Mennyit léphet még előre a Celtics?

A korábban tárgyalt csapatok:

Northwest: Blazers, Jazz, Nuggets, Thunder, Timberwolves
Southwest: Mavericks, Rockets, Grizzlies, Pelicans, Spurs
Pacific: Suns, Lakers, Clippers, Warriors, Kings
Central: Bucks, Cavaliers, Pistons, Bulls, Pacers
Atlantic: Knicks, Nets, Sixers
Southeast: Hornets, Magic, Wizards, Hawks, Heat

 

Boston Celtics

Draft: Aaron Nesmith (1/14), Payton Pritchard (1/26), Yam Madar (2/47)

Maradt: Kemba Walker, Jaylen Brown, Marcus Smart, Jayson Tatum (idő előtti hosszabbítás, 5 év 195 millió), Daniel Theis, Romeo Langford, Grant Williams, Robert Williams, Semi Ojeleye, Javonte Green, Carsen Edwards, Tacko Fall (two-way), Tremont Waters (two-way)

Érkezett: Tristan Thompson (Cavs, 2 év 19 millió), Aaron Nesmith (draft), Jeff Teague (Hawks, 1 év 2.3 millió), Payton Pritchard (draft)

Távozott: Gordon Hayward (sign-and-trade, Hornets, 4 év 120 millió), Enes Kanter (csere, Blazers), Vincent Poirier (csere, Thunder) Brad Wanamaker (Warriors, 1 év 2.2 millió)

Keret:

Walker - Smart - Brown - Tatum - Theis
Teague - Langford - Nesmith - G.Williams - Thompson
Edwards - Pritchard - Green - Ojeleye (ng) - R.Williams
Waters (tw) - Fall (tw)

A Celtics off-szezonjának főszerepében Gordon Hayward állt, és ez a történet több csavart is tartogatott magában, amelyeknek lesz vagy lehet még hatása a jövőbeli lépésekre is. Hayward lemondott 34.2 millió dolláros játékosopciójáról, ami után jöttek az első hírek: az Indiana Pacers 4 évre 100 millió dollárért vinné az indianai születésű kosarast, és Hayward is szívesen térne haza. A Pacers azonban csak sign-and-trade keretein belül tudta volna megszerezni a veterán swingmant, és a hírek szerint Myles Turnert és Doug McDermottot fel is ajánlották a Bostonnak. Danny Ainge még többet akart, kivárt, erre a surranópályán bejött a képbe a Charlotte Hornets egy 3 éves, 120 milliós szerződéssel - amivel szerintem megmentette egy hibás döntéstől a Pacerst, Hayward pedig még jobban járt, mint az évi 25 milliós fizetése (ez utóbbiról már írtam, borzasztóan túlzónak tartottam ezt is érte, nemhogy az évi 30 milliót).

Egy valaki nem járt jól látszólag: a Celtics, aki egy szabadügynökké váló játékosért nem kapott meg egy kitűnő shootert, illetve egy jó védő, elit blokkoló és jól triplázó centert - sok minden nem kell a bostoni keretbe, egy ilyen típusú ötös viszont még épp elfért volna. Értem én, hogy Ainge nem számolt azzal, hogy Mitch Kupchak (és Michael Jordan) agya elborul. Ennek ellenére szerintem egyrészt kellett volna egy ilyen forgatókönyvvel is számolni, főleg úgy, hogy a New York Knicks is képben volt Haywardnál 4 évre valamivel kevesebb, mint 100 millióért. A Knicksnek nem kellett volna sign-and-trade Hayward megszerzéséhez, így mindig is volt egy veszélyt jelentő együttes a Pacers mellett. Másrészt nem értem, miért nem örült annak, amit kapott: McDermott lejáró, de ligaelit, 40% fölötti tripladobó, Turner pedig még 3 évig évi 18 millió dollárt keres. Ez a jelenlegi körülmények között, a teljesítményét is figyelembe véve szerintem nagyon kellemes kontraktus, teljes mértékben megfelel a tudásának - ami pedig pont illik a mai NBA-be.

Azért nem viszi egyértelmű negatívba nálam a Celtics nyarát ez a kihagyott lehetőség, mert a Boston kapott egy 28.5 millió dolláros TPE kivételt a Charlotte-tal kötött sign-and-trade-ben. A TPE a Traded Player Exception rövidítése: minden cserében keletkezik annál a csapatnál, amelynél kevesebb a bejövő fizetés, mint a távozó. Hayward lényegében a semmiért ment a Hornetshez, 28.5 milliós az első évi bére, így lett keletkezett ez a TPE a Boston oldalán. Pontosan egy naptári éve van arra a Celticsnek, hogy felhasználja ezt a kivételt cserére vagy igazolásra (és ebben az esetben nem kell megfelelni a cserékre vagy igazolásokra vonatkozó pénzügyi szabályoknak, csak egyetlen egynek, erről később), utána egyszerűen megszűnik. Hogy mire, illetve kire használja majd fel ezt a TPE-t Ainge, azt egyelőre még nem tudni, nem látni - ha kiderül, mi lesz a kivétel sorsa, akkor lehet ezt az off-szezont igazán reálisan értékelni. Mindenesetre én inkább elvittem volna Turnert és McDermottot.

Utóbbi hiánya kevésbé lesz szerintem érezhető a draft után, ahol az egész draftosztály egyik legjobb kezű játékosa, Aaron Nesmith érkezett az első kör közepén. Nesmith azért kérdőjelesebb így az első évben, mint a liga ritmusát már felvevő McDermott - ezért is vittem volna el az indianai csomagot -, márpedig ez egy bajnoki címre törő gárdánál még számíthat akár a végelszámolásnál is. A Vanderbilt egykori kiválóságával kapcsolatban további kérdőjelek is vannak, mivel a második egyetemi évében csak 14 meccsen láthattuk. Január első harmadát követően jobb lábfejsérülést szenvedett, ami miatt a teljes további idényt ki kellett hagynia - a jobbak ellen nem láthattuk. Azt is hozzá kell viszont tenni, hogy a munkamorálját nagyon dicsérték, és ez Brad Stevensnél egészen biztosan jó pont. Szeret dolgozni, úgyhogy nagyon jó esély van arra, hogy mindent kihoznak belőle Bostonban - hogy mikorra, az már más kérdés.

Érkezett egy évre a veterán minimumért Jeff Teague, aki ennyiért szerintem nagyszerű biztosíték Kemba Walker mögé. Azért is kellett nagyon Teague, mert Walkernek egyre több gondja van a bal térdével - nem tudja maga mögött hagyni krónikus problémáit, ami a jövőre nézve nem túl jó előjel. A PO-ban sokszor gyenge volt Kemba, de nem zárom ki, hogy a térde miatt - a gond az, hogy azt sem lehet kizárni, hogy ez a jövőben ugyanúgy zavarni fogja, ahogy most. Teague irányító irányító (nem a pontszerzés a dolga és az első gondolata sem), így szerintem még jobban is passzol majd Jayson Tatum és Jaylen Brown mellé. A játékával sincs gond, Minnesotában még kifejezetten kellemes statisztikákat hozott kicsit hullámzó, de alapvetően vállalható (36-37%) triplával. Hayward volt a legjobb pick-and-roll játékosa a Celticsnek, de a távozását feledtetheti Teague, aki így posztra és szerepkörre is tökéletes fit. Amennyire kihagyott helyzetnek éreztem Turner megszerzésének elszalasztását, annyira jó volt ez a szerződtetés ennyi pénzért. Brad Wanamakernél még mindig jobb játékos Teague, és nem is kicsit, Wanamaker padscorer szerepkörét pedig akár Carsen Edwards, akár Romeo Langford, akár a draft első körének végén kiválasztott Payton Pritchard átveheti majd.

A palánk alól távozott Vincent Poirier és Enes Kanter is. Ha nem érkezett volna senki, akkor is azt mondanám, hogy a szintjüket Robert Williams tudja majd hozni. A Cleveland Cavalierstől az MLE-ért leszerződtetett Tristan Thompson viszont stabilitást hoz - szerintem jobb kosaras annál, mint amit sokan gondolnak róla, főleg hogy az előző két éve lényegében a feledés homályába merült, annyira gyenge volt a Cavs LeBron James távozását követően. Támadásban azért be kell majd illeszteni a Celticsbe, tekintve hogy a Boston jóval kombinatívabb játékot játszik, mint a Cleveland (ezzel nem mondtam sokat...), és Thompson erősségei limitálják azt, hogy mire lehet használni. Védekezésben viszont még a Cavsben is pluszos volt, és itt is jó kis alternatíva lehet Daniel Theis mögött. A német támadásban jobban illik a keretbe, ha viszont védekezés kell, akkor Thompson lesz a Celtics ötöse - tavaly csak Robert és Grant Williamst lehetett használni ilyen célra, Poirier-t és Kantert nem. Hogy mennyire hat Thompsonra a Kardashian-átok (újra együtt vannak Khloe-val), az persze megint más téma, de babonákra egyelőre nem építünk...

Itt kell kiemelni, hogy egyetlen egy dolog gátolja a Celticset a teljes TPE felhasználásában: mivel Thompsonra elment a sima MLE, így a Bostonnak van egy hard capje erre az idényre, egy át nem léphető fizetési plafonja 138.9 millió dollárnál. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 7 millió dollártól meg kell szabadulnia a csapatnak ahhoz, hogy a 28.5 milliós TPE-t teljes mértékben fel tudja használni. A másik lehetőség az, hogy ennyivel kisebb szerződésű embert vesz át a Celtics, akkor senkit nem kell elcserélni. A harmadik opció pedig az, hogy nem ebben az idényben vesz át valakit a Boston, hanem csak a következőben, hiszen az egy naptári év simán átcsúszik majd a következő szezonba is, akkor pedig már nem lesz hard capje a Celticsnek.

Összességében nézve az egész off-szezont: Hayward távozása ellenére szerintem a pad még erősödött is. Ezért lett nálam C+-os az, amit csináltak, még a kihagyott Turner-deal ellenére is, de a TPE felhasználásának függvényében ez a C+ betűt, betűket mehet le és fel is. 

Teague és Thompson érkezése szerintem új lehetőségeket hoz majd, igaz, az alapjáték nem igazán fog változni - itt is ugyanaz a helyzet, mint a Miami Heatnél, nem kell új rendszert alkotni, csak 1-2 új embert kell beépíteni. Thompsonék érkezése ráadásul komoly PO-tapasztalatot hoz magával, ami főleg a rájátszásban jelenthet majd pluszt: Teague még nem nyert bajnoki címet, de az alapszakaszgyőztes Atlantának ő volt a kezdő egyese, Thompson pedig a Cavsszel fel is ért a csúcsra, és annak a 2016-os sikernek tevékeny részese volt.

Marcus Smart és Brown mellé utóbbi nagyszerű adalék lesz hátrafelé, de a padról nemcsak Thompson, hanem a két Williams és Semi Oyeleje is használható védekezésben - még ha utóbbi másra nem is. Azt is hozzá kell tenni, hogy Teague világ életében gyenge védő volt, gyengébb, mint Kemba, de még vele a pályán sem hinném, hogy nagyon vissza fog esni a Celtics liga 4. hátsó alakzata (107.0 kapott pont 100 támadásonként). Bostonban nemcsak egyénileg jó védők vannak, hanem rendszerszinten is jó a csapat - ezért lehet talán kisebb probléma Teague.

Hogy a támadójáték mennyit lép előre, az egyrészt Teague beépülésén múlik, másrészt leginkább azon, hogy Tatumnak és Brownnak hol van a plafonja. Tatum az előző idényt még viszonylag visszafogottan kezdte, aztán amikor kihirdették az All-Star csapatokat, lekerült róla a teher, a játéka pedig egy másik szintre lépett. Brown 20 pontos játékossá fejlődött negyedik évére, Teague mellett pedig szerintem még tovább javulhat - márcsak azért is, mert Teague kevesebb labdát használ, mint Walker. Azt is hozzá kell tenni, hogy Kemba úgy szórt 20 pontot az alapszakaszban, hogy 38% fölött dobta a hármasokat, és 57.5%-os volt a TS-mutatója - jobb scorer, mint Teague, úgyhogy Tatuméktól kell is a több pont majd Walker távollétében. Ettől függetlenül amikor nem tud pályára lépni (és az idény eleje rögtön ilyen lesz), akkor Teague mellett a többiek (Tatum, Brown, Smart, de még akár Theis is) még jobban mutathatnak majd - mint ahogy egyébként a pad is sokkal potensebb lehet egy ilyen játékmesterrel, ha Walker visszatér. Tavaly negyedik volt a Celtics előrefelé is (113.3 dobott pont 100 támadásonként), visszaesést pedig nem igazán várok most sem - ez a keret erősebb és jobban is forgatható, mint a tavalyi. Ez még inkább igaz lehet akkor, ha a TPE-t felhasználja majd Ainge, de ez ugye egyelőre még nem történt meg.

Alapvetően semmi gondja nem lehet a Celticsnek a rájátszással, más kérdés, hogy a Bostonnál csak simán a PO elérése már nem lehet cél. A döntőhöz vagy a végső sikerhez az kell, hogy Tatum vagy/és Brown olyan játékosokká váljanak, akiknek kérdés nélkül oda lehet adni a labdát szoros végjátékokban, és megoldják (elvileg Kemba ilyen játékos lenne, de ezt első bostoni évében nem tudta bizonyítani). Hogy lesznek-e ilyenek, az később fog persze csak kiderülni, de Teague érkezése segítség lehet abban, hogy kiderüljön, megvan-e ez a képesség bármelyikükben, és ha igen, akkor kiben. Az sem lenne meglepetés, ha kelet legelejében végeznének az alapszakasz végén, ez a keret alkalmas rá. Ettől függetlenül szerintem a Budenholzer-rendszerre épülő Bucks és az elmúlt öt évből négyszer keleti Top2-es Raptors most is előzni fogja a Celticset. Ahogy a Heatnél, itt is úgy gondolom, hogy a rájátszásban viszont jobbak lehetnek majd, mint az általam eléjük várt gárdák, de erről majd a PO előtt értekezünk még bővebben.

Off-szezon értékelés: C+

Tipp: Kelet 3.