Szerző: Kezdő5.hu
2011-02-01 15:29:19
Sorozatunkban elérkeztünk 1964-hez, ahhoz a dátumhoz, amit sokan a bukás évének predesztináltak az amerikai férfi kosárválogatott számára. Ebben az évben rendezték a soron következő Olimpiát Tokióban, a címvédő koránt sem a legjobb előjelekkel vehette fel a harcot a világ legjobbjaival. Egy évvel korábban úgy végeztek csupán negyedikként a VB-n, hogy igen tisztességesen felkészültek arra, ellentétben a korábbi Világbajnokságokkal. Megváltozott a küldöttséget kiválasztó testület, azaz az Amerikai Olimpiai Kosaras Bizottság összetétele, ezúttal 8 képviselője volt az AAU bajnokságnak, szintén ugyanennyi küldöttet delegált az NCAA, illetve négyet a Fegyveres Erők illetékes szervezete. A válogató tornán ez alkalommal három AAU All-Star csapatot, két NCAA válogatottat és egy a NAIA bajnokság legjobbjaiból összeszedett alakulatot engedtek versenyezni a játékosok kerettagságáért, úgy festett, hogy a kisebb átszerveződés, vérfrissítés meghozta a várt sikert.
Szerző: Zsivera Gábor
2011-01-30 17:08:14
Ahogy ígértük, ebben az epizódban jött el Arvydas Sabonis ideje! Egy korábbi részben részleteztük, milyen kalandos körülmények közt került végül Amerikába, most viszont arról lesz szó, hogy 1995-ös Portlandbe érkezése után mit tett le az asztalra. A litvánok óriása gyakorlatilag mindent megnyert ekkorra, még ’85-ben Európa bajnok, ’88-ban pedig Olimpiai bajnok lett, a Blazers-be igazolása előtti idényben pedig a Real Madrid-dal lett spanyol aranyérmes (másodszor) és Euroliga győztes, ő lett a Final Four MVP-je is. Hiába mondták róla, hogy ekkora már (leginkább korábbi sérülései miatt) túl volt a csúcson, első évadjában 14,5 pontot és 8,1 lepattanót átlagolva másodikként végzett az Év Újonca és a Legjobb Hatodik Ember választáson is, mellesleg 55 százalékkal tüzelt mezőnyből.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-01-26 18:18:45
Az amerikai válogatott törtétét bemutató sorozatunkban elérkeztünk 1963-hoz, ekkor rendezték ugyanis a soron következő Világbajnokságot, a helyszín a már mindenki számára ismerős Brazília és Rio de Janeiro lett, ami nagyon kedves emlékeket ébreszthetett az aktuális olimpiai bajnokokban, hiszen ’54-ben itt lett először és addig utoljára világbajnok a válogatottjuk. Mi több, a nemzetközi versenyek fura lebonyolítási rendszere miatt az amik csupán egy héttel korábban fejezték be a Pán-Amerikai Játékokat, amit sikerrel abszolváltak, szintén ezen a helyszínen a hazaiakat elütve a végső diadaltól. Ennek ellenére a Fegyveres Erők, az AAU bajnokság, illetve az NCAA legjobb játékosaiból verbuvált alakulat több helyen is változott a hét nappal befejezett viadalon részt vett kerethez képes, igaz kulcsembereiket tekintve nem történt jelentős változtatás.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-01-18 20:51:07
Miután egy évvel korábban csupán egy hadsereg válogatottal tudta magát képviseltetni a Team USA a Világbajnokságon, 1960 és az Olimpia Rómában egy egészen más történet. Sorozatunk korábbi részeiben talán kevesebb ismerős névvel találkozhattunk, ám ez alkalommal egy igazi sztárcsapatot tudott összeszedni Amerika, akiket méltán lehetett volna akár Dream Team-nek is nevezni.
Az addig hibátlan olimpiai mérleggel rendelkező USA kellően komolyan vette a kiválogatást és a felkészülést az olaszországi tornára. Az Amerikai Olimpiai Kosaras Bizottság 8 csapatból szemezgethetett a már hagyományossá vált válogató tornán. Az AAU bajnokság dobogósai, az NCAA aktuális bajnoka, illetve főiskolai csapataiból összeválogatott All-Star csapat, ugyanennek a bajnokságnak az egyetemi csapatiból összerakott All-Star alakulat, valamint a Fegyveres Erők válogatottja és a Nemzeti Főiskolák közti Sportolók Szövetségének (NAIA) All-Star-ja versenghetett ezen az eseményen.
Szerző: Kezdő5.hu
2011-01-10 17:47:10
Sorozatunk máris egy meglepetés dátummal, azaz 1959-cel folytatódik. Történt ugyanis, hogy újfent egy dél-amerikai ország, Chile nyerte el a 3. FIBA világbajnokság rendezési jogát, ám Santiagoban, ahol a torna döntő köre került volna megrendezésre, nem készült el az aréna, így ’58 ősze helyett a következő év januárjára halasztották el a VB-t. Ez bizony komoly bonyodalmat okozott az amerikaiaknál, mivel náluk ekkor mind az NCAA, mind pedig az AAU bajnokság javában tartott, holmi világbajnokság pedig nem boríthatta fel a menetrendjüket, így az olimpiai és világbajnoki címvédő a Fegyveres Erők csapatával képviseltették magukat a rendezvényen.
Itt bizony korántsem ért véget a kurta-furcsa történet, a csapat tagjai újsághirdetésre(!) jelentkezve kerülhettek be a bő keretbe, akiknek aztán tartottak egy válogatót. Ez ahhoz képest, hogy a Team USA eredetileg ki sem akart állni a VB-re, jelentős előrelépésnek számított. Mindezek után 1958 decemberében 24 fiatal katona gyűlt össze az Andrews Légi Erő Bázison, akik közül egy sem érte el a 195 centis magasságot(!). Ha ennyi balszerencse nem lett volna elég az amiknak, a két legjobb csapatba került játékosuk komoly sérülést szedett össze egy nappal a Chilébe indulás előtt. Az ’56-ban az olimpiai aranyérmes gárdának is oszlopos tagja, Robert Jeangerald eltörte a kezét, Eddie White ugyan szintén elutazott a válogatottal, de pályára sem léphetett.
Szerző: Zsivera Gábor
2011-01-09 18:51:57
Folytatjuk sorozatunkat, melyben az NBA-ben valaha megfordult európai játékosokat vesszük sorra. Az előző részben a nagy jugoszláv aranygeneráció berobbanásával fejeztük be, most a ’92-ben draftoltaktól kezdődően emlékezünk meg az öreg kontinensről érkezőekről.
Szerző: Kezdő5.hu
2010-12-12 20:35:47
1956 nem csak a magyar nemzet történetében fontos dátum, de az amerikai kosárlabdázás históriájában is neves évszámnak számít. Miután már a világbajnoki címet is sikerült elhódítania az addig minden Olimpiát megnyerő sportágalapítóknak, az elvárások csak nőttek velük szemben, ráadásul a politikai helyzetnek köszönhetően a szovjetek megleckéztetése egy fél világ álma volt, amire ugyancsak ők voltak egyedül képesek. A négy évvel korábbihoz képest átstrukturálták a játékos kiválasztást, ez az Amerikia Olimpiai Kosárlabda Bizottság tagösszetételének megváltoztatásával kezdődött. Az AAU bajnokság és az NCAA egyaránt hat-hat képviselőt delegálhatott, az Amerikai Fegyveres Erők pedig négy taggal lehettek jelen a testületben. A Melbourne-i Olimpiára történő válogató tornán az AAU két döntőse, illetve az NCAA All-Star csapata és a Fegyveres Erők válogatottja vehettek részt. Maga a nemes esemény első ízben került télen megrendezésre amerikai szempontból (Ausztráliában az európaihoz és az amerikaihoz képest fordítottak az évszakok). Ez természetesen több bonyodalmat is okozott az amik felkészülésében. A válogatott szövetségi kapitánya Gerald Tucker lett, aki civilben az aktuális AAU bajnok Pillips 66ers edzője volt akkoriban, mellesleg korábban kiváló játékosként több egyéni elismerésben is volt része. A segédedzője Bruce Drake lett, aki a hadseregben felelt a szakmai munkáért, később Halhatatlanok Csarnoka tagnak választották.
Szerző: Zsivera Gábor
2010-12-05 22:49:49
Az NBA Európából érkező kosarasait sorra véve elérkeztünk 1989-hez, amikor is a Drafton kiválasztották az Euroliga döntőjének legértékesebb játékosát, azaz a horvát Dino Radja-t. A Jugoszláv aranygeneráció egyik legképzettebb, de ugyanakkor talán legkevésbé ismertebb tagja a Boston Celtics vezetőinek tetszett meg, ezen a játékos kiválasztón a második kör 40-es számú cédulájával is ilyen értéket tudtak megkaparintani. Számos elődjéhez hasonlóan Radja sem kezdte meg rögtön amerikai karrierjét, az akkori csapatából, az Európa trónjára kétszer is felülő Jugoplastika Splitből előbb a Virtus Romaba igazolt, majd csak ’93-ban tett át székhelyét Bostonba. Az ekkor teljesen újjáépülő Celticsnek azonnal egyik alappillére lett, 15,1 pont és 7,2-es lepattanó átlagokat produkálva beválasztották a legjobb újoncok második ötösébe.
Szerző: Kezdő5.hu
2010-11-30 22:28:40
Az újra megnyert Olimpia után két évvel, vagyis 1954-ben jött a következő kihívás, azaz a második Férfi Kosárlabda Világbajnokság, amit az elsőhöz hasonlóan Dél-Amerikában rendeztek meg, ez esetben Brazíliára és Rio de Janeiro városára esett a FIBA vezetők választása. A történethez hozzá tartozik, hogy eredetileg Sao Paoloban rendezték volna a nemes eseményt, mivel a város 400. születésnapját ünnepelte abban az évben, de az időjárás annyira megrongálta a létesítményeket, hogy végül más helyszínt kellett keresni.
A torna létszáma növekedett a négy évvel korábbihoz képest, igaz, összesen két csapattal, ugyanis a Keleti Blokk országai nem vettek részt az eseményen vízum problémák következtében, ráadásul az Izrael állam létét el nem ismerő Egyiptom is visszalépett a VB-től. Így továbbra is maradt az amerikai kontinens túlsúlya, ami a mezőny csapatait illeti, hét válogatott szerepelhetett ebből a régióból, mellettük három ázsiai és két európai ország csapata versengett az érmekért.
Szerző: Kezdő5.hu
2010-11-23 22:21:34
1952-vel és a Helsinki-ben megrendezett Olimpiával folytatjuk sorozatunkat. Miután a sportág első világbajnokságán alulmaradtak az amerikaiak, tanulva az esetből, jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő velük hasonló kudarc.
Ennek első lépéseként újraszervezték az Amerikai Olimpiai Kosaras Bizottságot, ezúttal 14-en kaptak helyet a korábbi 13 tag helyett. A négy évvel korábbihoz hasonlóan 8 csapatos válogató viadalt rendeztek, ahová meghívást kapott az NCAA két döntőse, az AAU bajnokság négy legjobb csapata (ekkor már a Junior College bajnokság, a YMCA és az Amerikai Hadsereg csapatai is ebben a sorozatban versenyezhettek), a NIT (Nemzeti Meghívásos Bajnokság) győztese, illetve a NAIB versenysorozat bajnoka. A játékosok beválogatási elvei is változtak, végeredményben a tizennégyes játékoskeretbe heten kerültek be a Kansas Egyetemről, többek közt az első NCAA, Olimpiai és NBA bajnok Clyde Lovellette, öten az AAU csapat Peoria Caterpillars-ből, és ketten a Phillips 66ers-ből. A csapat vezetőedzője a Peoria mestere, Warren Womble lett (kis érdekesség, a mester Oklahoma állam Durant nevezetű településén született), aki mellesleg ötször nyerte meg klubcsapatával az AAU bajnoki címét, és összesen 34 – 0-ás nemzetközi edzői mérleggel rendelkezett. Segítője Forrest Allen lett, aki civilben a Kansas Egyetem edzője volt akkoriban.