Szerző: Kezdő5.hu
2012-05-14 06:29:14
Pörög a playoff, kezdődnek a második körös csaták - előzeteseink harmadik részében az Oklahoma City Thunder és a Los Angeles Lakers párosítását vizsgáljuk. A párharc mottója: Keménység kontra tehetség - avagy a stílusok összecsapása.
Oklahoma City Thunder (2.) - Los Angeles Lakers (3.) (Első mérkőzés: 2012.05.15. 03:30)
Előzmények: A Thunder parádézott. Scott Brooks fiai magától értetődő könnyedséggel küldték nyaralni a tavalyi bajnok, de idén számos problémával küzdő Dallas Maverickset sima 4-0-val (akik így szinte lemásolták a 2006-os bajnok Miami Heat 2007-es évét...). A Dallas nem találta meg az ellenszerét az OKC nagy hármasának, sőt a védőklasszis Serge Ibaka támadóoldalon is hozzá tudott tenni a játékhoz - ez így együtt eredményezte a sima végeredményt. A Thunder egyetlen problémája, hogy a palánk alatti védekezés másik alapja, Kendrick Perkins nehezen gyógyuló csípősérülést szedett össze, ami kérdésessé teszi első mérkőzésen való részvételét - ám figyelembe véve a liga sztárjait sújtó sérüléshullámot, még így is nagyon jól állnak.
A Lakers hullámzott. Bryanték 2-0-ra, majd 3-1-re is vezettek, ám a denveriek gyorsasága és atletikussága majdnem megfordította a párharcot. A legjobbkor tért vissza az Oklahoma-szurkolók "kedvence", Metta World Peace (továbbiakban: MWP), aki a hetedik meccsen megadta a szükséges keménységet, egyúttal a kinti dobásai is sültek közel 3 hetes eltiltása után. Los Angelesben úgy kalkulálnak, hogy MWP visszatérésével nem csak a kezdőötös játéka stabilizálódik, hanem visszatérhetnek ahhoz a nyolcfős rotációhoz, amely az idény második felében már jól működött - a rendszer létjogosultságának első jele volt a csereirányító Steve Blake príma játéka a 7. meccsen. A Lakers azon ritka élcsapatok egyike, ahol nincsenek, és nem is voltak az idényben igazán komoly sérülések - ez Andrew Bynum szerencsétlen előéletét tekintve például igazi csoda.
Alapszakasz: 2-1-re nyert a Thunder. Az első két meccset hozták Duranték, a harmadikat pedig közvetlenül a playoff előtt játszották. Utóbbi MWP James Hardenen elkövetett könyököse miatt emlékezetes - no meg amiatt, hogy a Lakers kétszeri hosszabbításban, de legyőzte az OKC-t, némi lelki muníciót szerezve ezzel.
Irányítók: Russell Westbrook vs. Ramon Sessions. Rögtön egy kulcspárosítás, hiszen Westbrook a Thunder támadásinak motorja - és a Dallas ellen fejlődést is mutatott. Ez egyelőre kimerült abban, hogy sokkal okosabban támadta a festéket, a korábbiaktól eltérően nem ment fejjel előre, hanem sok esetben 4-5 méteres tempókkal operált. Az viszont nem derült ki, hogy megfelelő védekezésre hogyan reagál, mert a Dallas képtelen volt huzamosabb ideig megállítani. Sessionsnek óriási munkája lesz, most végképp megmutathatja, hogy ő a megfelelő ember a gyors irányítók levédésére a Lakersben. Mindez a Nuggets ellen nem igazán jött össze, bár felépítésben, játékban Westbrook sokkal inkább fekszik neki, mint a Denver alacsony súlypontú tűzgolyója, Ty Lawson. Az említett áprilisi alapszakasz-meccsen Kobe Bryant is elég sokat fogta Westbrookot, ami láthatóan annyira nem ízlett a játékmesternek, aki hiába osztott ki 10 gólpasszt, 3/22-vel tüzelt mezőnyből. Ennek ellenére valószínűleg inkább Sessions-szel kezd rajta a Los Angeles.
Dobóhátvédek: Thabo Sefolosha/James Harden vs. Kobe Bryant. Sefolosha klasszikus, kőkemény védekező hátvéd, aki támadásban a kinti dobásokra specializálódott. Most sem várnak tőle többet, azt viszont képes teljesíteni. Kobe Bryant személyében nem lesz egyszerű dolga, mert a Lakers első embere képes az ellenfél stílusához alakítani a játékát - nála azonban nagy kérdés, hogy akarja-e. Ha igen, akkor a legjobb hatodik embernek választott James Hardent sűrűn fogjuk látni, mert támadóoldalon sokkal inkább képes fárasztani Bryantet vagy Sessionst. Bryantnek nagyon kell figyelnie a kinti dobásaira, mert a betömörülő védekezést csak így lehet majd kijjebb csalogatni - ezzel voltak gondjai idén.
Kiscsatárok: Kevin Durant - Metta World Peace. Újabb csemege, hiszen Durant nem csak a liga legjobb pontszerzője volt idén, de sokak szemében inkább ő volt idén az MVP, nem LeBron James. Bár védekezésben azért még van hová fejlődnie, ha megfelelően használják, jól érvényesül hosszú karjaival - támadásban pedig szinte teljes a repertoárja: tripla, tempó, ziccer, betörés, passzok. A liga jelenleg talán legsokoldalúbb támadójátékosának extra kíséret jár, és MWP pont ott a legerősebb, ahol Durant megfogható: a fizikális játékban és az 50-50%-os szituációkban. Ezekből a playoffban lesz bőven, és ha tippelni kellene, hogy kettejük közül melyik fárad el hamarabb, akkor inkább a Thunder sztárjára tesszük a voksunkat. Az idei playoff egyik leginkább várt párharca az övék, ahol mindkettejüknek tudásuk legjavát kell adniuk - ezzel mi, nézők csak jól járhatunk.
Erőcsatárok: Serge Ibaka vs. Pau Gasol. A Durant-MWP jellemzéshez hasonló lesz ez is: Pau Gasol az NBA egyik legsokoldalúbb erőcsatára, ám a keménységért "a szomszédba kell mennie" - sokszor találják meg, hogy nem elég kemény és határozott védekezésben, támadásban pedig hajlamos kedvét veszteni, és ilyenkor többet árt, mint használ. A túloldalon Ibaka épp az ellenkezője: támadójátéka még eléggé kiforratlan (ám láthatóan fejlődik!), viszont egyéni védekezésben ligaelit, blokkolásban pedig idén teljesen más dimenziót képviselt, mint a liga. Ibaka igazi erőgép, és Gasolnak minden tudására szükség lesz, ha partiban akar lenni ellenfelével - ugyanakkor Gasol passzolási kézsége aranyat érhet, hiszen ha Ibaka lesz kénytelen követni a periméterre, egyik erősségét, a blokkolást talán gyengíteni lehet. A párharcuk külön érdekessége, hogy a nyáron minden bizonnyal mindketten a spanyol válogatott olimpiai bajnoki címéért küzdenek majd Londonban. Nagyon változatos, de nagyon sportszerű csatát várunk kettejük között.
Centerek: Kendrick Perkins vs. Andrew Bynum. Bár nem érkeznek jó hírek a Thunder klasszis védőjéről, feltesszük, hogy összedrótozzák a párharcra. Kettejüknek már van múltja, hiszen a 2010-es nagydöntőben már találkoztak, bár ott nem játszottak óriási szerepet. Mostanra változott a helyzet: Andrew Bynum jóval nagyobb teret kap támadásokban, a védekezésben pedig nagyon sokat javult két évvel ezelőtti önmagához képest. Perkins kiválóan "tartja meg" a Bynumhoz hasonló nagyembereket, ám nagy hiányossága a magassága - Bynumnak pedig nagyon finom keze van a félhorgokhoz, ahol Perkinsnek nem sok esélye van a szerelésre. Ugyanakkor Bynum nagyon sokat küzdött a Denver ellen a folyamatos lekettőzésekkel - ha a Thunder is a besegítésekre épít majd, Perkins tökéletes megoldás, hiszen le tudja lassítani ellenfelét. Nagy kérdés még Perkins támadójátéka: kifejezetten jól passzol, azonban Bynumnak a denveri McGee-vel ellentétben nem okoz majd gondot lábon levédeni. A Thundernek bőven kell használnia elzárások adására, mert ott viszont hasznos, és Westbrook nagyon sokat profitálhat ebből.
Kispadok: James Hardent nem kell bemutatni, ő a Thunder támadójátékának 3. pillére, és a padról beugrást tökélyre fejlesztette - nagyon nehéz megfogni. Rajta kívül Derek Fisher szerepe óriási kérdés: a Dallas ellen nem kapott sok feladatot a Lakers korábbi legendája, ám igazából nem is volt rá szükség, a bajnok annyira enerváltan játszott. A Lakers ellen már szükség lehet rá, mert eléggé kusza matchupok várhatóak. Mellettük az őskövület Nick Collison (és időnként Nazr Mohammed) küzd majd a palánkok alatt, és Daequan Cook tripláira is szükség lehet időnként (ő eléggé hullámzó volt idén). A Lakers oldalán, mint említettük, nyolcas rotáció várható: Blake az irányításban, Barnes a védekezésben igyekszik faktor lenni, míg Jordan Hill a palánk alatti verekedésben mutatott figyelmreméltó teljesítményt a Denver ellen. Van még néhány rutinos róka a padon (Troy Murphy, Josh McRoberts), ám ők egyáltalán nincsenek játékban, így sérülés, faultgondok esetén kérdés, hogy mennyit tudnak hozzátenni a játékhoz - rajtuk kívül fiatalok (Ebanks, Morris, Goudelock) alkotják a keretet, akik viszont nagyon rutintalanok.
Edzők, konklúzió: Mike Brownt megérintette a kirúgás szele a Denver ellen, ám most nem a Lakers az esélyes, így talán kisebb lesz rajta a nyomás, és hamarabb lesz képes reagálni az ellenfél húzásaira - a túloldalon Scott Brooksnak viszont nincs akkora variációs lehetősége, mint volt George Karlnak a Denver kispadján. Mindenkinek megvan a testhezálló feladata, ám ha a Lakers el tudja rontani a Thunder játékát, nem nagyon vannak alternatívák. Nagyon fontos lesz az első két meccs, ha a Lakers 1-1-el tud visszamenni LA-be, akkor megint kinéz egy 6-7 meccses széria a számukra - ám azt se feledjük, hogy a 3-4. mérkőzés back-to-back! Ez inkább a fiatalabb, gyorsabb játékot játszó Oklahomának kedvez.
Tipp: 4-3, Thunder - de csak előzetes, papíron létező erőviszonyok alapján. Teljesen eltérő súlypontok mentén felépített, egymásnak matchup-rémálmot jelentő csapatokról van szó, ezért minden változás, gyengeség/erősödés fontossága meghatványozódik.
Szerző: Kezdő5.hu
2012-05-13 07:23:46
Pörög a playoff, kezdődnek a második körös csaták - előzeteseink második részében a Miami Heat és az Indiana Pacers párosítását vizsgáljuk. A párharc mottója: MVP-k kontra lepattanók - avagy ki kit fog?Miami Heat (2.) - Indiana Pacers (3.) (1. mérkőzés: 2012. 05.13., 21:30)Előzmények. A Miami Heat nagyon simán, 4-1-re hozta a Knicks elleni párharcot, gyakorlatilag egy pillanatig sem volt kérdés, hogy a fontos játékosait sorban elvesztő New York nem lesz képes kifejteni komolyabb ellenállást. Bár a nagy hármasból csak a friss MVP LeBron James és Dwyane Wade hozta a játékát, Chris Bosh sem felejtett el kosarazni – az Év Védője, Tyson Chandler és Amar’e Stoudemire mellett azonban nem is nagyon keresték a társak támadásban, nem is nagyon volt rá szükség. A Heat valódi erőssége azonban még mindig kérdés, hiszen ez a New York ezer sebből vérzett – és még így is megtalálták a Miami játékosait, miszerint rengeteget színészkednek, minden apró kontaktra dobálják magukat, a bírók pedig megeszik ezeket a műeséseket. A Heat-Pacers párharc még el sem kezdődött, de az NBA már pénzbüntetést szabott ki Frank Vogelre, a Pacers vezetőedzőjére, aki szerint a bírók e szituációk nem megfelelő elbírálásával befolyásolhatják a sorozatot, és tanácsokat is adott erre nézve. Kíváncsian várjuk, vajon ezek után hogyan változik (változik-e) a bírói felfogás.
Szerző: Kezdő5.hu
2012-05-12 13:13:55
Gyorsan pörögnek az események a rájátszásban, ma már kezdődnek is a playoff második körös párharcai - végigvesszük, hol, mire számíthatunk. A Celtics és a 76ers párharcának mottója: Rutin kontra fiatalság - mindkét oldalon gyönyörű csapatmunkába öntve.
Boston Celtics (4.) - Philadelphia 76ers (8.) (1. meccs: 2012. május 12. 02:00)
Mi történt eddig: Az első körben mindkét alakulat pályahátrányból küzdötte tovább magát, ami a Boston esetében annyira nem volt egy meglepő tett az Atlanta ellenében, ám a Sixers az NBA történelmében csupán az 5. csapat, mely képes volt nyolcadik kiemeltként túlélni az első fordulót! A "lóherések" meg tudták tartani a reguláris szezon második felében mutatott formát, ez pedig valószínűsíthető volt, hogy a szintén sérültekkel teletűzdelt Atlanta ellen ha nem is abszolút fölénnyel, de elég lesz. Josh Smith egymeccses kiesése és Al Horford relatíve késői beszállása szintén nem könnyítettet az akkori rivális helyzetét, de Ray Allen is civilben kezdte a sorozatot, Avery Bradley is komoly fájdalmakkal játszott a párharc közepe óta, Paul Pierce térde pedig nagyon nincsen rendben. Az eredmény mégis a bostoniak mellett szólt, teljesen megérdemelten jutottak tovább - elsősorban a második atlantai meccs megnyerése, illetve a negyedik derbi nagyarányú behúzása miatt. A kiscsapatról kiderült, hogy nem is annyira kiscsapat, amikor ugyanis Rose kiesett a Bullsból, egyből vérszemet kapott a Sixers és az alapszakasz első felében látott harciassággal, szervezettséggel és motiváltsággal küzdöttek Elton Brandék. Spencer Hawes és Evan Turner kezdőbe állítása Doug Collins mester részéről a PO eddigi talán legnagyobb taktikai húzása volt, főleg az időzítés volt remek, bár megérett az újabb váltás, Turner nagyon beleszürkült újra a játékba - igaz éppen a Celtics ellen érte el ebben a szezonban karriercsúcsát. A második chicagói találkozót rögtön meg is nyerte a Sixers, aztán már csak vigyáznia kellett a pályaelőnyre, ami hatalmas harc árán, de össze is jött Iguodaláék számára, más kérdés, hogy Rose után Noah kiesése is hátráltatta az alapszakasz győztesét. Mindent egybevéve a helyzetet remekül kihasználó Philadelphia szintén megérdemelte továbbjutását. Az alapszakaszban 2 - 1-re hozta ezt a párharcot a Philadelphia, ám végül nagyon leeresztett Doug Collins legénysége, így semmit sem ért, hogy a kétszer is alaposan elverte a Sixers a Celticset. Sokáig vezette az Atlanti Csoportot az Andre Iguodala vezette társaság, ám végül a Boston elleni utolsó nagyarányú vereség is közrejátszott abban, hogy lecsúszott a divízió 3. helyére a Philly.
Irányítók: Rajon Rondo vs. Jrue Holiday. Itt aztán bőven lesz érdekesség, hiszen Rose kiesése óta a Philadelphia játékmestere hatalmasat lépett előre statisztikailag és játékban is, az önbizalom pedig vélhetően ki is fog tartani a liga jelenlegi asszisztkirálya ellen. Persze nem eszik olyan forrón a kását, amennyiben éppen Rondo védené Holidayt, úgy a philadelphiai kisember a liga egyik legjobb egy-egy védőjével találná szembe magát - ha pedig nem Rondo, hanem az egy poszttal feljebb használt Bradley, úgy pedig A jelenlegi legjobb állna szemben a fiatal PG-vel. Ez az a párharc tehát, amiből pokolian nehéz lesz jól kijönnie a Sixersnek, pláne, hogy Rondo emberemlékezet óta először maradt 10 gólpassz alatt legutóbb az Atlanta ellen, ráadásul pontszerzésben is egyre agresszívebb, sőt, távolról és középtávolról is be-be találgat már néha napján. Dobóhátvédek: Avery Bradley vs. Evan Turner. Ahogy említettük, nemrég került vissza a kezdőbe Evan Turner, ami akkor nagyon fellendítette a Sixers all-around hátvédjének produkcióját, ám ahogy az alapszakaszban is, itt a PO-ban is csak ideig-óráig tartott a nagy lendület. Ezzel együtt remek játékos Turner, mindig benne van a kosárveszély, továbbá rendre hasznos más területen is, de fejben határozottan gyenge, s még nem tudott - huzamosabb időre - átlépni a saját árnyékán. Éppen a Boston elleni egyik alapszakasz-derbin nyújtotta élete legjobbját, akkor pont hasonló helyzetben volt a kezdőséget illetően - ez alkalommal szükség lesz tőle az extrára, különben gyorsan visszakerülhet a padra és jöhet Jodie Meeks helyette. Bradley játékideje Allen visszatérése és a saját vállsérülése miatt jelentősen megcsappant, ami nincs is jó hatással a Celticsre, ki kell mondani, hogy az utóbbi periódusban nagyobb érték a másodéves hátvéd a Boston számára, mint a bokasérülése miatt (védekezésben) alaposan limitált Allen, de a veterán triplakirály állapota a hírek szerint visszaesett, úgyhogy megint többet láthatjuk bent a pályán a liga jelenlegi legjobb 1on1 védekező hátvédjét. Kiscsatárok: Paul Pierce vs. Andre Iguodala. Merőben más stílust képvisel a két vezér, éppen ezért pikáns lehet a párharcuk. Ehhez viszont a bostoni legenda számára elengedhetetlen az egészség, itt pedig lehet gond, mert Pierce térde mindenképp pihentetésre szorulna, ő pedig az a játékos, aki a PO-ban addig nem fog mérkőzést kihagyni, amíg él és mozog. Iguodala büntetőzése alaposan feljavult, sőt, távolról is voltak nagy kosarai a Bulls ellen, ám ő is sérüléssel bajlódott, ami viszont immáron jobb állapotban van, mint bostoni vetélytársáé. Egy alapvetően védekező-felfogású, illetve egy támadás-orientált, labdaéhes SF néz farkasszemet egymással, kíváncsian várjuk, hogy merre billen a mérleg nyelve, talán az extra tapasztalat és az igazi vezér mentalitás miatt Pierce a kedvezményezett - de az említett sérülés mindent átírhat. Erőcsatárok: Brandon Bass vs. Elton Brand. Brand ugyan jobb a palánk közvetlen közelében és inkább tipikus magasember, mint Bass, de mégis eléggé hasonló stílusú játékosokról beszélhetünk. Védekezésben kezd kikupálódni az ex-orlandói PF, ám itt még Brand a jobb, főleg a dobásblokkolási képessége az, ami előrébb helyezi a Celtics magasemberével szemben. Ez a csapat bár élvezetes lehet, de a két kosaras jelenlegi formáját és a csapatok súlypontjait elnézve nem igazán lesz hangsúlyos.Centerek: Kevin Garnett vs. Spencer Hawes. Garnett idei performanszát elnézve a nagyon jó kezű, de sokkal kevésbé fizikális Hawes retteghet, valószínűleg sokkal kevesebb pont érkezik majd a Sixers centerétől ebben a párharcban, mint a Chicago elleniben. Hawes hiába magas, valószínűleg védekezésben is nagy gondjai lesznek KG-vel szemben, sőt, még pattanózásban is erősen a veterán felé billenhet a mérleg nyelve. Kulcspárharc lesz ez a javából, már csak azért is, mert mindkét gárda borzasztó rossz lepattanózó egységet alkot, ez a két nagyember pedig a legtöbbet teheti azért, hogy klubja felülkerekedjen a másikon a palánk közelében.
Kispadok: Felettébb kusza a helyzet ezen a ponton is, hiszen az alapszakaszban az egyik legjobb, legtermékenyebb paddal rendelkezett a Philly, csak azóta Hawes és Turner visszakerült a kezdőbe, a cserék közé kerülő Meeks játéka gyakorlatilag támadásban és védekezésben a 0 felé konvergál, Thaddeus Young pedig hirtelen elfelejtett kosárlabdázni, ahogy elkezdődött a rájátszás. Így maradt egy szem Lou Williams, aki jelentős pontforrás, ráadásul Vucsevics is kikerült a rotációból, Lavoy Allen pedig minden, csak nem domináns magasember. Persze a túloldalon sem sokkal jobb a helyzet, ha Allen nem tud egészséges maradni, akkor nincs lényegi pontszerző a bostoni padon, ám a Dooling, Pietrus páros mostanság remekül száll be. Talán még ebben a felállásban is jobb a Sixers padja, ha másan nem, lendületben és fiatalságban, de egy szem Lou Williams nem fogja tudni egyedül billenteni a mérleg nyelvét.
Konklúzió: Amennyiben a sérülések nem szólnak bele, úgy a Boston pályaelőnyét elég nehezen tudná elvenni a Sixers, de nagyon valószínű, hogy szenvedős párharc következik a Celtics számára. Nem esélytelen a Philadelphia, ám nem elég jól pattanózó gárda ahhoz, hogy itt reális legyen a továbbjutása. Az első két meccs kulcs lesz, ha azokat nyeri a Celtics, akkor szinte biztosan tovább is lép majd a Konferencia-döntőbe.
Tipp: 4 - 2 a Celtics javára
Szerző: Kezdő5.hu
2012-05-01 12:07:39
Túl vagyunk a playoff kezdetén, ám kanyarodjunk vissza egy rövid ideig az alapszakaszhoz. Mini közvélemény-kutatást végeztünk házon belül - alább a reguláris szakasz tapasztalatai 10+1 kérdésbe és 10+1 válaszba sűrítve. Aki kérdez: Kezdő5.hu. Akik válaszolnak: Adorján István (Ady), Botár László, Hegedűs Róbert (hegetox), Losonczy Dániel (Losy), Mihályfalvi Péter (Mifi), Tóth Attila (light) és Zsivera Gábor. 01. Ki az alapszakasz MVP-je?Adorján István (Ady): LeBron James - Talán végre felnő fejben és akkor lesz vezér, amikor legjobban kell - a playoffban!Botár László: Kevin Durant.Hegedűs Róbert (hegetox): Kevin Durant. James-szel álltak nagy harcban nálam, de idén a rövid alapszakasz miatt a csapatok kevesebbet játszottak a másik konferenciabeli alakulatokkal – Nyugat pedig erősebb, mint Kelet. Losonczy Dániel (Losy): Kevin Durant.Mihályfalvi Péter (Mifi): Tony Parker.Tóth Attila (light): LeBron James.Zsivera Gábor: Mindenképp Tony Parker, akiről kevés szó esik, de szinte végigcsinálta az alapszakaszt, gyakorlatilag kivétel nélkül magas szintű irányítómunkával segítette nyugati alapszakasz-győzelemhez a milliószor leírt San Antoniót.
Szerző: Kezdő5.hu
2012-05-01 08:03:49
Amióta a blokkolt dobások számát jegyzik a statisztikai lapon, azóta Andrew Bynum 10 blokkja mindössze a 3. ilyen alkalom a playoffok történelmében - ám ez az első, ami győzelmet is ért! A ráadásként elért, 10 blokkal súlyosbított tripla-dupla (10 pont, 13 lepattanó és 10 blokk) pedig mindössze a második ilyen eset!Hogyan is történt az eset? A Nuggets-Lakers párosítás előrejelzéseiben a Lakerst hozzák ki győztesként a festékbeli harcok terén. Miért is? Mert nincs elég tapasztalt magasembere a Denvernek. Tény, hogy Andrew távolról nem dob jól, de brutális fizikumával a festékben rombol, pontot szerez és passzol, ha kell. A Denver elleni etapon inkább a hátvédsor és a kiscsatárok dobálták a pontokat, a Lakers magasemberei nem annyira pontszerzésben, mint a játék többi elemében jeleskedtek. A Denver még rárakott egy jó nagy lapáttal a Lakers győzelemre azzal, hogy konkrétan a támadásaik 70-80%-át mindenáron a festékből akarták véghezvinni. Miért? Igazából nem értem George Karlt, már jó párszor volt neki ilyen rövidzárlat-szerű jelensége karrierje során. Aztán meg ott van a teljes keret, akik nem fogták fel, hogy a Bynum-Gasol kettős között, mellett és előtt öngyilkosság dobni. Így körülbelül 10-ből 1-szer, ha betaláltak, addig a Lakers szépen kijátszotta extra-passzokra az embereit, vagy izolációra Kobe-t, netán Bynumot, és jó százalékkal megvolt a kosár. Ha továbbra is ez lesz a módi, Bynumból blokkoló-automatát csinálnak, és Hakeem Olajuwon is elmerenghet: az én időmben miért nem volt egy ilyen Nuggets?
Szerző: Kezdő5.hu
2012-04-29 14:03:33
Végre itt a rájátszás - végigvesszük, hol, mire számíthatunk. A Spurs és a Jazz párharcának mottója: Kísért a múlt - vagy kevés a múlt?San Antonio Spurs (1.) - Utah Jazz (8.) (Első mérkőzés: 2012. április 29., 19:00)Mi történt eddig: A Spurs pihent. Óriási szó, hogy végig versenyben voltak az alapszakasz első helyéért, és végül a Nyugati konferenciát meg is nyerték (Rose sérülése előrevetíti, hogy ha nagydöntőig menetelnek, pályaelőnyük lesz...) - annak ellenére, hogy Tim Duncant pofátlanul sokat pihentette Gregg Popovich. Manu Ginobili kéztörése borzolta csak fel kissé a kedélyeket, de már ekkor is annyira mély kerettel rendelkezett a Spurs, hogy gond nélkül megoldották egyik sztárjuk hiányát. Márciusban újabb komoly neveket szedtek fel a szabadügynökpiacról és cserékből - Popovichnak az volt a legnagyobb problémája, hogy a húzóemberek időnkét túl sokat ejtőztek, és nehéz volt őket újra felpörgetni. Irigylésre méltó helyzetben van a San Antonio, amely erre a szezonra befejezte játékának az előző években elkezdett gyökeres átalakítását. Valahol szimbolikus volt Bruce Bowen mezének visszavonultatása a tavasszal: nem csak egy védőspecialistát, hanem a Spursre az utóbbi 15 évben mindig is jellemző kemény, védekező stílust is búcsúztatták. A Jazz Deron Williams távozása után tavaly már megkezdte az idei csapat kialakítását, ám sok puzzle-darab csak menet közben került a helyére. Jól kezdték az évet, ám sérülések hátráltatták őket, ami miatt hamar kicsúsztak a playoff-helyekről. A szezon második felében aztán nem csak a többi riválist sújtó sérülések, hanem a Jazz átalakítása is meghozta a sikert. Gordon Hayward a kiscsatár és a 6. ember posztja után odatalált a dobóhátvéd pozícióba - félelmetes csuklójából nem csak ő, de az addig elég rosszul játszó irányító, Devin Harris is profitált, ketten remek párost alkotnak. A palánk alatt adott négyfős rotáció mellett már csak kiscsatárban kellett megnyugtató megoldást találni - februárban igazolták le a 203 centis, ideális felépítésű DeMarre Carrollt. A balhés múltú kiscsatár remekül illeszkedett be a csapatba, vele sikerült betömni azt a lyukat, amit a remeklő, de megsérülő veterán, Josh Howard kiesése okozott - sőt, talán jobban is jártak az energiabombával. A Jazznek már múlt héten megkezdődött a rájátszás, hiszen a playoff-ba jutásról döntő ki-ki meccsen fogadták a Sunst, amit kisebb meglepetésre igen magabiztosan húztak be - ilyen szempontból elég élesen kezdik meg a rájátszást (mint általában a nyugati 8. kiemelt csapatok).
Szerző: Kezdő5.hu
2012-04-29 10:34:19
Végre itt a rájátszás - végigvesszük, hol, mire számíthatunk. A Lakers és a Nuggets párharcának mottója: Megvehető-e kilóra a festék? Los Angeles Lakers (3.) - Denver Nuggets (6.) (Első mérkőzés: április 29., 21:30)Mi történt eddig: A Lakers nagygenerálon esett át, hiszen még májusban érkezett Mike Brown Phil Jackson helyére -mindez nem csak egy egyszerű edzőcserét, hanem stílusváltást jelentett: a triangle offense helyét egy konzervatívabb játékfelfogás váltotta fel. Bár Bryant orrtöréssel, majd a szezon végén sípcsontsérüléssel bajlódott, szerencsére ez volt az egyetlen komoly sérülés-tényező az idei játékukban, hiszen a center Bynum alig hagyott ki meccset. Apropó, Bynum: Mike Brown idén nagy súlyt rakott a vállaira, és a középjátékos állta is a sarat, pályafutása legjobb idényét azzal koronázta meg, hogy életében először az All-Star Gálán is felléphetett. Pau Gasol szépen beletanult a 3. opció szerepkörébe, az irányítóposzton pedig vérfrissítés történt: Derek Fishert elcserélték, helyette Ramon Sessions annak ellenére fényesen bevált, hogy sokat küzd a bal vállával. Összességében a Lakers nem zuhant amiatt, hogy a csapat játéka gyakorlatilag az egyik pillanatról a másikra gyökeresen átalakult, sőt a kiegészítő emberek (Steve Blake, és főként Matt Barnes) számára megkönnyebbülést jelentett a triangle nyugdíjazása. Az egyetlen gondjuk Metta World Peace eltiltása: a szintén remek formába lendülő kiscsatár saját magát írta ki ebből a playoff-körből James Hardenen bemutatott könyöklésével. A Denver kiválóan kezdte a szezont, aztán Gallinari és Nene Hilario is megsérült, és kisebb hullámvölgybe kerültek. George Karlnak, a Nuggets vezetőedzőjének viszont lehetősége nyílt kipróbálni az újonc, Ben Wallace-ra hajazó (szó szerint is...) Kenneth Fariedot - a teszt olyan jól sikerült, hogy a cserehatáridő lejártakor elcserélték előle Nene-t - holott vele decemberben kötöttek hosszútávú kontraktust. A cserében érkezett a nem túl okosnak, de annál atletikusabbnak tartott Javale McGee a palánk alá, és a Denver a ráncfelvarráson átesett frontcourttel (időközben Gallinari is visszatérhetett) szépen zárta az alapszakaszt. Karl mester 2011 februárja óta gyakorlatilag lecserélte/elcserélte összes idősebb húzóemberét, és egy nagyon fiatal, ugyanakkor a rutinos játékosokat sem nélkülöző alakulatot rakott össze, amely nem csak gond nélkül maradt rájátszó csapat, hanem a jövő is igen fényesnek ígérkezik, hiszen a hátvédposztokon egészen remek mix-szel rendelkezik a Nuggets.
Szerző: Kezdő5.hu
2012-04-29 10:13:53
Végre itt a rájátszás - végigvesszük, hol, mire számíthatunk. A Grizzlies és a Clippers párharcának mottója: Mit számít az edzői kvalitás?!
Memphis Grizzlies (4.) - Los Angeles Clippers (5.) (1. meccs: 2012. április 30. 02:30)
Mi történt eddig: A két gárda ádáz küzdelmet vívott egymással az utóbbi hetekben, a tét pedig az első körös pályaelőny volt. A küldetés az idény végére egyre jobban összeálló Memphisnek sikerült, kérdés, hogy az egyes periódusokban kiemelkedően jó csapatnak tűnő, máskor hosszú napokon keresztül csak szenvedő Clippers melyik arcát mutatja ebben a párharcban?! A Memphis Grizzlies idei szezonja gyakorlatilag tavaly kezdődött, hiszen az egy éve nyolcaikként playoffba jutó kiscsapat kihagyott pár szintet a ranglétra megmászásakor és azonnal egy nagyon erős és rettegett gárdává vált, melyet szinte mindenki el akart idén kerülni a rájátszásra fordulván. Zach Randolph sérülése kicsit bekavart, ugyanis a jó öreg Z-Bo helyét csak nehézkesen sikerült megtalálni a rotációban, de végül a kispadról érkezve olyan teljesítményt tudott hozni, amivel a csapat végre igazán eredményesen szerepelt. A keret az egész idényre kidőlő Arthurt leszámítva immáron teljes, nem nagyon vannak olyan akadályok a Grizzlies előtt, amiket ne vehetne ebben a rájátszásban Hollins mester legénysége!A Los Angeles Clippers a szezonrajt szupercsapata volt, mely akkor még Chauncey Billups rutinja által is segítve a nyugati elsőségért viaskodott a Thunderrel, ám azóta nagyot változott a világ és Vinny Del Negro által edzett társaság addig csúszott a lejtőn, míg a playoffba kerülés is kérdésessé vált egy pillanatra. Amikor már mindenki komolytalannak tartotta a gárdát rájátszás-szempontból, akkor viszont jött a pozitív fordulat és a kétpólusúvá váló támadójáték a nyáron megszerzett Paul és a tavaly Év Újonca díjat nyerő Griffin vezetésével kihúzta a bajból a kisebbik Los Angeles-i klubot, mely csak hajszál híján maradt el a városi "nagytestvértől", illetve a leendő rivális Memphistől.
Az alapszakaszban 2 - 1-re nyerte ezt a párharcot a Clippers, de nagyon nem érdemes az akkor látottakból kiindulni, mivel mindkét oldalon történtek bőven változások, mindenesetre ez biztató lehet a Los Angeles-iek számára.
Szerző: Kezdő5.hu
2012-04-29 05:59:46
Végre itt a rájátszás - végigvesszük, hol, mire számíthatunk. A Celtics és a Hawks párharcának mottója: Itt a lepattanó, hol a lepattanó?!
Boston Celtics (4.) – Atlanta Hawks (5.) (Első mérkőzés: 2012. április 30. 01:00)
Mi történt eddig: Összességében mindkét alakulatnál elégedettek lehetnek az alapszakasz után, bár a sok sérülés rányomta a bélyegét a Celtics és a Hawks eredményeire is. Az egymás elleni párharcaiknak történelme van, mikor legutóbb bajnok lett a Boston, éppen az Atlanta volt az első ellenfele a rájátszásban, akkor egy igen kemény, hétmeccses háború után lépett csak tovább Doc Rivers legénysége.A Celtics azzal együtt sem birtokolja a párharcban a pályaelőnyt, hogy jobb kiemeléssel rendelkezik, hiszen csak divízió bajnoki címének köszönhette a bostoni társaság, hogy az 5-ös helyett a 4-es rajtszámot kapta. Chris Wilcox, Jermaine O'Neal és Jeff Green személyében 5 hónap alatt 3 fontos magasemberét vesztette el a Celtics, most pedig Ray Allen küzd sérüléssel, de a mentálisan, illetve csapategységben topon lévő bostoniak ettől sem rettentek meg és az alapszakasz utolsó harmadában minden szakértőnek bizonyítottak. Hogy ez valami igazán nagy tetthez vagy csak a szép halálhoz lesz-e elegendő, azt ma még nem tudni, de a Celticsnél kötelező feladatnak számít az Atlanta kiverése az első körből. A Hawks is elszenvedett egy komolyabb csapást az utóbbi időben, hiszen Zaza Pachulia is kidőlt Al Horford után, Horford ráadásul az előzetes hírekkel ellentétben nem térhet vissza az első körben, így gond lehet a lepattanózással atlantai oldalon is. Az alapszakaszt szépen lehozta a Hawks, közte hősies győzelmekkel és a papírforma-meccsek megnyerésével, ám ezzel egy időben jelentkeztek a mentális gyengeség jelei is, ami itt a playoffban duplán visszaüthet, bár ne feledjük, tavaly is hasonló dolgokat lehetett írni a gárdáról ugyanilyenkor, mégis az akkori első kör egyik legnagyobb meglepetését okozta a Drew-legénység. Az alapszakaszban háromszor találkoztak, ebből két meccset a Celtics nyert, egyet pedig a Hawks - talán érdemes megjegyezni, hogy utóbbi csak a Boston teljes tartaléksora ellen sikerült az Atlantának, ráadásul kevesen múlt, hogy egyáltalán célba érjenek azon a derbin Joe Johnsonék. Ugyanakkor végül az a meccs döntött arról, hogy ebben a PO-párharcban az Atlantánál maradt a a pályaelőny.
Szerző: Kezdő5.hu
2012-04-28 13:28:59
Végre itt a rájátszás - végigvesszük, hol, mire számíthatunk. A Heat és a Knicks párharcának mottója: Ez nem az, aminek látszik!
Miami Heat (2.) - New York Knicks (7.) (1. meccs: 2012. április 28. 21:30)
Mi történt eddig: Talán túlzás lenne az 1999-es párharcot előhozni a két rivális esetében, de valamiért mégis egyre többeknek jut eszébe az NBA történelmének egyik legnagyobb upsete, még akkor is, ha sok esélyt nem látunk a Miami Heat első körös kiesésére és New York Knicks kiesésére.