NBA Playoff 2018: A második kör előzetese (3/4)

Boston Celtics (2.) - Philadelphia 76ers (3.)
(Első mérkőzés: 2018. május 1., 02:00)

Mi történt eddig? A Celtics alapszakaszát ebben a cikkben, az első kör előtt már részleteztük, azóta játszottak egy szoros, kiegyenlített és fordulatos szériát a Milwaukee ellen, amit végül hét meccsen be tudtak húzni, de ahogy az várható volt, kijöttek a támadásbeli problémáik. Marcus Smart visszatérése aztán valamennyit lendített rajtuk, Brad Stevens is tudott változtatni, a hetedik meccsen pedig egyszerre játszott jól a Horford-Tatum-Rozier trió, a hazai pálya előnyét így érvényesíteni tudták, ezzel jutottak tovább.

A Sixers alapszakaszáról szintén írtunk hosszabban az első kör előtt, azóta azonban még nagyobbra nőttek a legtöbb szakíró szemében: egyetlen botlást leszámítva kiváló játékkal, a várakozásokat felülmúló érettséget mutatva búcsúztatták 4-1-gyel a Miamit úgy, hogy az első két meccsen még nélkülözniük kellett Joel Embiidet és mindkét idegenbeli találkozójukat behúzták.

Az alapszakaszban négyszer találkoztak egymással és 3-1-re a Boston tudott nyerni, de ezt a képet azért érdemes árnyalni: elsőre még csak kereste önmagát a szezon elején a Philly, másodjára nem játszott Joel Embiid, az utolsón (és ez is még januárban volt) pedig Kyrie Irving - igaz, utóbbi most sem lesz majd bevethető. Egy dolgot azonban érdemes kiemelni: a négy meccs során csak egyszer jutott száz pont fölé a Sixers, a Celtics jól megtalálta Simmonsék ellenszerét védekezésben.

Az első kör előtt az volt a legnagyobb kérdés a Bostonnal kapcsolatban, hogy erősebb-e a rendszer az egyénnél és erre végül "igen" lett a válasz, bár tegyük hozzá, hogy nagyon kevésen múlt a dolog - idegenben nem tudott meccset nyerni a társaság, az első hazai találkozón rögtön csak hosszabbításban nyert és Stevens lépéseire, Smart visszatérésére, Horford feljavulására, mindenre szükségük volt ahhoz, hogy továbbjussanak. Márpedig a Philly egyéniségei még a Milwaukee sztárjainál is jobbnak tűnnek, nincs ugyan Antetokounmpójuk, de van egy nagy formában lévő Simmonsuk és egy olyan Embiidjük, aki egész más feladatok elé állítja majd Horfordékat - ráadásul Redick vagy éppen Saric is képes meccseket eldönteni, teljesen mást kell játszani ellenük, mint a Bucks ellen. Attól persze nem kell félteni Stevenst, hogy nincs megoldása és ahogy már írtuk is, az alapszakaszban szépen limitálta a Philly gépezetét, de egyrészt ez már nem az alapszakasz, másrészt pedig március második felétől kezdődően óriási formában vannak Embiidék - azóta 21-ből 20 meccset megnyertek, ez már egy másik csapat. 

A Sixers azt bizonyította az első körben, hogy a várt buktatók nem állítják meg - se a fizikális védekezés, se a sportszerűtlenség határát súroló jelenetek, se egy gyengébb dobóforma, se az ellenfél szerkezetváltása nem okozott megoldhatatlan problémát a gárdának. Most kapnak azért egy új feladatot, mert ezúttal ők vannak pályahátrányban és bár azt már megmutatták, hogy idegenben sem jönnek zavarba, azért a TD Garden hangulata más, különleges. Irving hiányában viszont a tehetség most is mellettük szól és bármilyen rutintalan ez a Simmons-Embiid páros, kár lenne ennyivel elintézni őket, mert a Heat is megtapasztalhatta már, hogy mennyire erősek fejben és mennyire gyorsan tanulnak, alkalmazkodnak a helyzethez. 

Az nem kérdés, hogy támadásban jobban néz ki Brett Brown csapata, több a potenciál és több az opció is, Embiidre mindenképpen ki kell valamit találnia Stevensnek, mert egy-egyben nem nagyon lehet megfogni - de azt azért tegyük hozzá, hogy amikor az alapszakaszban Horford fogta, 35,7%-kal dobott és eléggé elveszett a Philly sztárcentere. Itt említsük még meg, hogy Horford Ben Simmonst is szépen limitálni tudta és bár egyszerre mindkettejüket nyilván nem foghatja, vele azért sakkozhat Stevens, súlyosbítva Baynesszel, Brownnal, esetleg Smarttal, aki a szintén kulcsfontosságúnak számító Redick vérét is szívhatja majd. A Bucksszal ellentétben a small-ballhoz kiválóan tud alkalmazkodni a Sixers, Simmons úgy lát a pályán és találja meg társait, ahogy nagyon kevesen, Redickék brutális kinti tűzerőt jelentenek és az Ilyasova-Saric páros nagyon élt az alacsonyabb szerkezet ellen az első körben, de akár Embiiddel is próbálkozhatnak ugyanúgy, aki elöl-hátul dominálhat a palánk alatt. Azt is tegyük hozzá persze, hogy bármennyire is "iparos" most ez a Celtics a hiányzók miatt, még mindig többre képes támadásban, mint amire a Miami volt és a Phillyben olyan agresszív periméter-védők nincsenek, mint a Milwaukee-nál volt Brogdon, Dellavedova, vagy akár Middleton - ha szabadabban alkothatnak Tatumék, akkor pedig ők is képesek (lehetnek) komolyabb támadójátékra.

Ezzel együtt az nyilvánvaló, hogy a Bostonnak akkor lehet komoly esélye, ha 95-92-es meccseket tud játszani és megnyerni, ha 110 pontokat tud dobni a Philadelphia, abból hosszabb távon semmiképp sem jöhetnek ki jól Rozierék. Az is biztos, hogy a Celticsnek kell nagyobbat változtatnia erre a sorozatra, mert a Philly teljesen más csapat, mint a Bucks volt, míg a Boston azért több dologban is hasonlít a Miamira, csak jobban csinálja, amit csinál. Az alapszakaszban ligaelső védekezést mindenképpen elő kellene valahogy húzni, lassítani a tempón és megtalálni az utat a festékbe, mert a Bucks ellen is akkor voltak eredményesek, amikor Horford villogott és 50 pont körül szereztek bentről, amikor ki tudta őket tolni a Milwaukee és 35 festékbeli pont körül tartani, akkor ki is kaptak. 

Nem hagyhatjuk ki az egyenletből a fáradtságot és a sérülésfaktort, ráadásul most mindkettő a Philly mellett szól: Embiid visszatérése óta 100%-os a keretük, míg a Celticsnél nem csak az Irving-Hayward páros hiányzik, de a Bucks elleni hetedik meccsen Brown is megsérült. Nem tudni, hogy bevethető lesz-e az első mérkőzésen, az valószínűnek tűnik, hogy a szériát nem kell kihagynia, de ha csak egy-két meccsről is hiányzik, vagy nem lesz 100%-os, azt is megérezheti a gárda ebben a párharcban. A fáradtság pedig szintén nem a Celtics javát szolgálja, egy hosszú, hétmeccses, fárasztó széria után minimális pihenővel feszülhetnek neki egy teljesen más ellenfélnek, ráadásul ha nem állnak össze rögtön az első meccsre, akkor a pályaelőnyt is azonnal elveszíthetik, míg a Philly öt mérkőzés alatt lerendezte a Heatet, azóta pedig nyugodtan figyelhette a Boston-Milwaukee-t.

Egy dolgot még említsünk meg, mégpedig az edzőket. Brett Browntól olyan nagyon sokat még nem láttunk, ami nem kritika felé, egyszerűen nem volt olyan meccs, amikor nem működött a gépezet, vagy amikor volt, akkor pedig eszköze nem akadt ahhoz, hogy belenyúljon - most viszont elvileg mindenki rendelkezésére áll és alighanem lesz olyan helyzet, amikor változtatnia, finomítania kell. Brad Stevens többször is bizonyította már, hogy a playoffban is képes variálni, tud és mer is lépni, ha szükségesnek érzi, igaz, ebben a keretben azért elég minimális a lehetőség, míg Brown több minőségi játékossal dolgozhat.

Tipp: 4-2 a Philadelpia 76ersnek. Benne van, hogy a bostoni védekezés meg tudja állítani a Phillyt huzamosabb ideig és vérrel-verejtékkel egy hétmeccses szériában továbbjutnak Horfordék, de a Sixers kerete mélyebb, hosszabb, tehetségesebb, egészségesebb, pihentebb és a matchupokat tekintve is jobban néz ki, mint a Celtics.