Playoff-percek: ijesztő dominancia a két gigásztól

Megállíthatatlan a Warriors és a Cavs is - Green és a GSW-védekezés egészen elképesztő - Curryék figyelnek az eladott labdákra - a Golden State a Showtime Lakers nyomdokain - a jövőre nézve bizakodhat a Jazz. 

Figyelnek az eladott labdákra Curryék

A tavalyi rájátszásban és az idei alapszakaszban is visszatérő probléma volt a Warriors részéről, hogy nem tudott vigyázni a labdára - sok alkalommal adták el felelőtlenül Curryék, ezen a téren a mostani alapszakaszban például csak 20.-ak voltak a teljes mezőnyt nézve. A rájátszásra viszont ezen sokat javítottak, annyit, hogy száz támadásra vetíve 11,5 eladott labdát gyártottak, amellyel a playoff legjobbjai ebben a szegmensben - az első hét találkozójukon háromszor is megálltak hét eladott labdánál azok után, hogy az alapszakaszban minden (!) meccsükön legalább nyolc ilyet jegyeztek. Mondhatnánk, hogy a Blazers védekezése nem tette őket nagy próbára, de a ligaelit Jazz-védelem sem ment ellenük többre, a harmadik találkozón például a teljes második félidőt lehozták eladott labda nélkül - itt az utolsó találkozón is megálltak 11-nél, pedig volt 84 mezőnykísérletük és 27 büntetőjük.

Green és a Warriors-védekezés áthatolhatatlan

Amellett, hogy tripla-duplázott a GSW motorja, hátul ezúttal is olyan teljesítményt nyújtott, amellyel megalapozta a gárda győzelmét. Green elsőszámú védőként 5/15 kosarat és 11 pontot engedélyezett összesen 17 játékból, sem pozícióban, sem kettő-kettőkkel, sem egy-egyben nem lehetett vele mit kezdeni - megoldhatatlan problémát jelentetet a Jazznek. Rendkívül impresszív, hogy a következő dolgokban vezeti csapata statisztikáit az idei rájátszásban: triplaszázalék (!), gólpassz, lepattanó, blokk, labdaszerzés és elsőszámú védőként eltöltött játékok. 

Az ő elképesztő játéka jelenti a csapatvédekezés alapját, amelyben toronymagasan első (!) a gárda a rájátszásban és amely óriási különbség a tavalyi önmagukhoz képest - a már tárgyalt eladott labdák mellett ez az, amiben mindenképpen élesebbnek tűnnek. Amíg így védekeznek (97,4-es érték, a második Bucks 101,5), addig csinálhat bármit az ellenfél, annyi tűzerő van a sztárokban, hogy mérkőzéseket nyerjenek, ráadásul a tavalyi rájátszással ellentétben most egyszer sem engedtek ki, nem adtak plusz esélyeket, plusz meccseket az ellenfélnek - simán lezárták a párharcot koncentráltan, fegyelmezetten, így extra pihenőöz jutottak.

Még egy adalék a végére Greenhez: 22 tripla-duplánál tart karrierszinten és a GSW ezeken a meccseken 22-0-ra áll...

A Warriors is a Showtime Lakers nyomdokain

Tegnap már írtunk arról, hogy a Clevelandet a a Showtime Lakersszel lehet összemérni és ez a helyzet a Golden State-tel is. Csak az 1987-es Lakers volt arra képes, hogy két csapatot is megverjen idegenebn 25 ponttal a rájátszásban, a mostani negyedik meccsen ezt reprodukálta a GSW is. Az a Lakers abban az évben bajnoki címet nyert...

Ijesztő dominancia

Az a szezon előtt is egyértelműnek tűnt, hogy a Warriorst és a Cavalierst nagyon nehéz lesz bárkinek is megvernie, annyira erős a két csapat kerete, hogy a riválisok egy lépéssel minimum mögöttük vannak. Mégis elég ijesztő volt látni ezt a második kört mindkét együttes részéről, hiszen egy papíron kedvezőtlen matchup (a GSW ellen Gobert és a Jazz-védekezés, a Cavs ellen a James megállítására épült, tavaly két meccset is nyerő Raptors) ellen gyakorlatilag kérdés nélkül, néhány szorosabb pillanattal, de söpréssel jutottak a következő körbe. Pedig ez már nem is az első kör volt, hiszen ott még a Pacers gyengeségeit, balszerencséjét, a végjátékokban bemutatott chokerkedéseit, valamint a Portlandnél Nurkic hiányát, illetve a gyenge védekezést fel lehetett hozni, de itt már ilyenről nem beszélhetünk. Tényleg csak sok szerencsét tudunk kívánni a Boston-Washington, illetve a Spurs-Rockets párharc győztesének, hogy fáradtabban (Nyugaton mindenképpen sérültebben), pályahátrányból kihívják a konferencia aktuális királyát - ráadásul legyünk őszinték: kicsit úgy fest, hogy a Cavs és a Warriors is találhat még egy sebességi fokozatot, ha nagyon muszáj. Curryéknél még nem igazán volt olyan meccs, ahol két-három sztár is egyszerre lett volna bombasztikus, a Cavsnél pedig az Irving-Love páros azért kicsit spórolósra vette eddig a figurát...

Néhány adat, hogy összehasonlítsuk a két gárda eddigi teljesítményét: a Cavs 114,5 pontot átlagol eddig a rájátszásban 49%-os mezőnymutatóval és meccsenként 9,6 ponttal veri ellenfeleit, míg a Warriors 115,3 pontot dob meccsenként 48%-kal, ez pedig átlagosan 16,5 pontos győzelemre elég. 

Bizakodhat a Jazz

Az sosem jó, ha egy csapatot kisöpörnek, ráadásul talán egyszer csillant fel a Jazz előtt a remény, hogy ezt elkerülheti, gyakorlatilag tükörsimán, esélytelenül zúgott ki a GSW ellen. Ez a Warriors viszont egyelőre még más szint, a Utah összességében elégedett lehet a szezonjával: Gordon Hayward szintet lépett (All-Star és vezér lett, még a rájátszásban is), Rudy Gobert az Év Védője díj egyik nagy várományosa, beépült Joe Ingles, a nyári igazolások (George Hill, Joe Johnson, Boris Diaw) pedig mind jól sültek el. Bejutottak a rájátszásba és bár a negyedik helyről végül lemaradtak, így is mentek egy kört, miután pályahátrányból, idegenbeli hetedik meccset nyerve lenyomták a Clipperst - 2010 óta nem járt ilyen magasságban a csapat.

Ráadásul mindezt úgy, hogy folyamatos sérüléshullám sújtotta a gárdát, az alapszakaszban gyakorlatilag alig játszott együtt a kezdőötös, úgy meg szinte nem is, hogy valaki éppen ne sérüljön meg, vagy ne "visszatérő" mérkőzést játsszon. George Hill összesen 49 meccset bírt, Alec Burks 42-t, Derrick Favors 50-et, Rodney Hood 59-et, de a többiek is voltak sérültek hosszabb-rövidebb ideig. A rájátszásban aztán tulajdonképpen ugyanez folytatódott, Burks egyáltalán nem léphetett pályára egyszer sem, Favorsnek is voltak gondjai, az első körben Gobert sérült meg és hagyott ki nagyon fontos meccseket, a másodikban Hill, ismét alig-alig voltak egészségesek a kezdőcsapat tagjai egyszerre. 

Az biztos, hogy ha egészségesek tudnak maradni, akkor van még feljebb ennek a csapatnak, a kérdés az, hogy maradt-e még egy ilyen év Joe Johnson és Boris Diaw tankjában, mert mindkettejükre nagyon nagy szüksége volt a társaságnak - érdekes lesz látni, hogy mit lépnek a holtszezonban Snyderék. Az mindenesetre látszott hajnalban is, hogy a szurkolók köszönik a szezont - megtapsolták Gordon Haywardot lecserélése után, hiába kapott ki negyedszer is a gárda.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus