Amiről a festékben beszélnek 12-28
A Clippers még képes gyorsítani - és végérvényesen divat lett. Thunder-Mavericks: a hagyományokhoz hű minőség. Két szezon-összefoglalóba való megmozdulás - egy meccsen. Jó tanács kezdőknek: ne támadd a Thunder gyűrűjét! Ez a Celtics még nem az a Celtics.
Clippers: 15! Az összes dicsérő jelzőt elkoptattuk már a Los Angeles Clippers gárdájára, ezért maradjunk a tényeknél. Sorozatban 15. sikerüket aratták, játszi könnyedséggel intézték el a Boston Celticset – és jelenleg vezetik az NBA-t!
Ahol Matt Barnes és Jamal Crawford a legeredményesebb. A Lob City teljesítményéről mindent elmond, hogy két csereembere szerezte ma a legtöbb pontot, a kezdőötösből ugyanis senkire nem volt szükség 29 percnél tovább. A szezon harmadánál a legtöbb szakértő Crawfordot nevezte meg, mint legjobb hatodik embert – azonban bármilyen hihetetlen, csapattársa, Barnes még akár veszélyes is lehet rá a díj odaítélésénél. A nem is olyan rég még a városi rivális Lakersnél szenvedő, védekező- és triplaspecialista Barnes a kezdeti nehézségek után megtáltosodott: a gólpasszok kivételével már most minden fontosabb mutatóban karrierátlaga felett van, ponttermése egyenesen pályafutása legjobbja.
Csendben jelezzük, hogy Lamar Odom is kezd belelendülni, ma 4 pontja mellé 13 lepattanót, 5 gólpasszt és 4 blokkot tett a közösbe…
Ne írjuk le a Bostont. A Celtics csak szaladt az eredmény után egész este, képtelenek voltak átvenni a kezdeményezést. Doc Rivers néhány meccse már Jason Collins beépítésével próbálkozik, hogy valamelyest javítson csapata palánk alatti védekezésén és lepattanózásán – mérsékelt sikerrel. A veterán center annak idején Atlantában éppen ilyen szerepkörben tért vissza az NBA vérkeringésébe, ám volt néhány apró különbség a két szituáció között – leginkább az, hogy a Hawksban Josh Smith blokkolta halomra az ellenfelet, a Celticsben viszont olyan fáradt erőművészek futkosnak a kezdőben (a szintén nem védekezéséről híres) Rondo, valamint Collins mellett, mint a Garnett-Pierce-Terry trió. Ennek ellenére a Bostonból még lehet valami, ha Avery Bradley végre-valahára felépül és átveszi Terry helyét a kezdőben – a liga egyik legjobb periméter védőjével teljesen máshogy néz majd ki a Celtics csapatvédekezése.
4 év. Közel ennyi idő telt el azóta, hogy utoljára legalább 15-ös sikerszériát rakjon össze egy gárda – kissé ironikus, de ez a csapat éppen a 2008-2009-es Celtics volt. Akkor Rondóék 19-nél álltak meg.
Hódít a Lob City. Hagyján, hogy sorozatban 67. alkalommal volt teltház a Staplesben Clippers-meccsen, de a LAC Jack Nicholsonja, Billy Crystal mellett már olyan híresség is felbukkant a csarnokban, mint Justin Bieber. Az ő személyénél semmi nem jelzi jobban: a Lob City – divat lett.
A rangadó az rangadó. Hiába van rossz szériában a Dallas Mavericks, az Oklahoma elleni meccsek az elmúlt két év történései (playoff-párharcok) miatt mindkét fél számára presztízs-jellegűek. Ma sem csalódtunk a két csapatban.
Kevin Durant: 40! Idén nem ponttermelésével tűnik ki a Thunder háromszoros pontkirálya, de mostanában már szaporodnak az ilyen szempontból is fajsúlyos meccsei (az elmúlt 4 meccsen 36.8 pont az átlaga!). A szinte végig komoly hátrányban lévő Thundert nagyon fontos kosarakkal tartotta életben és egyensúlyozta Russell Westbrook borzalmas dobásait. Ez a játéka tekinthető a mérkőzés fordulópontjának - év végi Top10 gyanús...
Darren Collison: karácsonyi meglepetés. A ráadás (és úgy általában, a Mavs mai, nagyon biztató játéka) elsősorban a Dallas irányítóján múlott. A Pacerstől érkező Collisonban hamar megingott Rick Carlisle vezetőedző bizalma, és néhány hete kikerült a kezdőből – a frissen igazolt veterán, Derek Fisher javára! Fisher keze alatt a Dallas remekelt, azonban a Lakers legendája megsérült. Intő jel volt Collison számára, hogy ebben a helyzetben Carlisle továbbra sem vele, hanem kinevezett irányítókkal próbálkozott a kezdőötösben. Hogy ez tudatos pszichológia volt-e a kiváló szakvezető részéről (azt nyilván sejtette, hogy normális irányító nélkül a játékrendszere halálra van ítélve), nem tudjuk, egy biztos: Collison 32 ponttal és Russell Westbrook majdnem tökéletes lefogásával jelezte, hogy Nowitzkivel együtt rá is lehet építeni a jövőben. Ez a dobás már csak hab a tortán - szintén elő fog fordulni a szezonvégi összefoglalókban...
Dirk: csak fokozatosan. Nowitzkire egyelőre úgy vigyáznak Dallasban, mint a hímes tojásra: ma sem kapott 27 percnél többet. Egyelőre látszik, hogy a lábai még nem az igaziak (leginkább a dobásbiztonsága nem "nowitzkis"), vissza kell szoknia a játékba, ráadásul szinte teljesen kicserélődött a csapat is. Viszont a német szupersztár már jelenlétével is képes hatni csapattársaira – nem hiába a jelenlegi NBA fejben egyik legerősebb játékosáról beszélünk.
Westbrook: akarat. Leírhatatlanul gyengén ment a Thunder irányítójának a játék a rendes játékidőben. Nagy akarással játszott, azonban mindössze 8 pontig jutott: dobásai nem jöttek össze, és faultokat is szökőévente tudott kiharcolni – mondjuk legalább kiosztott 10 gólpasszt, és kevés (2) labdát szórt el. Naná, hogy a hosszabbításra feltámadt, csapata 13 pontjából nyolcat ő szerzett – nem véletlenül ingatta a fejét Mark Cuban, a Dallas tulajdonosa: ilyen csak a mesében van.
A nap statisztikai WTF-ja. Szokatlan együttállásra lettünk figyelmesek a statisztikát böngészve: a Thunder mind az öt (!) kezdőjátékosa blokkolt legalább egyszer a Dallas ellen (Ibaka: 5, Perkins-Durant: 3-3, Westbrook-Sefolosha: 1-1). A legtöbb sapkát Darren Collison kapta, szám szerint ötöt. Érdekesség, hogy a 13-ból 12 blokkot a Dallas kezdőötösének tagjai voltak kénytelenek elszenvedni.