Amiről a playoffban beszélnek 05-16

34 pont még a Pacers ellen is kevés. Az Indy nem a pontzuhatagairól híres, azonban a negyedik meccsen a Knicks az első félidőben megállt 34 egységnél – az ekkor kiharcolt 14 pontos előnnyel jól sáfárkodott a hazai csapat, és a szakadék szélére lökte a New Yorkot.

Teljes csőd támadásban. Azt már megszokhattuk az utóbbi időben, hogy a nem egészséges duó, Carmelo Anthony (9/23) és JR Smith (7/22) sem dob jól, most viszont a térdével bajlódó Shumpert (0/6) is nagyon gyenge volt, a palánkok alatt pedig egyedül a támadólepattanókból élő Chandler mutatott érdemlegeset. Az már csak hab a tortán, hogy Jason Kidd zsinórban 8. (!) meccsén nem szerzett pontot…

Öt. A Knicks idén ötből három idegenbeli meccsét elvesztette a rájátszásban, míg a Pacers mind az öt hazai összecsapását megnyerte – és mindegyiket legalább 10 pont különbséggel!

Védőoldali teljesítményében bízhat a Knicks. A Pacers frontcourt-jének (George, West, Hibbert) alaposan meggyűlt a baja támadásban, összesen 11/37-tel dobtak – viszont mindezt ellensúlyozták a másik oldalon: csak ők hárman 35 lepattanóba kapaszkodtak bele, ami eggyel kevesebb, mint a Knicks össztermése (36).

Raymond Felton kiváló volt. Korábban mi is reklamáltuk, hogy miért nem adják a NYK irányítójának kezébe a labdát – most megkapta, és közel 50%-os mezőnnyel jutott el 14 pontig, mellette 6 gólpassz, 3 labdaszerzés és 2 blokk (!) került fel a lapjára.

George Hill, a mérleg nyelve. Edzője, Frank Vogel el volt ájulva irányítója teljesítményétől -joggal. 26 pontot szórt be a Spurstől érkezett hátvéd, amiben fontosabbnál fontosabb kosarak voltak.

Most fordult meg a párharc? A San Antonio két legyet ütött egy csapásra a Warriors elleni 5. összecsapáson: egyrészt először sikerült teljesen limitálni a Curry-Thompson párost (13 pont, 6/22-es mezőny), másrészt támadóoldalon Danny Green is alaposan feljavult – utóbbi jó játéka pedig sokkal nagyobb teret nyitott csapattársainak is. Először fordult elő a sorozatban, hogy a Spurs megnyerje a lepattanóharcot!

Sültek a triplák. Egész párharcban szenvedett a Spurs a hárompontosokkal, egészen eddig: 10 kinti dobásuk esett be, majdnem 50 %-os hatékonysággal (10/21).

Harrison Barnes és Jarrett Jack hiábavaló remeklése. A negyedik meccsen kettejük remek játéka kellett a hosszabbításos sikerhez, és az ötödiken is extrák voltak: Barnes 25 pontját 10/18-as mezőnnyel, Jack 20-asát 9/16-os mutatóval abszolválta.

Harrison Barnes és Tim Duncan illusztris társaságban. A veterán nagyember újabb playoffos dupla-duplájával utolérte Wilt Chamberlaint (143), már csak Magic Johnson (157) van előtte. Szintén Magic Johnson, illetve Kobe Bryant mellé került az újonc kiscsatár: még nincs 21 éves, de már 4. 20 pont feletti teljesítményét mutatta be egy playoffban – ilyenre csak két említett úriember volt képes ilyen fiatalon. Arra viszont még senki sem, hogy 21 évesnél fiatalabb korban sorozatban kétszer érjen el 25 pontot!

A Bulls minden tiszteletet megérdemel. Bár a Heat 10-0-lal kezdte a meccset, a 4. negyed kezdetekor mégis előnyben volt az ismét óriásit küzdő Chicago - de az utolsó játékrészben visszajött a bajnok. Az utolsó másfél percben képtelen volt betalálni a Bulls, a végén a két, óriási terhelést kapó játékos, Nate Robinson és Jimmy Butler is kihagyott egy-egy triplát az egyenlítésért – a párharc persze nem ezen a két dobáson ment el. Mellesleg Butler megint 48 percet töltött a pályán…

Richard Hamilton nem merte elvállalni. Az utolsó pillanatokban a Bulls óriási rutinnal rendelkező hátvédje, a triplavonalról életveszélyes Hamilton üres helyzetben kapta a labdát – ő azonban nem engedte el, hanem tovább passzolta.

Ez nagyon kevés lesz a Pacers vagy a Knicks ellen. A Heatnek alaposan fel kell pörögnie, mert a tartalékos Bulls ellen sok játékosnál alig-alig tűnt úgy, hogy felfogták: a playoffban járnak. Eddig a halvány Bucks és a foghíjas Bulls jött szembe, a főcsoportdöntőben viszont náluk komolyabb és komplettebb alakulatok, akiknek ráadásul meg is van a kellő plusz motivációjuk – Jameséknek is sürgősen találni kell egyet…

Dwyane Wade egészségesnek tűnt. Okosan és jól játszott a 18 egységig jutó, sérülésekkel bajlódó klublegenda: 5 pattanó, 6 gólpassz, 2 labdaszerzés és egy blokk mellett csak egy labdát adott el – valamint a második félidőben remekül fogta és bizonytalanította el a nagyszünet előtt remeklő Richard Hamiltont.

Itt a vége. A Thunder nem bírta el Russell Westbrook hiányát, és Kevin Durantet fokozatosan őrölte fel a Grizzlies védekezése: az ötödik, hazai meccsen az OKC sztárja 5/21-es mezőnnyel riogatott, és az utolsó másodpercekben a potenciális egyenlítő dobást is kihagyta. Azonban legkevésbé sem Duranten múlt a vereség: amíg bírta, extrát hozott a kiscsatár, azonban a többieknek (edzőknek, társaknak) talán rövid volt az idő, hogy megtalálják a helyüket és betömködjék a Westbrook kiesésével keletkező méretes lyukakat.

A triplák. A Grizzlies 3/14-e nem meglepő, nem ez az erősségük – de a remek hármasozókkal rendelkező Thunder egyszerűen nem találta a kinti dobásait: 6/25-tel, 24 %-kal lövöldöztek. Durant (0/4), Jackson (1/5) és Derek Fisher (3/11!) is rettenetes volt ebben a műfajban – miközben például Serge Ibaka 2 kísérletéből egyet bevágott.

Kevin Durant szokásához híven nagyon sportszerű volt. A Thunder alapembere elismerte, hogy végig jobb és keményebb volt a Memphis. Ugyanakkor már előretekintett és egy stílusos hasonlattal élt: "nem egyszerű feldolgozni, hogy kiesel a rájátszásból, de azt gondolom, amikor visszatekintünk majd ezekre a nehéz percekre, profitálni tudunk belőle. Néha bele kell lovagolni a viharba, hogy kijuss a napfényre."

Első! 2 évvel ezelőtt ugyanitt, hetedik meccsen elbukott a Grizzlies a főcsoportdöntő kapujában, most viszont kis döccenővel, de sikerült az idegenbeli győzelem és a továbbjutás - először a klub rövid történetében 4 között a Memphis. A Macik innentől kezdve teher nélkül játszhatnak, és bárki is jön szembe, nem esélytelenek.

A kis döccenő. Zach Randolph zseniális volt ma (28 pont, 14 lepattanó) – viszont az utolsó pillanatokban megremegett a keze. 11/12-vel dobott a vonalról az utolsó 20 másodpercig, a végjátékban viszont négyből három szabaddobást kihagyott.

Az év legviccesebb technikai hibája. A harmadik negyedben az éppen kispadon ülő védőklasszis, Tony Allen olyan hévvel lóbálta meg a kezében lévő törülközőt, hogy az kirepült a kezéből, be a pályára. A játékvezetők a szabályok értelmében technikaival jutalmazták a Grizzlies játékosának produkcióját.