Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-27 23:00:00
Szezonértékelő sorozatunkban ezúttal az igen ellentmondásos évadot maga mögött tudó soproni együttes, a Kis-Rába menti Takarék SKC "kerül terítékre". Hogy miért is volt ellentmondásos a soproniak szereplése?
Ami a hölgyeknél megszokott, az férfi vonalon bravúrnak számít: hosszú évek, jó évtized után szerzett újra érmet, méghozzá egy Magyar Kupa bronz formájában soproni férfi alakulat, a bajnokságban viszont az előző két évad 8. helyezése után lemaradt a rájátszásról.Túlzás lenne azt állítani, hogy tavaly nyáron egymásnak adták volna a kilincset a játékosok a soproni öltözőben. A magyar mag együtt maradt, légiósként érkezett a magyar bajnokság egyik legtapasztaltabb, legjobbnak tartott, ám sérülése miatt a 2009-2010-s előző szezonban csupán fél idényt teljesíteni tudó TK, azaz Thomas Kelley, valamint az egy kicsit "zavaros szakmai előéletűnek" tűnő, korábban Lengyelországban és Hollandiában is figyelemre méltó statisztikái ellenére is csupán 2-3 hónapot töltő amerikai center, Darian Townes.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-27 09:00:00
A Ford Burgos erőcsatára a csapata MVP-je lett, újabb egy év tapasztalatával a lábaiban kezeiben tért haza, hogy némi pihenés és felkészülés után nekifusson annak, hogy társaival kiharcolja a Európa Bajnokságra való kijutást. Szezonbeli eredményeiről, felkészülésről, a válogatottról, az NBA Döntőjétől beszélgettem Lóránt Péterrel.
Remek szezont futottál, hisz átlagpercben, pontban, lepattanóban, dobáspontosságban is javultál az elmúlt szezonhoz képest. Gondolom, azért van benned egy minimális keserűség, hogy nem sikerült a feljutás. Hogy értékeled egyéni és a csapatod szempontjából ezt a szezont?
Az alapszakaszom nagyon jól sikerült, az egész évet nézve a csapat MVP-je lettem. Hozzá kell tenni, hogy volt egy amerikai játékosunk, aki később jött, ha az átlagot nézzük, akkor megelőzött, de ő csak 12 meccsen játszott, ezért lettem az egész évet nézve a csapatom legjobbja. Ez egy nagy elismerés számomra és mondhatjuk, hogy csapatsport, de mindenki szeretne a saját együttesének meghatározó játékosa lenni. Márciusig nagyon jól játszottunk, aztán amikor kikaptunk otthon a Murcia-tól, akkor elvesztettük a lendületünket, mert így eldőlt, hogy valószínűleg nem fogunk az első helyért játszani (direkt feljutás), de már azt is tudtuk, hogy nem lehetünk rosszabbak harmadiknál, mert a negyedikek 6-8 győzelemre voltak. Akaratlanul, de a ritmusunkat elvesztettük, ez abban mutatkozott meg, hogy nyertük a meccseinket, de nem olyan játékkal, mint amihez hozzászoktunk, ezt a ritmust a playoff-ra nem tudtuk visszaszerezni és szerintem ezért kaptunk ki a döntőben simábban, mint amit mindenki várt.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-26 23:00:00
Sokan kérdeztetek a közelgő lockoutról, illetve hogy mit lehet róla tudni. Nos, az eddigi ködösítések után David Aldridge cikke végre felfed pontos információkat is és sajnos ott tartunk, hogy pénteken be is következhet az, amitől mindannyian tartottunk. Egyelőre még csak feltételes módban beszélgetünk róla, hiszen a tulajdonosoknak, illetve David Sternek megvan a lehetősége, hogy napokkal, hetekkel kitolják a június 30-ai határidőt, de a jelenlegi álláspontok annyira messze állnak egymástól, hogy az elkerülhetetlen el is érkezik. Hogy mennyi időre? Ezt sem tudni előre. Az viszont sokat mondó, hogy a legoptimistább jóslatok is pár hónapos kosárszünetről beszélnek, bíznak a fél szezonban, de nagyon sok szakértő az egy éves kihagyást tartja reálisnak. Hogy miről vitatkoznak a felek pontosan, arról fogunk ebben a cikkben értekezni.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-26 23:00:00
Folytatjuk az éves szezonértékelőnket, amelyben az első osztály csapatainak teljesítményét vesszük egyenként górcső alá. Ezúttal a bajnokságban végül a 10. helyen végző Marso-Vagép NYKK gárdájának idei szezonjára tekintünk vissza.
Rövid történelem: A nyíregyházi csapat hosszú évek óta stabil tagja az első osztály mezőnyének, kiesési gondoktól általában nem kell tartaniuk. Anyagilag stabilnak tűnnek, nem hallani botrányokról a csapat háza táján. Szinte minden szezonban, komoly harcban állnak a legjobb nyolc közé jutásért. A legjobb alapszakasz helyezésük a nyolcadik hely, ezt három alkalommal, a 2000/2001, 2003/2004, 2007/2008-as szezonban sikerült elérniük. Értelemszerűen a felsőházi rájátszásnak is ezekben az esztendőkben volt tagja a gárda, ám a papírformának megfelelően alapszakasz-első ellenfelük mindháromszor megállította őket. A csapat előszeretettel foglalkoztat fiatal játékosokat, az idén junior bajnoki címet szerzett fiatalok közül heten is a felnőtt keret tagjai. Komoly utánpótlás-nevelő munka folyik a városban, ami mindenképp pozitív jövőképet vetít a csapat elé.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-26 18:00:00
Pár nappal ezt megelőzően kollégám már foglalkozott az egyesületek pénzügyi helyzetével. Ennek folytatásaként egy szorosan kapcsolódó témába fogunk bele ebben a bejegyzésben. Klubjaink gazdasági helyzete nagyban hatással van (lehetne), a légiósok kiválasztására, de a számtalan városi legenda, pletyka, szóbeszéd lehet nem alaptalan. A következőekben egy rövid, elképzelt beszélgetést olvashattok, valamint pár gondolatot a hozzánk látogató külföldi játékosról.Minden felkészülést megelőzi (jobb esetben) a külföldi játékosok kiválasztása, megszerzése. A szurkolók többsége is leginkább azt várja, hogy ki lesz a következő idény sztárja, kiért kell vörösre tapsolnunk a tenyerünk, kiért adunk több tízezer forintot bérletért, utazásért, jegyért…, és ki miatt verjük majd a fejünk a falba, amikor majd üres lesz a csapatkassza. A Gyopárosi Gyémántok ügyvezetője és edzője így értekeztek egymással a fenti témáról. Ez egy elképzelt beszélgetés, szereplői kitalált alakok, bármilyen hasonlóság a való élethez képest pusztán a véletlen műve.Ügyvezető: Dolgos Dóra, Edző: Kemény Kristóf
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-26 12:50:54
Az utóbbi két hétben elképesztően sűrű volt a programom, ezért is maradt ki egy bejegyzés a szokásos naplómból, sajnos nem tudtam jelentkezni az elmúlt héten, viszont most igyekszem közvetlenül az USA-ba repülés előtt mindenről megosztani veletek pár gondolatot, tapasztalatot arról, amit átéltem ebben a fantasztikus 16 napban!Ugorjunk vissza egészen június 11-ig, azon a napon kezdődött ugyanis az Eurocamp Trevisóban. Készültem arra, hogy meg tudjam állni a helyem a színvonalas nemzetközi korosztályos mezőnyben is. Az egyéni edzések segítettek abban, hogy ne álljak le teljesen és könnyebben fel tudjam venni az edzőtábor ritmusát. Nagyon örülök neki, hogy így sikerült ez a megmérettetés, de úgy hiszem, összejöhetett volna még jobban is, ha nem fárad el a vádlim a második napon. Két évvel ezelőtt is nagyon jó tapasztalatokat szereztem azáltal, hogy a korosztály társaimmal egy ilyen nemzetközi erőfelmérőn szerepelhettem együtt. Ők mindannyian erős bajnokságokban edződnek, érdekes volt számomra megtapasztalni, miben hol tartanak éppen. Úgy érzem, azért meg tudtam állni a helymet közöttük. Ahogy én látom, a legnagyobb különbség az agresszívitás terén tapasztalható, ez egy igen nagy plusz az ő javukra. Összességében remek élmény volt ez a három nap a számomra.
Múlthét hétfőn késő este már Manresa felé vettük az irányt menedzseremmel, Lóránt Andrással. Nagyon pozitívan, lelkesedve fogadtak a helyiek. Nekem azért rendkívül fárasztó volt az a periódus - egyből Trevisó után a spanyol út. Szétnéztem a városban, találkoztam a klub elnökével, illetve a csapat vezetőivel. Látogatást tettem a csarnokban, próbáltam minél inkább képbekerülni a leendő egyesületemmel kapcsolatban. Mondták nekem, hogy mindenképpen türelmesnek kell lennem, hiszen vélhetően kell egy kis idő, mire a legjobb játékommal tudok segítségére lenni a Manresának, illetve meg kell szoknom az új körülményeket, valamint az ACB bajnokságot.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-25 11:18:03
A május 27-i MKOSZ elnökségi ülésen döntés született arról, hogy a következő évadtól a felsőházi rájátszásban (mivel alsóházi nem is lesz…) bevezetésre kerül a videóbíró. A vidéki fellegvárakban amúgy is élesen kritizált játékvezetők így egy kis segítséget kapnak, de vajon csak a nyugat majmolásáról van szó vagy tényleg fontos szerepe lesz eme remek technológiának kedvenc szürke mezeseink munkájában?
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-24 18:00:00
A magyar kosárlabda egyik (talán) legnagyobb alkotóműhelyéből, Körmendről származó edző rengeteg dolgot megélt, pedig még fiatal és sok – sok év vár rá a pályák szélén. Volt magyar bajnok, de edzőként látta már az érem sötétebb oldalát is. A szegedi csapat felkészüléséről, idei szerepléséről, a magyar fiatalok helyzetéről, a válogatottról, családi eseményekről, beszélgettem Fodor Péterrel.
Jól sikerült a csapat felkészülése, megerősítése a szezon előtt. Drahos visszatért Jászberényből, három jó légióst (Djukic, McKenzie, Rubin) sikerült igazolni, a legnagyobb név azonban Kiss Zsolt volt. Milyen előjelekkel vágott neki a csapat az idénynek? Hogy értékeli a mutatott teljesítményt az alapszakaszban?A csapat kialakítása bizonyos szempontból egyszerű volt. A magyar mag egy része már játszott együtt a „B”-csoportban, sőt, amikor korábban „A”-csoportos volt a csapat szintén szerepeltek együtt. Ezt egészítette ki a két visszatérő, Kiss Zsolt és Drahos Gabi. A magyar mag tulajdonképpen egy többségében rutinos játékosokból álló csapat volt, akikre lehetett számítani, hogy nem lesznek túlzottan lámpalázasak attól, hogy most újra az első osztályban vannak. Ami befolyásolta a külföldiek kiválasztását, azok az anyagiak. Mi mindenképpen azokra a posztokra, ahova igazoltunk csak az alacsony árkategóriába tartozó játékosokat tudtuk megfizetni. Az egy másik kérdés, hogy ettől függetlenül jól sikerültek a lehetőségeinkhez képest a választások, hisz elég, hogy ha azt mondjuk, hogy Janou Rubin egy meghatározó játékos volt, korát meghazudtolóan jól szerepelt és elég megbízható teljesítményt nyújtott Djukic is. Talán a centerposzton volt hullámzó a légiósunk teljesítménye, de ebben az árkategóriában várható volt, hogy nem lesz egy stabil játékos.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-24 09:43:07
Mi eredményezi azt az ijedt gondolkodásmódot, amivel barátaim, kollégáim reagáltak azon felvetésemre, miszerint elérkezett az idő egy ilyen hangvételű és mondanivalójú írás megalkotására? A gyengédebb lelkületűek őrült Don Quijote-ként aposztrofáltak, míg a szókimondóbb ismerősök, nemes egyszerűséggel sült bolondnak tituláltak, akit feldühödött közszereplők fognak tüzes vasvillával kergetni a városhatár tábláig, a „forró vizet a kopaszra” rigmus sűrű kántálása közben…
Hogy van az, hogy elismert, a magyar kosárlabdáért elkötelezett írótársa(i)mat megfenyegethetik egy őszinte hangú, teljes mértékben valóságot tükröző cikkéért? Ráadásul olyan „támadóról” van szó, akiről többször és több fórumon bebizonyosodott, hogy nem éppen a korrektség mintaképe és mindössze a csillagok szerencsés állásának, a jogos járandóságuk után hiába ácsingózó, megfélemlíthető, kellően gyáva (ex) játékosainak és a konfrontáció-kerülő, puha kezű vezetőségi alkalmazottaknak köszönhetően ténykedhet arcpirító priusza ellenére is a magyar kosárlabda zavarosában…
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-23 16:00:00
Folytatjuk az éves szezonértékelőnket, melyben az első osztály csapatainak teljesítményét nézzük át. Ezúttal a bajnokságban a 11. helyen végző Dél Konstrukt-SZTE-Szedeák csapatának eredményein tekintünk át.
Ezzel a képpel búcsúztak tavaly a szegediek a B-csoportos bajnokságtól. Az NBI A elmúlt szezonjának újoncánál tevékenykedő szakmai felelősök, edzők játékosok sokat dolgoztak azért, hogy ne csak gyors returnjegyet váltsanak erre az osztályra. Lássuk miként zajlottak az események.Távozó: Gémes Levente (Pécs/Kozármisleny)
Érkezők: Drahos Gábor (Jászberény), Kiss Zsolt (ASE), Hájer Ádám, Nebojsa Djukic; Bryson McKenzie, Janou Ribun
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-22 18:02:22
Egy évvel ezelőtt berobbant a magyar kosárlabda köztudatba Keller Ákos, aki a felnőtt válogatott tagjaként játszott több jó mérkőzést is az Európa-bajnokság selejtezői folyamán. Utána az Albacompban kissé nehézkesen indult számára a szezon, de a rájátszásra szintet tudott lépni és jelentős szerepe volt abban, hogy a fehérváriak döntőzhettek a bajnokságban. A szakma is elismerte produkcióját az Év felfedezettje díjjal. A válogatottba ismét behívót kapó ifjonccal beszélgettünk.
Menjünk kicsit vissza a múltba. Hogyan és mikor kerültél kapcsolatba a sportággal?Általános iskola harmadik osztályos voltam, mikor a testnevelés tanárnőm elkezdett minket a kosárlabdával foglalkoztatni, mivel az volt a kedvenc sportja. Szinte minden tesiórán ezt játszottuk. Ötödikes koromban átmentem egy másik iskolába, ahol jó kosárcsapat volt, majdnem az összes évadban bejutottunk a diákolimpia nyolcasdöntőjébe. Őszintén megvallva nem is tudom, miért maradhattam ebben a sportágban, mivel egy időben rendkívül ügyetlennek számítottam. Csak azért kaphattam szerepet a meccseken, mert én voltam a legjobb védő játékos a csapatban, én fognom kellett az ellenfél legjobbját - akkor is, ha irányító volt, de abban az esetben is, ha center.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-22 09:00:00
A kosárlabdának vannak olyan területei, melyekről nem szólnak hírek, még a csarnokokban is ritkán hallunk felőlük. Ilyen többek között a játékosok menedzselésével foglalkozó emberek élete, munkája, mindennapjai. Segítségül hívtam Lóránt Andrást, hogy pár mondatban meséljen arról, hogy miként is végzik Ők a dolgukat, hogy át tudjuk érezni, mennyire komoly és összetett munka az övék...
Mikor és hogy jött az ötlet, hogy játékos-menedzserként próbáld ki magad?Az aktív kosárlabdázással 2003-ban hagytam fel, felnőtt és junior bajnokként. Ráismertem arra, hogy Magyarországon nem juthatok el messzire a professzionális kosárlabda területén, habár néhány szakember azt mondta, hogy még válogatott szintig is eljuthatok, mindenféleképpen külföldön szerettem volna kipróbálni magam, viszont az adottságaimmal tisztában voltam. Utána külföldön voltam, ahol csak angolul beszéltem és ráismertem arra, hogy szükség van egy, de ha lehetséges, akkor kettő további nyelvismeretre és spanyolul, olaszul tanultam az elmúlt években az angol mellé. Szép, lassan történtek az események, igazából az utolsó 2 - 2,5 évben történtek nagyobb léptékű előrelépések. Petit végig követtem a pályáján, Trevisoba, onnan Belgiumba, majd Spanyolországba. Elsőkézből volt lehetőségem a nyugat-európai piacot tanulmányozni, nagy körvonalakban így kezdődött minden. Aztán 2009-ben úgy döntöttem, hogy Spanyolországot szeretném „belőni” magamnak, mert ha valaki sikert, részsikert szeretne elérni akkor ott kell lennie, más kérdés, ha ez nem megy.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-20 23:00:00
közgyűlésen több fontos kérdés is napirendre került, és történt egy-két, a sportágat komolyan befolyásoló komolyabb vizsgálatnak fogják alávetni a klubok anyagi helyzetét.<span style="style" mce_style="style" "helvetica"="" helvetica""="" ""="" sans-serif'="'font-family: arial" sans-serif;'="sans-serif;'">
Elejét véve a jelenlegi gyászos tendencia folytatásának, hiszen majdnem minden évben bedől egy csapat az NB1-ben. Hajtás után bővebben kielemezzük a témát!
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-20 16:00:00
Egy életerős férfi, aki az utolsó körmendi bajnokcsapat és a válogatott kapitánya volt, komoly sérüléséből felépülve, 7 év elteltével ismét magára ölthette a piros – feketék mezét. Az elmúlt években sok nehézséggel, problémával kellett megküzdenie, a harcokat sikerrel megvívta és a szezon végén már bizakodásra adott okot teljesítménye. Németh Istvánnal beszélgettem saját dolgairól, Ruják Andrásról, Hanga Ádámról, a válogatott lehetőségeiről és még pár mosolygós pillanatra az NBA is szóba került.
2010 tavaszán egy nagy közösségnek okoztál hatalmas örömöt azzal, hogy visszaigazoltál Körmendre. Az alapozást már a csapattal tudtad megkezdeni, még ha külön edzésekkel is. Hogy sikerült azt helyretenned magadban, hogy bármennyire is szeretnél játékban lenni a sérülésed gátolt ebben, valamint nem tudtál olyan gyorsan visszatérni, mint szerettél volna?
Én úgy érzem, hogy olyan gyorsan sikerült, mint azt gondoltam. Volt sajnos egy visszaesés december elején, közepén, ami miatt sajnos bajlódtam még 2 hónapig, mindenféle mentális és fizikai problémákkal. Talán február elejétől kezdtem teljesen helyrejönni, szezon végére már elértem azt a szintet, amit kitűztem magam elé. Azzal, hogy februárra jöttem vissza teljesen, még így is azt kell mondanom, hogy jól jöttem ki ebből a sérülésből és a műtétből.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-20 09:16:21
Folytatjuk az éves szezonértékelőnket, melyben az első osztály csapatainak teljesítményét vesszük egyenként górcső alá. Egy speciális helyzetben lévő egyesület idényét boncolgatjuk ebben az epizódban, következzen az újoncként bennmaradó debreceni gárda.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-18 23:00:00
A ma délutáni posztomban egy nagy csapat végnapjairól írtam, de a téma a cikk feltöltése után sem hagyott nyugodni, s miközben édesapám szőlőjét hegyeltem, továbbra is ott motoszkált a fejemben. Eszembe jutott, hogy keresgélhettem volna felelősöket, vázolhattam volna ilyen-olyan jövőképet, megoldási javaslatot, egyebeket. De az igazság az, hogy nem igazán látok kiutat ebből a helyzetből. Most, este ismét terítékre került a csapat sorsa, miközben Zsivera Gáborral tartottuk menetrendszerű (és mégis ad hoc) kis eszmecserénket a (sport)élet nagy kérdéseiről, s elmerengtünk a magyar klubok sanyarú helyzetén. Ekkor vetettem fel neki – valószínűleg sokakból ellenérzést kiváltó – ötletemet, melyet ezennel a nagyérdemű elé tárnék, vitaindító gyanánt.
Nem szeretném feltalálni a spanyolviaszt, ez a fajta sporttámogatási rendszer Nyugat-Európában elég régóta (és az eredménysor alapján meglehetős sikerrel) működik. A lényege nagyon egyszerű: a vidéki városok vezetői rájöttek, hogy képtelenek megfelelni a vonzáskörzetükben működő sportegyesületek támogatási igényeinek, ezért ahelyett, hogy elaprózták volna az erre szánt összeget, kiválasztottak egyet, s az egészet az adott klubba, sportágba pumpálták, s a többit tulajdonképpen sorsára hagyták, boldoguljanak, ahogy tudnak. Nem véletlen például, hogy Bourges-zsal kapcsolatban csakis a női kosárlabdát szokás emlegetni, hiszen a sikeres csapat mellett nem nagyon maradt levegő más szakágak számára.
Nálunk a képlet meglehetősen egyszerű: vannak kiemelt sportágak (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda), melyeket az önkormányzatok általában eredményességük függvényében támogatnak nagyobb összegekkel. (Emellett még kapnak pénzt más sportágak képviselői is, de az nagyságrendileg nem ugyanaz a kategória.) Mivel ezeknél a csapatsportágaknál sok éhes szájat kell betömni, sok - nagy költségű - utazást kell finanszírozni, a klubok kénytelenek szponzorok után kajtatni, melyek zömében a helyi érdekeltségű (önkormányzati vagy privát) cégek közül kerülnek ki. A fölös pénzzel rendelkező cégek száma vidéken véges, így nagy a túljelentkezés.
Látva a kiemelt sportágak élklubjainak Magyarország-szerte zajló agóniáját (de minimum nehéz sorsát), elgondolkodtam azon, vajon nem lenne-e érdemes a Bourges-i modellt nálunk is bevezetni. Mivel a pécsi viszonyokat egy kicsit jobban ismerem, ebből indulnék ki. Adva van egy női kosárcsapat, mely lassan két évtizede sikert sikerre halmoz (bár a jelenlegi helyzetben a „halmozott” megfelelőbbnek tűnik, sajna), emellett a városban – a kiemelt sportágak közül – van első osztályban szereplő férfi kosárlabda, férfi és női kézilabda és férfi vízilabda klub is, melyek közül nemzetközi eredményt nem tud felmutatni egyik sem (sőt, még szereplést sem). Ehhez képest a városvezetés májusban (a sporttámogatások szétosztásakor) nagyjából testvériesen 20-20 millió forint körüli összeget ítélt meg a fent nevezetteknek. (Egyébként ugyanez a városvezetés kíván most a Pécs 2010 megmentőjének szerepében tetszelegni.)
Ha Pécs MJV Sportbizottsága a „mindenkinek adok egy keveset, miközben pontosan tudom, hogy az senkinek sem lesz elég semmire” kissé a szocializmusra emlékeztető ideájának követése helyett (a városvezetés jobboldali, és egy EU-s jogszabályra hivatkoztak, csak hogy teljes legyen a képzavar) vesz egy nagy levegőt, és azt mondja, hogy: „Bocs, de most Pécs zászlóshajóját ki kell húznunk a sz@rból, különben a város eltűnik Európa sporttérképéről, a többiek meg menjenek, és keressék meg a saját Matyi Dezsőjüket!”, akkor biztosan nagy felzúdulás lett volna, de egyrészt ez így is megvolt (a klubok nagyon hőzöngtek), másrészt legalább „valami” megmaradt volna, a sok „semmilyen” közt. (Mostantól lehet gyepálni!)
Ha én lennék a magyar sport mindenható orbánura, akkor hatalmi szóval kikötném, hogy – a teljesség igénye nélkül – Szegeden és Veszprémben csak és kizárólag a férfi kézilabdát lehet közpénzből (állami / városi) támogatni, Győrben a női kézilabdát, Kaposváron a férfi röplabdát, Székesfehérváron a (férfi) jégkorongot, Sopronban és Pécsett pedig a női kosárlabdát. Az Alba Volán esetében ez például durván 236 millió forintot jelente (a jelenlegi támogatás hatszorosát), de a Kaposvári KK is 150 milliós büdzsével operálhatna, és a soproni és pécsi csapat is csaknem teljes költségvetése megoldódna, ha így alakulna át a rendszer.
Igen, ez minden bizonnyal azzal járna, hogy a város többi sportklubja elsatnyulna, tönkremenne, a helyi sportélet egysíkúvá válna. Ugyanakkor ennek az állapotnak a kiszámíthatóság, a hosszú távra tervezés lehetősége is velejárója lenne, ahol ki lehetne nevelni egy ütőképes generációt az adott sportágon belül, ahová a szülőknek érdemes lenne leköltöznie tehetséges gyermekükkel, mert bízhatnának abban, hogy csemetéjük jó kezekbe kerül, sportkarrierjük biztosított. Egyszerűen fogalmazva fellegvárakat, sport(ág)központokat hoznék létre, ahol tudatos, szisztematikus munkával építeném tovább azt, ami jelenleg is működik (pl. Győr – női kézilabda), továbbfejleszteném azt, ahol lenne potenciál (Székesfehérvár – jégkorong), és újjáépíteném azt, ami „rossz irányba halad” (Pécs – női kosárlabda). Vélemények?
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-18 23:00:00
A ma délutáni posztomban egy nagy csapat végnapjairól írtam, de a téma a cikk feltöltése után sem hagyott nyugodni, s miközben édesapám szőlőjét hegyeltem, továbbra is ott motoszkált a fejemben. Eszembe jutott, hogy keresgélhettem volna felelősöket, vázolhattam volna ilyen-olyan jövőképet, megoldási javaslatot, egyebeket. De az igazság az, hogy nem igazán látok kiutat ebből a helyzetből. Most, este ismét terítékre került a csapat sorsa, miközben Zsivera Gáborral tartottuk menetrendszerű (és mégis ad hoc) kis eszmecserénket a (sport)élet nagy kérdéseiről, s elmerengtünk a magyar klubok sanyarú helyzetén. Ekkor vetettem fel neki – valószínűleg sokakból ellenérzést kiváltó – ötletemet, melyet ezennel a nagyérdemű elé tárnék, vitaindító gyanánt.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-18 19:11:10
Közel 2 méteres magassága ellenére irányítót játszott csapatában, az Újbuda együttesében, s irányítóként lett az NB I B pontkirálya 24,23 pontos átlaggal az élete 21. évében járó Takács Norbert. Egyértelmű: a korosztályos válogatottakat is végigjáró kosaras immáron végleg "kinőtte" a másodosztályt. Ő is magasabbra, többre vágyik, tesz ezért - nem is keveset.
Az, hogy kosaras lesz, szinte "genetikailag kódolt" volt. Az édesapa, Takács Sándor, valamit az anyuka, Illés Gabriella is a húsz-huszonöt éve még a magyar kosárlabdában - főleg férfi vonalon - az élvonalban meghatározó együttesnek számító Csepelben űzték a sportágat, méghozzá igen magas szinten.Mivel a család Csepelen élt, a kis Norbi is a főváros 21. kerületében kezdett kosarazni, a Kiss Lenke Kosársuli kerületi csapatában. Onnan kiemelték, s bekerült a Kosársuli kiemelt budapesti csapatába ahol Fekete Balázs edzővel a Kenguru Kupában 2 évet játszott, ott dobogós eredményt ért el a csapat.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-17 23:00:00
16 éve indult útjára a női Euroliga, mely azóta a gyengébbik nem legszínvonalasabb és legsikeresebb európai megmérettetésévé nőtte ki magát. Ebben a versenysorozatban indulni rangot jelent klub és játékos számára egyaránt. Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen átalakult az európai kosárlabda társadalom - gondoljunk csak az orosz klubok térnyerésére, az "elszálló" fizetésekre, a honosított amerikai játékosokkal való sáfárkodásra -, de mindeközben megmaradt néhány biztos pont. Az egyik közülük a három alapító klub, a Bourges, a Brno és a Pécs indulása volt - egészen mostanáig.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-06-16 13:27:00