilyen foganatja lesz, tekintve hogy a két ász vezetésével az OKC elöl csak az eladott labdákban gyenge, abban 24-ek voltak (14.0% TOV%), egyébként a negyedik legjobb a súlyozott hatékonyságuk a mezőnyből (52.4% eFG%), és a vonalra is a hetedik legtöbbször állhatnak oda (25.2).
A Dallas az egész idény alapján ezek kivédésében középmezőny, ami Westyék ellen kevésnek tűnik alapvetően. Az OKC a négy meccs mindegyikén elért legalább 108 pontig, az pedig nemcsak a mezőnyszázaléknak köszönhető: a Thunder a liga legjobban támadópattanózó csapata (31.1% ORB%), és erre nem tudtak mit lépni Nowitzkiék sem. Egyszer kaptak ki csak 5-tel lepattanózásban, egyébként az Oklahoma City legalább 10-zel verte őket a másik három meccsen - Enes Kanterrel, Nick Collisonnel és Serge Ibakával is többször volt gondjuk ilyen szempontból. Nehezen elképzelhető, hogy a Mavs egyszerre tudja kikapcsolni az OKC dobását és pattanózását is, enélkül viszont szinte lehetetlen dolguk lesz.
A másik oldalon a Dallas sem rossz egyébként, 11-ek voltak támadásban (106.7 dobott pont 100 támadásonként), míg a Thundernek egyértelműen itt van a gyenge pontja, csak 13-ak voltak védekezésben (105.6 kapott pont 100 támadásonként).
Arra lehet számítani, hogy nem a Mavs eladott labdái lesznek a döntőek, ebben a texasiak ligaelitnek számítanak, a második legkevesebb játékszert szórják el (12.0% TOV%), az Oklahoma City pedig hátulról a negyedik a kiharcolt eladott labdákban (11.7% TOV%). Ez azonban önmagában elég kevésnek tűnik, több probléma is van ugyanis ebben a párosításban. Egyrészt a Thunder gyenge pontja az, hogy elitcsapathoz képest gyenge védőpattanózók, csak 17-ek voltak (76.0% DRB%), illetve elég sokszor állhatnak oda az ellenfelek büntetőzni, itt csak a 18. helyen végeztek (23.8 FTA), a Dallas viszont ezekből sok mindent nem tud kihasználni, pocsék támadópattanózók, az alapszakaszban hátulról a hatodik helyen végeztek (20.6% ORB%), másrészt büntetők kiharcolásában sem jeleskednek, ebben pedig 22.3-del a 21-ek voltak.
Pattanózásban egyértelműen gyengébbek, reálisan nézve nem várható, hogy itt fordítják maguk javára a párharcot, több ingyenpontot kellene azonban kiharcolniuk, mert egyébként a harmadik legjobb arányban dobták az egypontosokat (79.4%). Ebben Williamsnek és Matthewsnak az élen kell járniuk, ugyanis a szép alapszakasz számokban nem kis szerepe volt az ebben a sorozatban biztosan nem játszó Chandler Parsonsnak, aki térdműtétjéből lábadozik, de JJ Barea játéka is kérdéses, ő is a szezon végén szállt ki - igaz, a hírek szerint az első meccsen játszik majd, Devin Harris viszont hüvelykujjsérülése miatt lehet, hogy nem. A Puerto Rico-ira Parsons kidőlését követően óriási szüksége lenne csapatának, méghozzá 100%-os állapotban, mert elöl egyszerűen elfogytak, Dirk Nowitzki mellé többeknek muszáj lesz fellépniük - a jó védekezés mellett azt is ki lehet emelni, hogy az utolsó 9 meccsen a 100 pontot ők is csak kétszer érték el, az pedig egy olyan Thunder ellen, amelynek az erősségeit nem tudják kikapcsolni, nem sok mindenre elég.
Edzők. Billy Donovan nekem továbbra is rejtély. Jobb eredményt értek el, mint az elmúlt évben, de egyelőre mindenki egészséges, így ez nem is csoda, és olyan túl sok minden nem is változott Scott Brookshoz képest. Rick Carlisle-nak megint adtak egy félkész valamit, ő újfent PO-ba vezette a gárdát - nálam a liga Top3-as edzője, nem feltétlenül csak a mostani szezon alapján, mert gyakorlatilag mindenre tud reagálni, a csapatának olyan fazont szab, amilyet a keret enged, mindig eredményesen teszi ezt, és mindenkivel megtalálja a közös hangot, akivel lehet... khmRondokhmm... Carlisle nekem sokkal többet bizonyított, de ez ebben a párharcban szerintem nem lehet kulcskérdés, annyival jobb az Oklahoma City állománya.
Konklúzió. A Mavsnél egyedül Carlisle miatt érzem úgy, hogy egy meccset el tudnak hozni otthon, egyébként a palánk alatti fölény, Westbrookék és a Dallas sérülései miatt szerintem teljesen egyértelműnek kellene lennie ennek a párharcnak is, csakúgy, mint a Warriors-Rocketsnek.
Tipp. 4-1 az Oklahoma City Thundernek. A negyediket nyeri a Mavs, de ha egynél többet behúznak, az szerintem nagyon komoly meglepetés.
A párharc érdekessége: 2011-ben és 2012-ben találkozott ez a két csapat utoljára - előbb a nyugati döntőt 4-1-gyel hozta a Mavs, majd lett bajnok, aztán az első körben söpörte őket a Thunder a következő évben. Utóbbihoz közelebb állunk.