NBA Playoff 2016: Az első kör előzetese (5/8)

(A többi párharc beharangozói:
Kelet: Raptors-Pacers, Hawks-Celtics
Nyugat: Warriors-Rockets, Thunder-Mavericks)

Cleveland Cavaliers (1.) – Detroit Pistons (8.)
(Első mérkőzés: 2016. április 17., vasárnap, 21:00)

Mi történt eddig? A Cavsnél a nyáron volt egy kis huzavona Tristan Thompson körül, de végül megegyeztek a felek, Mo Williams visszatért a csapathoz, de nagyobb átalakulás nélkül vágtak neki az idénynek. Kyrie Irving nélkül is 8-1-gyel kezdtek, a december-januárjuk is nagyon jól alakult, ettől függetlenül David Blattet 30-11-es mérlegnél menesztették, ami óriási felháborodást váltott ki liga szerte - nemcsak azért, mert kelet első helyén álltak, hanem azért is, mert LeBron James "haverja", Tyronn Lue került Blatt helyére. Lue-val összességében egy 27-14-et hoztak a szezon második felében, de jól mutatja a két tréner elfogadottságát Clevelandben, hogy egy rossz szó nem érkezett az irányába, míg Blatt nem úszta meg ennyivel - végül 57-25-tel nyerték meg keletet.

A Detroitnál óriási jövés-menés volt, ahogy azt Stan Van Gundytól megszokhattuk - érkezett a nyáron Ersan Ilyasova és Marcus Morris is, Reggie Jacksonnal hosszabbítottak, a padot pedig gyakorlatilag újrahúzták Steve Blake-kel, Aron Baynes-szel vagy éppen a drafton kiválasztott Stanley Johnsonnal. Felemás eredményeket szállítottak az egész szezon során, de a korábbi években megszokottakhoz képest nagyon kellemes meglepetés volt az is, hogy szinte végig 50% fölött voltak - februárban volt egy 5-ös bukószériájuk, de ezt követően összekapták magukat, 17-9-cel zárták az alapszakaszt, így végül 44-38-as mutatót elérve lettek keleti nyolcadikok. Érdemes még megemlíteni, hogy Ilyasovát és Brandon Jenningst a deadline előtt Tobias Harrisre cserélték.

Az alapszakaszban meglepetésre 3-1-re a Pistons volt a jobb. November 17-én Detroitban tudtak nyerni Stan Van Gundyék 104-99-re, a Cleveland viszont január 29-én idegenben vágott vissza egy 114-106-os meccsel. Február 22-én a Pistons a Quicken Loans Arenában fogta meg LeBronékat 96-88-ra, az alapszakasz utolsó napján, április 13-án pedig 112-110-re nyertek az autóvárosiak hosszabbítás után, szintén idegenben.

 

Túl nagy tempóra nem számíthatunk, hiszen mindkét csapat a liga utolsó harmadába tartozik a vezetett támadások száma alapján - a Cleveland konkrétan hátulról a harmadik (93.3-as pace), viszont így is a harmadik legjobb a támadójátékuk (110.9 dobott pont 100 támadásra vetítve), míg a Pistons 12. volt védekezésben (105.5 kapott pont 100 támadásra vetítve).

Amiben a Cavs egyértelmű fölényben van, az a mezőnyszázalék. A harmadik legtöbb triplát dobják rá (29.6), a hetedik legjobb százalékkal (36.3%), illetve hiába vállalnak kevés kettest, azt is az ötödik legjobb hatékonysággal teszik (51.4%), így nem meglepő, hogy a súlyozott mezőnyszázalékuk a harmadik legjobb (52.4% eFG%). Az a gond a Pistonsnál, hogy ők nem védekeznek túl hatékonyan a dobások ellen, csak a 16-ak voltak az ellenfél súlyozott mezőnymutatója szerint (50.4% eFG%), és az ellenfél tripla- és duplaszázalékát nézve is 16. helyen voltak - az abszolút középmezőny védekezés a ligaelit támadójáték ellen ritkán szokott elég lenni. Azt sem látni egyelőre, hogy egy PO-üzemmódba kapcsoló LeBron Jamest hogyan fognak tartani, erre valószínűleg Morris és Harris is kevés - attól függetlenül is, hogy előbbi borzasztóan kellemes meglepetés volt elöl-hátul a szezon során -, és egy maximum fordulatszámon pörgő LeBron gyakorlatilag a teljes Cavst egy szinttel jobbá teheti, teszi is.

Vannak azonban jó előjelek is a Detroit szempontjából, az egyik ilyen például az, hogy túl sok büntetőre, ingyen pontra nem számíthat alapvetően a Cleveland - a Cavs csak a 24. legtöbb büntetőt harcolta ki (24.1), a Pistons ellen pedig a harmadik legkevesebb egypontost dobták rá (21.0) -, ha csak azt nem vesszük figyelembe, hogy a PO-ban a sztárok kicsit kiemeltebb figyelmet kapnak, ebből a szempontból pedig szakadéknyi a különbség az ohióiak javára. A másik, amiben az autóvárosiak bízhatnak, az a pattanózás - a Cleveland a liga kilencedik legjobb támadópattanózó csapata (25.1% ORB%), a Pistons viszont a második legjobban védőpattanózó együttes (79.3% DRB%), és a három egymás elleni meccsen is ez volt a kulcs - az utolsó találkozójukat gyakorlatilag el lehet felejteni, a B és a C keretek játszottak egymással. A clevelandi győzelemnél a palánk alatt is a Cavs volt az úr, 47-39 arányban nyerték ezt az összevetést, és 10 támadópattanót szedtek Thompsonék, a másik két összecsapáson viszont összesen 8-at a Pistons 74 védőpattanója mellett. Andre Drummond a kulcs - a két győztes meccsen egyenként 15 pattanó fölé jutott, a vereségnél pedig hiába szórt egy 20-ast, 8 pattanó tőle kevés volt.

A másik oldalt nézve a Pistons támadásban a 13. volt (106.1 dobott pont 100 támadásra vetítve), míg a Cleveland hátul csak a 10., ami elitcsapatként azért nem egy olyan rettenetesen jó statisztika (104.5 kapott pont 100 támadásonként).

A michigani gárdánál kulcs lesz Reggie Jackson játéka, illetve fordított szempontból az, hogy mennyire tudják kikapcsolni - egy tavalyi Matthew Dellavedova nagyon kellene rá (főleg hogy Iman Shumpert nem teljesen egészséges), ebben az esetben a Pistons valószínűleg teljesen össze is csuklana, mert az irányító nélkül félkarú óriás csak Van Gundy együttese. Jackson játékától függetlenül itt is a palánk alatt fog eldőlni sok minden, a Detroit ugyanis a támadópattanókat nézve is ligamásodik Drummond vezetésével (27.0%), míg a Cleveland az ötödik legjobban védőpattanózó alakulat (78.5%) - fontos lesz, hogy ki tud a másik fölé kerekedni abban, ami elvileg mindkét csapatnak erénye. Annyi biztos, hogy sok Pistons-eladott labdára nem számíthatunk, ebben a Detroit jó (12.2% TOV%, 5. hely a ligában), míg a Cavs nem kényszerít ki túl sok labdaeladást, csak 20-ak voltak (12.6% TOV%).

A párharc X-faktora az lehet, ha a Detroit egy jobb dobóformát fog ki, ezzel ugyanis nagy gondjaik voltak az alapszakaszban - csak a 22. legjobban dobták a triplákat (34.5%) és a 23. legjobbak voltak a duplamutató alapján (48.0%). Hiába állhatnak oda a vonalra az ötödik legtöbb alkalommal (25.5), ez leginkább a hackelésnek köszönhető, ligautolsók a büntetőszázalékban (66.8%), a pattanózás mellett ez is Drummondnak köszönhető. Ha ezt összerakjuk a gyenge mezőnymutatókkal, világos, miért van szükségük kevés eladott labdára és nagyon jó támadópattanózásra ahhoz, hogy életben maradjanak, de eddig elég jól megoldották ezt, hiszen összességében így is a középmezőnybe, annak is az első harmadába tartozott a támadójátékuk. A dobás javulásán kívül Harris és Morris lehetnek még X-faktorok a párharcban - előbbi első PO-jára készül, és mindkettejükben megvan a 15-20 pontos meccs lehetősége is, de James ellen nemcsak hátul, hanem támadásban is lehetnek gondjaik, nagy kérdés lesz, hogyan oldják ezt meg.

Edzők. Itt szerintem óriási különbség van a Pistons javára, Stan Van Gundy tapasztaltabb és rafkósabb, sokkal nagyobb tudással rendelkező tréner, aki ennek köszönhetően akár adhat is egy-két fricskát kollégájának - az egyik, aki nagyon kiakadt Blatt menesztését követően, pont ő volt, őrültnek nevezte a clevelandi vezetőséget. Lue lehetőségei összehasonlíthatatlanul jobbak, nem hinném, hogy a Cavsnek gondja lesz a továbbjutással, de ha lesz, az nagyban a kispadnak köszönhető - és itt nem a cserékre gondolok.

Konklúzió. A Cleveland ugyan 1-3-mal zárt az alapszakaszban a Pistons ellen, de "star power"-ben a két gárda ég és föld még jelenleg. A Detroitnak van egy-két olyan fegyvere, amivel kihúzhatja a Cavs 1-2 méregfogát, de Drummondot ugyanúgy ki lehet pöckölni a játékból pár hackeléssel, akkor oda a pattanózás, akkor pedig nincs esélye a Pistonsnak. Ha minden kötél szakad, lehet LeBronra építeni mindent, nem nagyon fogják tudni megállítani - ez pont az az első körös párharc, ami szerintem az ohióiaknak hosszútávon jót tehet, ha a papírformának megfelelően továbbjutnak, mert nem lesz egy túl egyszerű menet, fel lehet készülni vele a további, várhatóan nagyobb kihívásokra.

Tipp. 4-1 a Cleveland Cavaliersnek. Jó a Pistons, de nem hiszem, hogy most tudnak nyerni idegenben, a Cavs viszont fog és otthon lezárja a párharcot. Ha kettőt nyer a Detroit, az szerintem még nem akkora meglepetés, de a hétmeccses párharc nálam azért már az lenne, miután LeBron még soha nem veszített az első körben, 2012 óta mérkőzést sem.