Dwight Howard: hová kerültem?!

Július 13-án hivatalosan is véget ért a Dwightmare, a center aláírt a Houston Rockets csapatához. A kifejezetten visszafogott aláírási ceremónia után Howardot ünneplő tömeg várta - illetve négy úriember árnyéka: Moses Malone, Ralph Sampson, Hakeem Olajuwon és Jao Ming.

 

Korábban a Lakersszel, Howard előző csapatával kapcsolatban merült fel, hogy a játékos egy franchise nagy centervonulatának (George Mikan, Wilt Chamberlain, Kareem Abdul-Jabbar, Shaquille O’Neal) lehet a következő tagja, ami bizony nem kis terhet jelenthet. Nincs ez másképp Houstonban sem, hiszen a (szó szerint és átvitt értelemben is) "nagy négyesből" hárman már Hall of Famerek, a negyedik pedig még az lehet.

Moses Malone igazi úttörő, hiszen egyike az első olyan játékosoknak, akik a középiskolából egyenesen a profi világba léptek tovább. 1974 és 1976 között az ABA-ben, 1976 és 1995 között az NBA-ben pattogtatott – ebből 1976 és 1982 között Houstonban. A Rocketsszal 1981-ben megjárta a nagydöntőt, és 2 alapszakasz MVP címet is szerzett. 1983-ban már Philadelphiában nyert bajnoki gyűrűt. Arról ismert, hogy 1978 és 1989 között sorozatban 12-szer volt All-Star, háromszoros alapszakasz MVP, egyszeres Finals MVP – emellett hatszor a liga legjobb lepattanózója (1981-1985 között sorozatban ötször), a liga történetének egyik legjobb támadópattanózójaként tartják számon. Két csapatban is visszavonultatták a mezét: Houston Rockets (24), Philadelphia 76ers (2). Az NBA pontlistáján hetedik, lepattanózásban ötödik.

Ralph Sampson pályafutása kései utódjához, Jao Minghez hasonlóan nem teljesedhetett ki az NBA-ben sérülések miatt. Sampson a Virginia Egyetem színeiben legendás játékossá vált: a 224 centis center háromszor lett az Év Játékosa az NCAA-ben, 1983-ban pedig első helyen draftolta le a Moses Malone távozása után alaposan meggyengült Rockets. Mindössze 4 évig játszott Houstonban, 1987-ben távozott – majd három évvel és térdműtéttel később, 1990-ben be is fejezte érdemi karrierjét. Ugyanakkor mind a 4 houstoni szezonjában All-Star volt, 1984-ben az Év Újonca, All-Star MVP (1985). Emellett a mai napig legendás dobást mutatott be az 1986-os nyugati konferenciadöntőben, ahol a Showtime Lakersnek dobott buzzer beaterével bejuttatta a Rocketsot az 1986-os nagydöntőbe.

Hakeem Olajuwont nagyon nem kell bemutatni, hiszen az NBA történetének egyik, ha nem a legképzettebb centere, támadóoldalon és védőtérfélen is. A Nigériából származó "Dream" 1984-ben draftelsőként érkezett a Rocketshoz (a Houston Egyetemről), és egészen 2001-ig szolgálta a csapatot. Ez idő alatt kétszeres bajnok, kétszeres Finals MVP, egyszeres alapszakasz MVP, kétszer az Év Védője, az NBA történetének legjobb blokkolója, "local hero" – de díjain túl játéka volt az, amiért a legnagyobbak között emlegetjük: megismételhetetlen kombinációja volt a magasságnak, dinamikának, kosárlabda IQ-nak, ügyességnek és erőnek. Benne tisztelhetjük egyébként Dwight Howard régi-új személyi edzőjét is.

Jao Ming már a közelmúlt houstoni centere, aki két elődjéhez hasonlóan draftelsőként érkezett 2002-ben. A kínai óriás eleinte nehezen vette fel az NBA ritmusát, többen támadták, hogy csak azért van itt, mert másfél milliárd honfitársa áll mögötte. Jao azonban gyorsan elhallgattatta bírálóit: nyolcszor választották be az All-Star csapatba, 2004 és 2009 között ötször az NBA második vagy harmadik csapatába. Sajnos azonban 2005-től kezdődően egyre többet bajlódott egyre súlyosabb sérülésekkel, amiket a kínai válogatott szereplései miatt nem is nagyon tudott kipihenni (a 2008-as, pekingi olimpia egyik arcaként úgy kellett összedrótozni, hogy pályára léphessen). 2011 júliusában be is jelentette visszavonulását – még nem volt 31 éves.


 

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus