Hanga Ádám előtt tényleg bezárult az NBA kapuja?

A legújabb spanyol sajtóértesülések szerint Hanga Ádámnak már csak a kötelező orvosi vizsgálaton kell átesnie, ezt követően pedig hivatalosan is bemutatják az FC Barcelona Lassa-nál. Júliusban már napvilágot láttak Hanga szerződésének részletei, mely szerint három évre, összesen 7.5 millió euróért igazolja le a katalán sztárcsapat – ez annyival egészült ki, hogy várhatóan körülbelül 1.8 millió dollár lesz a kivásárlási ára.

Az NBA kollektív szerződése szerint egy franchise egy évben meghatározott pénzösszeget költhet el kivásárlásra - ez az összeg 2018-19-ben (vagyis 2018 nyarán) 700 ezer dollár, 2019-20-ban (2019 nyarán) 725 ezer dollár. Ez azt jelenti, hogy a fennmaradó részt a játékosnak kell előteremtenie - 1.1 millió dollár nagyon nagy összeg az európai kosárlabdában, még Hanga-szintű fizetésnél is. Ezt kigazdálkodni nem egyszerű, de van két gyakori félreértés ezzel kapcsolatban:

 "Az NBA-klub a kivásárlási limitet nem lépheti át."
"A játékosnak ilyen esetben zsebből kell kifizetnie a kivásárlási összeg fennmaradó részét".

A valóság ezzel kapcsolatban az, hogy az NBA kollektív szerződése megengedi, hogy a limit feletti kivásárlási összeget, vagy annak egy részét az NBA-franchise a játékos új szerződésébe beépítve fizesse ki.

Hogy ennek az okait megérthessük, a kollektív szerződés alapján különbséget kell tennünk elsőkörös és második körös draftoltak között, és ez jelen esetben a második körösök, azaz Hanga Ádám számára ad több lehetőséget.

Elsőkörös újoncoknál van egy klasszikus pénzügyi megkötés, nem kaphatnak akármennyit, hanem előre meghatározott, nem túl magas fizetésük lehet attól függően, hogy hányadik helyen választották ki őket (rookie scale-szabály).  Emiatt sok európai játékos három évig nem kerül át az NBA-be, mert az európai klubok még a draftok előtt új szerződésekkel, bennük magas kivásárlási árral biztosítják be a "draft-veszélyben lévő" fiataljaikat erre a három évre, így tudnak jobban tervezni. A szabály ugyanis úgy szól, hogy három év elteltével már az elsőkörös draftoltak is pénzügyi korlátozás nélkül köthetnek NBA-kontraktust.

Egy példa a közelmúltból: Bogdan Bogdanovics azért kaphatott idén nyáron egy 3 év/27 millió dolláros szerződést, mert 2014-ben draftolták az első kör 27. helyén, és idén nyáron telt le a hároméves moratórium.

A második körbe azért csúszik át sok fiatal, tehetséges, de még nem bizonyított európai játékos, és nem kel el a tehetségének megfelelő első körben, mert második körös játékosnál már nincs rookie scale-szabály, azaz ha 1-2 éven belül látványosan fejlődnek, akkor nem zavar be náluk ez a korlátozás.

 
Honfitársunk esetéhez visszatérve, szó sincs arról, hogy a következő három évben 100 százalékosan mozdíthatatlan lenne a Barcelonából, és ezzel esetleg "kifutna az időből", már ami az NBA-t illeti. Mivel második körös draftolt, ezért korlátozás nélkül köthet NBA-szerződést a játékjogát birtokló csapattal.  Az NBA szabályai szerint fizetése 15 százalékáig bónuszként beépíthető a bérébe a kivásárlásra fordítható plusz pénzösszeg. Ez azt jelenti, hogy az Ádám szintjén minimumnak tekinthető (barcelonai szerződése "beárazta" a szó pozitív értelmében, ennél kevesebbért nincs is értelme átmennie a tengerentúlra), legalább két évig teljesen garantált, évi 5 millió dollár körüli kezdőfizetés összeállhat évi 4.3 millió dolláros alapbérből és az első évben egy 2x550 000=1 100 000 dollár kivásárlási bónuszból (4.3 millió dollárnál az adható bónusz felső határa évi 645 000 dollár).

A bónusz ugyanis úgy is adható, hogy az aláírást követően azonnal egy összegben kifizeti a franchise (ez a summa gyakorlatilag azonnal a játékos előző klubjához kerül), de ez nem egy összegben nyomja a fizetési sapkát rögtön az első évben, hanem a szerződésben teljesen garantált évekre arányosan elosztva. Így a klub sem jár rosszul a fizetési sapka emelkedésével, és a játékos (jelen esetben Hanga Ádám) is sokkal könnyebben kerülhet át az NBA-be.