NBA Playoff 2015: Az első kör előzetese (2/8)

A Cleveland Cavaliers és a Boston Celtics párharcának mottója: vannak-e csodák, avagy a(z egyelőre) jobb, tapasztaltabb Cavs ellen van-e esélye Brad Stevens legénységének?

Cleveland Cavaliers (2.) – Boston Celtics (7.)
(Első mérkőzés: 2015. április 19., vasárnap, 21:00)

Mi történt eddig? A Clevelandnél óriási mozgás volt a nyáron, hiszen Kyrie Irvinggel hosszabbítottak, hazatért LeBron James - és vele együtt jött több veterán is érkezett, mint Shawn Marion, James Jones vagy Mike Miller -, majd megszerezték többek között az 1/1-es Andrew Wigginsért Kevin Love-ot. Nagyon nem ment azonban a játék a szezon első felében, ráadásul Anderson Varejao kiesett egész szezonra. JR Smith, Iman Shumpert és Timofey Mozgov megszerzése azonban telitalálatnak bizonyult, az ő érkezésük és LeBron sérülésből való visszatérése elindította felfelé a gárdát: 19-20 után csináltak egy 12-es győzelmi sorozatot, 39 meccsükből 32-t megnyertek, mielőtt épp a Boston elleni kettőt "leadták" volna. 53-29-cel végeztek végül kelet második helyén.

A Bostonnál nem volt ekkora jövés-menés - legalábbis a nyár folyamán -, Tyler Zeller érkezett éppen Clevelandből a Jarrett Jack-féle hármascserében, illetve a draftról Marcus Smart és James Young. Pocsékul kezdték az idényt, álltak 4-11-gyel is, majd 10-14 után megint csináltak egy 3-12-es sorozatot (13-26). Közben decemberben elcserélték Rajon Rondót, majd később Jeff Greent is, a deadline előtt az éppen Greenért szerzett Tayshaun Prince-ért Jonas Jerebkót és Gigi Datomét hozták, egy kései első körös pickért pedig Isaiah Thomast. Nagyon összeálltak január végére, elkezdtek nyeregetni, Thomas vezérletével március elején 8-ból 7-et hoztak, utolsó 13 meccsükből pedig 10-et. Óriási hajrájuknak köszönhetően lettek hetedikek (40-42).

Az alapszakaszban 2-2-re végeztek egymással a felek. Még a szezon elején, november 14-én nyert a Cavs 122-121-re Bostonban. Március elején óriási pofonba szaladt bele a Celtics, 110-79-re nyert a Cleveland hazai parketten. Az utolsó két meccs pár nappal ezelőtt volt - előbb 99-90-re nyert a Boston idegenben, majd két nappal később hazai pályán ütötték ki a szinte mindenkit pihentető ohiói együttest 117-78 arányban.

A periméteren és a palánk alatt is a Cavsnél vannak a nagyobb nevek. Hátvédposzton Irving nagyon megtalálta magát az elmúlt 40 meccsen, James mellett leginkább a pontszerzésre kell koncentrálnia támadásban, és nagyon sokat javult a hatékonysága. A LeBron és Irving iránti figyelmet használta ki maximálisan JR Smith, aki a New York Knicksnél másfél évig nem játszott kis túlzással egyetlen jó meccset sem, most azonban még annál is hasznosabban játszik, mint amit a 2012/13-as idényben láthattunk tőle, amikor a legjobb hatodik embernek választották. Iman Shumpert és Matthew Dellavedova leginkább védőfeladatokkal vannak ellátva, de a sok scorer miatt fontos szerepük van, a "zongorát" is cipelni kell valakinek, ezeket a feladatokat pedig maximálisan megoldják. Jamest külön nem nagyon kell fejtegetni, igaz, a miatta érkező Miller-Marion duó elég gyenge teljesítményt nyújtott eddig, ők túl sokat nem tettek hozzá eddig a Cavs szezonjához.

A Bostonnál a nevek nincsenek ilyen szinten, de Brad Stevens rendszerében többen is borzasztóan hasznosak. Isaiah Thomas kiélheti magát, 19.0 pontot és 5.4 gólpasszt átlagolt eddig a csapatnál, ráadásul hatékonyan (57.9% TS). Stevens rendszerének nagy nyertese Evan Turner, aki scoringban sosem fog olyan szinten teljesíteni, mint amit egy egykori 1/2-estől várna az ember, de sokoldalú (5.5 gólpassz, 5.1 pattanó). Mellettük egyre nagyobb szerepe van Marcus Smartnak, akinek még higgadnia kell, de védekezésben így is faktor tud már lenni, Gigi Datome igazi Jolly Joker támadásban, és nagyon összeszedte magát Avery Bradley is, aki a pálya mindkét oldalán hasznos volt az idény nagy részében. Jamesre nincs embere a Bostonnak - Turner sem megfelelő rá -, de a lassításában lehet szerepe Jae Crowdernek is, aki kiváló kiegészítőnek bizonyult, miután a Rajon Rondo cserében megszerezte őt a Celtics.

A Boston számára nem túl jó előjel, hogy a második legkevesebb büntetőt harcolják ki a mezőnydobásaik arányában (.176 FT/FGA), a Cavs ellen pedig egyébként sem nagyon lehet büntetőt kiharcolni, a Cleveland ellen állhattak arányaiban a legkevesebbet a vonalra az ellenfelek (.177 FT/FGA), túl sok ingyen pontra tehát nem számíthatnak - szerencséjükre a Cavs a védekezés többi részében maximum átlagos, így azért vannak sebezhető pontjaik, és nem csak Kevin Love-nál.

A palánk alatt is sokkal jobban mutat a Cleveland a Mozgov-csere óta. Az orosz nemcsak a pattanózást és a belső védekezést, de a teljes hátsó alakzatot összeszedte, Love gyengeségeit is le tudja fedni, hatalmas nyereség volt az ő megszerzése. Love mellette egészen hatékony tud lenni - támadásban egyébként is képes erre, de Mozgov mellett nem kapnak legalább ugyanannyi vagy még több pontot róla, mint amennyit ő dob. Tristan Thompson hozza azt a hasznos játékát, amit eddig is, és így, hogy harmadik számú magasember, már nagyon értékes, amit tud. Mögöttük nincs túl sok bevethető játékos - Kendrick Perkinsre vagy Brandan Haywoodra ezt a jelzőt már óvatosan használnánk, a négyesbe is felküldhető Marion lesz még a rotációban.

A túloldal több embert használ, de a minőség itt sem ugyanaz, igaz, a munkamegosztás is teljesen más. Jared Sullinger a legjobb scorer az állományban (13.3 pont, 7.6 pattanó), de nagy kérdés, hogy mennyire épült fel teljesen fáradásos töréséből. Kelly Olynyk, Zeller, illetve Brandon Bass is megbízhatóan hozza a 10 pont, 5 pattanós átlagot, és hasonló "figura" Jonas Jerebko is - rossznak semmiképp sem nevezhető ez a felhozatal sem, de a karakterek hiányoznak, egyelőre nincsenek leosztva a szerepek, nem úgy, mint a túloldalon mondjuk Love és Mozgov esetében. A tapasztalattal itt és a kisembereknél is lehet gondja a Celticsnek, igaz, a rájátszás nagyon feldobhatja, motiválhatja őket - ettől függetlenül a Clevelandben sokkal több sokat megélt harcos van.

Ebben a részlegben a legnagyobb kérdés az lesz, hogy mit kezd majd a Celtics LeBron és Irving betöréseivel akár a faultgondok, akár a sima befejezések okán. A Cavs a liga első negyedébe tartozik kiharcolt büntetőket tekintve (.216 FT/FGA, 7.), az effektív mezőnyszázalékban is (52.0% eFG, 4.), ráadásul a támadópattanókban is ott vannak a liga elejében (26.8% ORB, 6.), óriási lesz tehát a nyomás védekezésben a Boston magasemberein. Ha erre kitalál valamit Stevens, hogy valahogyan a kisemberek hátékonyan be tudjanak segíteni, akkor okozhat kisebb meglepetést a Celtics, de egyelőre nem látni, hogyan állítja meg ellenfelét a Boston.

Edzők. Brad Stevensről gyakorlatilag csak szuperlativuszokban lehet beszélni. Az év elején még sok végjátékot rontottak el, de ahogy haladt előre a szezon, úgy lett egyre jobb és jobb az egész csapat. Két (papíron) legjobb játékosát is elvesztette Stevens, de olyan egységet épített ki, amelyben mindenki tud alkotni, ki ki képességei szerint. A másik oldalon David Blatt nagyon sok savat kapott az év elején, de mostanára ezek a hangok elhalkultak - igaz, Brian Windhorst (ESPN) szerint Tyronn Lue az igazi vezető a kispadon, de amíg az eredmények jönnek, addig ezek a pletykák szerintem kevésbé zavarják az Európában többször is megkoronázott mestert, amelyeknek azért az sem biztos, hogy olyan sok alapja van, Blatt egy bizonyítottan jó edző.

Konklúzió. Mindkét együttes kiválóan szerepel, főleg a körülmények tekintetében - a Cavs egy pocsék félszezon után lett tényleges bajnokesélyes az alapszakasz végére, míg a Celtics minden probléma ellenére egész évben egyre jobb lett. Bármennyire is szimpatikus és erőn felül teljesít azonban a Boston, a Cleveland klasszisokkal jobb csapat papíron, és ha mindenki odateszi magát, akkor játékban is, ezt bizonyították az idény szinte teljes második felében.

Tipp. Cleveland Cavaliers 4-0.

A párharc érdekessége: többször is találkozott már egymással a két együttes a rájátszások történetében. 1976-ban, a Cavs első PO-jában rögtön a Boston állta útjukat 4-2 arányban a második körben, aztán 1985-ben is a Celtics vetett véget az álmaiknak az első körben (1-4), 1992-ben viszont a második körben a Cleveland ment tovább (4-2), hogy a főcsoportdöntőben a Bulls megállítsa őket. A LeBron James-érában is kétszer ütközött meg egymással a két gárda. Először a Celtics bajnoki évében, 2008-ban a második körben nyert a későbbi bajnok Boston (4-3), 2010-ben pedig LeBron eddigi utolsó Cavsben lejátszott PO-párharcában is a Celtics nyert (4-2), ezután igazolt James a Miami Heathez.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus