Boros Júlia az Eb-n és a vb-n szerzett tapasztalatokról

Julcsi 1-2 évvel fiatalabb csapattársainál, de célja a kezdőcsapatba kerülés volt és ott is  jó játékkal hasznos szeretett volna lenni.

Hoffer Zoltán, a csatabasketball.hu portálon megjelent interjúja:

Boros Julcsi a klubunk alig 17 éves játékosa – tíz éve kosárlabdázik – korosztályos válogatott – idén pedig június elejétől a nemzeti utánpótlás válogatott edzőtáborában készült két nagy tornára az U-18-as szarajevói Eb-re és az U-19-es Bangkokban megrendezett világbajnokságra.  Julcsi 1-2 évvel fiatalabb csapattársainál, de célja a kezdőcsapatba kerülés volt és ott is  jó játékkal a válogatott hasznos tagja szeretett volna lenni. Egyébként szülei is élvonalbeli kosárlabdázok voltak, sokat tanult tőlük, de számára még nagyobb célokat szeretne megvalósítani. Most a két nagy torna után kértem meg értékelésre.

Június elején milyen célt tűztetek ki magatoknak a két világversenyen való szereplésre?

– Konkrét célunk nem volt, helyezések tekintetében- – ez a válogatott két éve már az U-16-os Eb-n a második helyen végzett – viszont nagy reményekkel indultunk Szarajevóba július elején. Jól ismertük egymást – a Csatából négyen is a tizenkettes keretben voltunk – Angyal Barbara, Mányoky Réka és Horváth Fruzsina is.

Számomra mint az egyik legfiatalabb kerettagnak a felkészülés elején a csapatba kerülés volt a célom, ami sikerült is. A mérkőzéseken mindig kaptam egy nehezebb védőfeladatot, ahol az ellenfél egyik legjobbját kellett kikapcsolni, hogy megakadályozzam a támadásban – ami bizonyításra késztetett.

A csoportmeccsek már elég bizakodásra adhattak okot – szinte mindenkit kiütöttetek!

– Igen az oroszok elleni 42 pontos győzelmünk bennünket is meglepett, de minden mérkőzésen a maximumra törekedtünk, hogy az eredményeink által kivívjuk a többi válogatott figyelmét is.

Melyik volt a döntőig a leghúzósabb összecsapás?

– Mindenképpen a csoportgyőzelem után a nyolc közé kerülésért a belgák ellen. Szinte végig vezettünk, de nagy különbség nem volt a két válogatott között és a rendes játékidő végén kiegyenlítettek – jöhetett a hosszabbítás…

Nem roppantatok össze, hogy egy kihagyás és gyorsan véget ér az álom – érem helyett az alsóház?

– Egy pillanatig sem a hosszabbításban már ismét mi irányítottunk és végül 83:73-ra nyertünk!

Aztán meg sem álltatok az Eb-döntőig!

– A cseheket majd harminc ponttal vertük a négy közé jutásért és utána jöhettek a címvédő franciák az elődöntőben – jelszó a “csillagos ég” és ismét a csapatjáték dominált a 67:56-os sikerünkben.

Az Eb-döntőben az olasz csapat várt rátok, akik szintén Eb-t akartak nyerni?

– A döntőre sokat kivett az előző egy hét mérkőzési – ahol két nyolc nap alatt már a hetedik mérkőzésünk volt. Az olaszok elleni döntőben sajnos rosszul kezdtük, 10-15 pontos hátrányba kerültünk, amit fokozatosan próbáltunk ledolgozni, de mire utolértük őket, elfogyott a lendület és az olaszok tudtak kritikus pillanatokban kosarat szerezni és végül megnyerték az Európa bajnokságot – mi akkor csalódottak voltunk, de egy kis idő elteltével már boldogan gondolunk vissza az ezüstéremre.

Mennyire jelentett neked sokat, hogy négyen vagytok a válogatottba?

– Angyal Barbival 10 éve kosárlabdázunk együtt, Horváth Fruzsival nyolc éve, míg Mányoki Réka is az elmúlt évben került a klubhoz – így nagy előnyt jelent az összeszokottság számunkra.

Az Eb után másnap rögtön utazás az U-19-es vb-re ugyanazzal a csapattal – mekkora kihívás volt zsebetekben a friss Eb ezüstéremmel?

– Igen hétfőn reggel egy hosszú repülő út várt ránk Thaiföldre – Bangkokba. Majd egy napot utaztunk, öt óra az időeltolódás, viszonyulni kellett az ottani körülményekhez, ahogy megérkeztünk rögtön Völgyi Péter edzőnk edzést vezényelt nekünk, ami akkor borzasztóan rosszul esett!

Viszont volt néhány nap, hogy felkészüljetek a halálcsoportra, ahol Dél-Korea, Ausztrália és az Egyesült Államok várt benneteket?

– Igen az első nap húsz pont felett legyőztük Dél-Koreát, majd másnap a későbbi Vb ezüstérmes Ausztráliától csak tíz ponttal maradtunk alul. Az USA ellen pedig tudtuk, hogy ők verhetetlenek – főleg az egy-két évvel fiatalabb csapatunknak – ott beleszaladtunk egy nagyobb vereségbe.

Csoport harmadikként viszont tiszta lappal léphettetek pályára Japán ellen a nyolc közé jutásért. Miért nem sikerült?

– Nem sok hiányzott a győzelemhez 76:68-ra kaptunk ki – Japán más játékstílust képvisel mint itt Európában megszoktunk.  nagyon gyorsak – kitűnően dobtak és még egy évvel idősebbek voltak nálunk. Csalódottak voltunk, hogy elbuktuk a mérkőzést!

Maradt az alsóház a vb 9-16 csapatai között, reális cél volt az élen végezni?

– Sok időnk nem volt gondolkodni a Japán elleni vereség után, mert másnap már a házigazda Thaiföld következett és közel harminc pontos sikert értünk el. Utána Argentína ellen egy végig szoros mérkőzésen öt ponttal győztünk.

Következett a vb utolsó mérkőzése a 9. helyért – megismétlődött a nyitótalálkozó Dél-Korea ellen. Viszont 22 nap alatt ez volt a 14 mérkőzése a válogatottnak!

– Igen megvolt a recept bennünk élt az egy héttel előtti 24 pontos siker, de ez egy más mérkőzés volt. Az első félidő még a miénk volt, de a másodikra ütközött ki a sok mérkőzés ami bennünk volt és 73:66-ra Korea győzött ezzel mi a 10 helyen végeztünk.

Milyen tapasztalatokat jöttél haza az Eb-ről és a vb-ről – miben kell fejlődni még a következő időben?

– Más mint itthon a korosztályos bajnokság, ahol legtöbbször 60-80 pontos győzelmeket szerzek a Csatával és nem vagyunk rákényszerítve ehhez a magas szintű kosárlabdához, mint amit az európai és a világ elitben átéltem, tapasztaltam. Nagy tapasztalatokat szereztem ellenük és szeretnék a jövő évi U-18-as Eb-n a válogatottal az első ötbe kerülni, hogy két év múlva ismét kijuthassak az U-19-es Vb-re és addig sokat fejlődni egyénileg, hogy a csapattal még jobb eredményeket érjünk el.

A hamarosan kezdődő szezonban milyen célokat tűztél ki magadnak a klubcsapatodban az NKE-FCSM Csatában?

– Alig várom már az augusztus 19-i kezdést – nagy öröm számomra, hogy a felnőtt csapattal együtt edzhetek és ha a bajnokságban kapok lehetőséget – szeretnék a legtöbbet hozzátenni a csapat eredményeihez teljesítményemmel.

Tudom, nekem a B csoportban és az U-18-ban kell a legtöbbet tenni, hogy mindkét osztályban bajnokságot tudjunk nyerni és minél többet tudjunk tanulni.

Sok sikert kívánok és eredményes évadot a sportban és a tanulásban is egyaránt!

Fotó - fiba.basketball

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus