A legnagyobb karácsonyi egyéni teljesítmény az NBA legnagyobb túlélőjétől
Bernard King 36 évvel ezelőtti 60 pontos karriercsúcsa minden idők legjobb karácsonyi produkciója - egyben az NBA többszörös visszatérőjének ikonikus pillanata is.
36 évvel ezelőtt, 1984. december 25-én Bernard King örökké emlékezetes estét produkált. A New York Knicks a New Jersey Nets ellen játszott, a Knicks sztárja pedig 60 pontos (19/30 mezőny, 22/26 büntető), 7 pattanós és 5 gólpasszos mérkőzéssel rukkolt elő - ez az 1984/85-ös pontkirály karriercsúcsa, nem mellesleg minden idők legjobb karácsonyi teljesítménye. Más kérdés, hogy King egyéni csillogása győzelmet nem ért, mivel a mérkőzést 120-114-re a Nets nyerte.
A 60 pontos karriercsúcs érdekessége, hogy annak a Netsnek dobta, amely gárda King karrierjének másik fontos csapata: ők draftolták 1977-ben a hetedik helyen. Kingnek nem volt egyszerű gyerekkora, ráadásul New Yorkból Tennessee-be ment egyetemre, ahol a Nagy Almában már szokatlan mértékű rasszizmussal találkozott - már az egyetemen nagyon keményen ivott, ami az NBA-ben majdnem a karrierjébe került. Újoncévében fenomenális, 24.2 pontos átlagot hozott össze a New Jerseynél, közönségkedvencként indult, ennek fényében érzékelhető, mennyi pályán kívüli problémája lehetett, hogy 1979-ben Utah-ba cserélték el. A Jazzben mindössze 19 meccset játszott, alig 9.3 pontos átlagot ért el, és jó esély mutatkozott, hogy az ígéretesen induló pályafutás gyors és dicstelen véget ér, miután kokainbirtoklással kapták el.
Szerencsére nem így történt, 1980-ban elkerült a Golden State-hez, ahol sikerült minden szempontból felépítenie magát, két, 20 pont feletti szezont produkált, 1981-ben megkapta az Év Visszatérője Díjat (ennek utódja a Legtöbbet Fejlődött Játékos Díja), meghívták az All-Starra, majd élete álma teljesült, amikor 1982 őszén a New York Knickshez cserélték. Itt töltötte legproduktívabb éveit, a karácsonyi 60 pontos szezonban gólkirály lett, kétszer volt ott az All-Staron, kétszer volt az Év első Ötösének tagja, és a playoffban is varázslatos meccsei akadtak.
1985. március 23-án, karrierje csúcsán azonban súlyos lábsérülést szenvedett: egy leérkezésnél a jobb lábában elszakadt a keresztszalag, megsérült az ízület és egy csontja is eltört. King ekkor már a 29. évében járt, és az orvostudomány minden akkori vívmányát bevetve is évekig küzdött a felépüléssel, visszaeséssel, újabb felépüléssel. 1987 nyarán el is engedte a Knicks, King pedig eligazolt a Washington Bulletshez - itt lehetőséget kapott a lassabb rehabilitációra. Négy évet töltött a fővárosban, első évében 17.2 pontot átlagolt, kiharcolta, hogy újból kezdőként számoljanak vele, majd 1988 és 1991 között a Washington vezéreként 81, 82 majd 64 meccsen segítette a csapatot, 20.7, 22.4, majd 28.4 pontot átlagolva. 1991-ben meg is hívták az All-Starra, és a szezon végén az Év harmadik ötösébe választották. King ezzel másodjára is visszatért egy olyan szituációból, amiből csak nagyon kevesen, emiatt is tekinthetjük őt a liga egyik legnagyobb túlélőjének.
Karrierje végén aztán visszaigazolt a New Jerseybe, onnan vonult vissza, ahonnan elindult - 2013-ban pedig a Hall of Fame-be is beválasztották, visszavonultatták 53-as egyetemi mezét, a rengeteg probléma ellenére is alig maradt el a 20 ezer ponttól (19 655-öt szerzett az alapszakaszban). King egyébként az egyetemen remek párost alkotott Ernie Grunfelddel, csak a "The Ernie and Bernie Show"-ként emlegették a két new yorkit, később a Knicksnél is játszottak együtt - a Washington Wizards GM-jével közel 40 éve nagyon közeli jó barátok.
Egy remek összefoglaló Bernard King teljes karrierjéről:
