Coimbra után - egyetemi értékelés

A TF női csapata a 9., a Miskolci Egyetem férfi együttese a 13. helyen zárta a múlt heti, a portugáliai Coimbrában rendezett Európai Egyetemi Játékokon a kosárlabda tornát. A két egyetemi bajnok szakvezetőt, Magyar Biankát (TF) és Drahos Gábort (Miskolc) kértük, értékeljék csapatuk szereplését. 

A hunbasket.hu beszámolója:

Magyar Bianka azt fejtegette, hogy van benne, s nyilván játékosaiban is némi hiányérzet, hiszen szerettek volna a legjobb nyolc közé bejutni. Mint mondta, tudták, hogy a román Pitesti nagyon erős - a 3x3-as tornát ez az alakulat nyerte -, egy sor profival soraiban, s a csoportbeosztást megtudva előzetesen azt gondolták, majd az osztrákokkal "meccselnek" a csoport második helyéért. A TF női csapatának szakvezetője így folytatta: "Ehhez képest a bécsiek nem csak a csoport, az egész torna meglepetéscsapatának bizonyultak, veretlenül, francia, orosz, spanyol együttesek előtt nyerték meg az egész tornát. Persze az osztrákoknál is játszott jó néhány élvonalbeli kosaras, akik közül kiemelkedett a Zalaegerszegen szereplő Sigi Koizar, aki a döntőben 33 pontot dobott, több mint a felét annak a 63-nak, amennyivel legyőzték francia riválisukat. Volt amerikai játékosuk, és a korábbi győri Takács Kata is őket erősítette." 

A TF szakvezetője kiemelte: a legtanulságosabb, leghasznosabb mérkőzés az első, a román Pitesti elleni volt, amelynek elején a csapat lámpalázasan kezdve hamar tetemes hátrányba került, majd magára találva remek játékkal fordított, s a záró etapban már 13 pontos előnye is volt. "A végjátékban azonban valahol megmutatkozott az amatőr és a profi csapatok, játékosok közötti különbség. Ahhoz a lányok nem szoktak hozzá, hogy mélységi játékból, az ellenfél centere által a mezőnybe kiosztott labdákból sorra kapják a triplákat. A Pitesti ellen ez történt, s a románok távoli találatai elbizonytalanították a játékosokat, támadásban pedig ezen a szinten nem volt, aki a végjátékban elő tudott volna lépni vezérré. Itt már könyörtelenül büntették, ha kicsit is késtünk a védekezésben, e találkozó tapasztalatait hasznosítva biztos, hogy előre tud lépni az együttes." 

Magyar Bianka szerint a Porto elleni mérkőzés második félidejétől egy, az addig látottaknál jóval szervezettebb, pontosabb játékot játszó TF volt a pályán, s a csapat az alsó ágon fölényesen, simán nyerte a meccseit - igaz gyengébb riválisokkal szemben, ennek ellenére a remek szerkezetű litván csapat elleni fölényes siker igen értékesnek mondható. A TF-lányok edzője kiemelte: a jövőre nézve örömteli, hogy miután két meghatározó játékosnak, Shirian Fatimének és Németh Almának az utolsó két meccs előtt haza kellett utazni, az addig kevesebbet játszó játékosok közülük elsősorban Herman Alíz és Szeli Dorina is elő tudott lépni, és sokat tudott hozzátenni a csapat játékához, bizonyítva: hosszabb távon is lehet rájuk számítani. Még egy dolgot említett Magyar, amellyel a jövőben - amennyiben sikerül újra megnyerni a bajnokságot, s kijutni a nemzetközi porondra - előreléphet a csapat. A riválisok kapcsán már korábban is érintette, hogy náluk szerepelt több profi kosaras. A TF-re is járnak élvonalbeli női játékosok, és náluk is be lehetne vetni olyan profikat, akik valóban erősítést jelentenének. 

Zárszóként Magyar Bianka kiemelte: a segítőjeként a torna első felében csapattal tartó Lukas Trzaskomával a mérkőzések között rengeteget beszélgettek az együttesről, sokat "szakmáztak", és bár a meccselésbe a lengyel szakember természetesen nem szólt bele, sokat segítettek a szakmai egyeztetések. A csapatot vezető Tahin Péter pedig a nélkülözhetetlen technikai dolgok precíz elintézése mellett a hangulatról gondoskodott, átsegítve a lányokat a nehezebb pillanatokon. 

Drahos Gábor miskolci részről így értékelt: "Csodaszép városban, rendkívül magas színvonalú kosaras kultúrák képviselőivel találkozhattunk. A terhelés is megvolt, hét nap alatt hat igen magas sebességű mérkőzést játszottak a srácok, s az utolsó két meccs megnyerésének köszönhetően jó szájízzel térhettünk haza. A tornát az előző évi miskolci Eb-hez képest jelentősen erősebb kerettel érkező szlovén csapattal kezdtük. Jó játékkal sikerült magabiztos vezetést szerezni, hogy aztán a második félidő elején bekövetkező rövidzárlat miatt "magabiztosan" kapjunk ki. A tavalyi második Sevillának ezúton is köszönjük azt a végig megalkuvást nem tűrő, agresszív, harcos védekezést, amelynek elsajátítása nekünk is a célunk - nagyon sokat profitálhatunk abból a mérkőzésből. A portugáloktól azt tanultuk meg, hogyan lehet akár szerényebb képességekkel is határtalan lelkesedéssel és némi szerencsével hátrányból megfordítani egy mérkőzést. 

Egyetlen összecsapás, az osztrákok elleni lógott ki nagyon a sorból, mit szépítsük, az egy terített betli volt. Utána azonban sikerült rendet tenni a fejekben. A krakkóiak kaptak igazán ízelítőt abból, milyen is, amikor a Miskolc negyven percen át koncentráltan játszik. Az utolsó mérkőzésen egy igen képzett játékosok alkotta, szervezett játékot játszó görög csapatot sikerült egy végtelenül izgalmas találkozón legyőzni. Érdekességként még annyit hadd jegyezzek meg: Takács Dani egy olyan mezőnyben, amelyben Euroliga-játékosok, valamint európai top-bajnokságokban szereplő kosarasok is voltak, 10. helyen végzett a pontszerzők rangsorában, ami mindenképpen figyelemre méltó teljesítmény. Szeretném mindenkinek megköszönni, akik segítettek a csapatnak eljutni erre a remek tornára, és köszönjük a szurkolást azoknak, akik értünk szorítottak - akár kint a helyszínen, akár itthon." 

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus