A Warriors szépen búcsúzott Shaun Livingstontól
Shaun Livingston 34 évesen érezte úgy, hogy kihozta a maximumot az NBA-karrierjéből, ami egy borzalmas térdsérüléssel indult és 3 bajnoki címmel végződött.
A kiváló hátvéd két nappal 34. születésnapja után, szeptember 13-án jelentette be, hogy befejezi profi karrierjét. Illinois-ban nevelkedett és két állami bajnoki címet nyert, a 2004-es végzős évfolyamban az országos lista második helyén jegyezték, mehetett volna a Duke-ra, ám ő az akkor még létező lehetőséget választva egyből az NBA-be lépett tovább - kiváló dobásai mellett leginkább azért, mert már ekkor NBA-szinten is elképesztő fizikai mutatókkal rendelkezett (201 centis magasságához 211 centis karfesztáv társult). A Los Angeles Clippers draftolta a 4. helyen, és bár alapvetően irányítóként játszott korábban, hamar meg kellett tanulnia dobóhátvédként érvényesülni Sam Cassell mellett - első szezonja leginkább a belerázódással telt, második évében viszont részese volt a LAC nagy playoff-menetelésének, mint hatodik ember, először itt villant igazán: a később védjegyévé váló, sokoldalú játékot láthattunk tőle a kispadról beszállva.
Fiatal tehetségként nyilván nem csak ez volt az álma, és a 2006-07-es évadban meg is kapta az esélyt, már leginkább kezdőként számoltak vele, és jó úton haladt, hogy átvegye a karmesteri pálcát - a sors azonban máshogy akarta. 2007. február 26-a volt pályafutása fekete napja, a Bobcats elleni meccsen egy leérkezésnél olyan szerencsétlenül fogott talajt, hogy gyakorlatilag az összes térdszalagja elszakadt a bal lábában, elmozdult a térdkalácsa - nem volt messze attól, hogy amputálni kelljen térd alatt a lábát. A videómegosztókon fent van a sérülése, nem ajánljuk senkinek, hogy megnézze.
Közel másfél évig tartott a felépülése - időközben, 2008 nyarán meg is szűnt a szerződése a Clippersnél, és kezdetét vette egy nagyon hosszú, nagyon fáradságos folyamat, hogy Livingston visszaküzdje magát a ligába.
2008 és 2014 között az alábbi kluboknál fordult meg: Miami, Tulsa 66ers, OKC, Washington, Charlotte, Milwaukee, újra Washington, végül Brooklyn. Számtalan mellőzés, elcserélés, szerződésmegszüntetés jellemezte ezeket az éveket, Livingston viszont kitartott, és ennek meglett a gyümölcse: a 2013-14-es szezonban a Netsben 76 meccsen léphetett pályára, ami karriercsúcs volt számára. Ironikus módon Brook Lopez súlyos sérülése miatt kellett megbolygatni a rotációt, így került be Livingston a kezdőbe, és futott nagyszerű évadot, a végén egy kétkörös playoff-szerepléssel - nem is elsősorban támadásban, hanem védekezésben tűnt ki igazán.
2014 nyara lett aztán fordulópont a pályafutásában, hiszen három évre aláírt a Golden State Warriorshoz (amiből végül öt szezon lett), ahol az első pillanattól kezdve a kispad egyik vezéreként működött, és komoly részt vállalt abban, hogy a GSW zsinórban ötször szerepelhetett a nagydöntőben és háromszor győzött is. A sérülések ekkor már elkerülték, és bár egyszer sem átlagolt 20 percnél többet, a neki jutó időben a gárda egyik leghatékonyabb fogaskerekének bizonyult, emellett óriási tiszteletet vívott ki magának a pályán és azon kívül is. Bár második hároméves kontraktusa utolsó évét már nem hívta le a GSW és kivásárolta, ennek elsősorban financiális okai voltak, nem játékbeli - Livingston azonban egész nyáron nem írt alá sehová, és úgy érezte, ez egy tökéletes időpont arra, hogy befejezze egészen különleges ívű karrierjét.
A Warriors ezzel a két videóvel búcsúzott a klubtörténet legfontosabb időszakának egyik fontos szereplőjétől:
Ez pedig utolsó szezonjának összefoglalója:
