Komoly meglepetések az olasz bajnokság nyitányán

 A Serie A első fordulója máris meglepetések és váratlan eredmények sorát hozta,  olyan akár bajnoki aranyéremre is  esélyes gárdák, mint az Olimpia Milano, a Sidigas Avellino, a Dinamo Sassari, vagy az Umana Venezia, már rögtön a nyitányon elhasaltak esélytelenebbnek tartott riválisaikkal szemben. Az elmúlt szezon dobogósai viszont hozták a papírformát, Sienában, Rómában, Cantuban és Vareseben nem panaszkodhattak a helyi hívek kedvenceik startjára, valamennyien sikerrel vették az első kört. Nézzük a részleteket:

Enel Brindisi – EA7 Emporio Armani Milano  88 – 80  (20-15,37-41;61-58)

Az olasz liga hivatalos honlapja(legabasket.it) nem sokkal az első forduló rajtja előtt körkérdésben „szondáztatta” a Serie A mestereit, a kérdés az volt: ki lesz a bajnok?  A 16 első ligás szakvezető közül 13 az Olimpia Milano bajnoki  címét tartotta  a legvalószínűbbnek. Ehhez képest egészen kiábrándító játékkal rukkolt elő a top-favorit , Luca Banchi fiai közül hiába nyújtott extrát és kiemelkedőt Keith Langford  (29 pont, 7 lepattanó) és David Moss (19 pont, 7 lepattanó),  ha a többiek, ne szépítsük, ellazsálták a bajnokit. A hazai kis-csapat úgy verte  euroligás ellenfelét, hogy  nagyon meg sem izzadt, a tavaly még az olasz másodosztályban brillírozó Delroy James ( 17 pont) és az izraeli liga friss gólkirálya Jerome Dyson (18 pont) vezetésével  nyert a Brindisi, Milánóban pedig csak abban bízhatnak a csütörtök esti isztambuli (az Efes lesz az ellenfél) Euroliga  rangadó előtt,  hogy a katasztrofális főpróbát,  ennél csak sokkal jobb előadás követheti.

Montepaschi Siena  - Vanoli Cremona 97 – 82  (23-19,50-43;75-63)

A címvédő hazai bajnoki premierjével a Viggiano vs. Kalve összevetés kapcsán Az olasz meló című vadonatúj, egykori légiósainkat bemutató rovatunkban már tegnap is foglalkoztunk. Itália másik Euroliga reprezentánsa, a milánóiakkal ellentétben, ragyogó főpróbát tartott szerdai firenzei EL debütálása ( a török Galatasaray-t látják vendégül) előtt.  A végig magas fordulatszámon pörgő bajnoknak a  Vanoli Cremona szinte egy pillanatig nem tudott méltó ellenfele lenni. A sienaiak vadonatúj amerikai légiós különítménye (Erick Green, Kim English, Josh Carter és Spencer Nelson) egyelőre tökéletes választásnak tűnik, most is  ők voltak a siker fő letéteményesei, különösen a Detroit Pistonstól érkező Kim English  produktuma (25 perc alatt 22 pont) volt imponáló. Persze a Cremonánál (Jason Rich 25 ponttal volt a legjobbjuk) sincs ok még komoly elkeseredésre, Kalvééknak nem a Sienát kell  legyőzniük céljaik eléréséhez.

Sidigas Avellino – Victoria Libertas Pesaro  77 – 80  (21-25,40-42;65-62)

A főcímünkben és bevezetőnkben is emlegetett meglepetések talán legnagyobbika a Pesaro idegenbeli győzelme a  keretét tekintve nagyságrendekkel erősebbnek tartott Avellino otthonában. A Pesaro 38 év (!!!) után először játszott  olyan mezben amelyen nem volt ott a patinás Scavolini cég neve és logója, de nemcsak  a legendás főszponzor hiányzott a vendégeknél: az amúgy is viharvert keretünk helyzetét tovább nehezítette hogy Avellinóban sem kezdő irányítójára Andrea Pecilére, sem helyettesére a fiatal Andre Trainire nem számíthatott sérülésük okán, így az a Bernardo Musso lett a „szükség-karmester” aki nem is igazán irányító, és aki tavaly még a második vonal alsóházába tartozó Forliban játszott, nos Musso nemcsak hogy pótolni tudta a hiányzókat, de hazai zöldek nemzetközi klasszisát, a szlovén Jaka Lakovicsot is simán „lejátszotta”. Musso (16 pont) mellett két másik szinte a teljes ismeretlenségből előhúzott játékos, a kanadai-olasz Marc Trasolini (18 pont) és az amerikai Elston Turner (18 pont) voltak a Pesaro nyerőemberei. Az Avellinón az sem segített hogy újdonsült NBA menője Jarvis Hayes 18 pontos bemutatkozása kifejezetten ígéretes teljesítmény volt, a Sidigas pedig (nem is olyan) titkos play off esélyesként, csúnya pofonba szaladt bele már az első fordulóban.

Sutor Montegranaro – Virtus Acea Roma  75 – 78 (20-27,45-44,57-59)

A forduló legizgalmasabb és legfordulatosabb meccsét nyerte a Datome utáni korszakot ezzel a sikerrel nyitó Roma. Lóránt Péter  egykori  együttesében épp a Datome posztjára igazolt Quinton Hosley vitte a prímet, az amerikai 18 ponttal 7 lepattanóval és 6 assziszttal mutatkozott be új csapatában. A Montegranarónál is az újak voltak a húzóemberek: Josh Mayo (21 pont) és a horvát középjátékos Zeljko Sakic (18 pont). Az utolsó másodpercekig nyílt és drámai összecsapást, a bajnoki ezüstérmes végjátékbeli biztosabb büntetőzésével nyerte meg.

Virtus Granarolo Bologna – Dinamo Sassari  98 – 88 (22-21,43-49;76-65)

A vasárnap késő este televíziós rangadóját vívta a két csapat, és  nemcsak az Unipol Aréna több mint 6 ezer nézője, hanem a televízió nézők  sem panaszkodhattak, igazán látványos derbit vívtak a bolognai parketten. Az EuroCup induló és a bajnokság egyik legnagyobb esélyesének tartott Sassari ellen fantasztikus 3 negyedével (33-16) nyerte meg a rangadót a Bologna, főleg a szinte hibátlanul dobó Dwight Hardynak  (24 pont , 11-ből 10 a mezőnyből) köszönhetően, de kitett  magáért a Laboral Kutxa  korábbi profija Matt Walsh is, a 31 éves bedobója 19 egységig jutott.  A szárdok a hajrában már nem tudtak fordítani, meghatározó embereik fejben talán már a szerdai németországi Eurocup csörtén jártak,  senki nem volt aki új lendületet tudott volna vinni a csapatjátékukba, és nem meglepő a 20 pontig jutó Drake Diener lett ismét és sokadszorra a szigetlakók  legjobbja.

Pasta Reggia Caserta – Umana Venezia  84 – 65  (15-12,45-27;67-49)

Ez is meglepetés a javából, azt még  benne van a pakliban hogy a Nápoly melletti Caserta forró hangulatú arénájában olykor a jobb csapatok is "megégnek", de az már méretes papírforma borulás, hogy  a házigazda ez első percektől vezetve, valósággal elgázolta az „újgazdag”  velenceieket. A találkozó érdekes pikantériája volt a Vitali testvérek találkozása, és talán már nem is meglepő,   a fiatalabb és jóval ismeretlenebb Michele (Caserta)  teljesítménye (11 pont) elhalványította  bátyja, a felnőtt olasz válogatott Luca (2 pont) produktumát. De a velenceieknél nemcsak Luca Vitali betlizett, a Serie A pontkirályának Donnel Taylornak 5 szerzett pontja sem épp a kirakatba való. Velük szemben az outsidernek tartott hazaiak oldalán három  eleddig kevésbé ismert jenki is több biztatóan  mutatkozott be: Cameron Moore (17 pont 7 lepattanó), Chris Roberts (15 pont) és Carleton Scott (13 pont)  nevével még a szakma is csak ismerkedik.

Cimberio Varese – Grissin Bon Reggio Emilia 83 - 64  (13-20,33-41;55-57)

Bár a 3. negyed végén még 57-55-re a EuroChallenge induló Reggio Emilia vezetett a EuroCup  résztvevő Varese ellen, a vége mégis hazai parádé, és varesei örömünnep lett.  Köszönhetően mindez annak hogy 28-7-es káprázatos utolsó negyedet repesztettek a lombardok. A Varese győzelmének értékét növeli, hogy a piros fehér egylet szerb erőcsatára Dusan Sakota ezúttal nem állhatott Fabrizio Frates mester rendelkezésére. A parádés fordítás hőse az az Ebi Ere lett aki 25 pontjából 14-et az utolsó negyedben szerzett, Sakotát  pedig a fiatal olasz Achille Polonara (13 pont 8 lepattanó) pótolta tökéletesen. A látogatóknál a New York Knicks-től érkező és Reggio Emiliába csak pár napja „beeső” James White volt a legjobb (10 pont 12 lepattanó).

Pallacanestro Cantu – Giorgio Tesi Group Pistoia  87 – 77  (26-20,45-40;67-51)

A végére egy abszolút papírforma, a Trinchieri érát (a nagyszerű olasz mester az orosz Kazany szakvezetője az idei év nyarától) követően  a Cantut korábban már gardírozó Pino Sacripanti ( idén augusztusban az U20-as EB-t nyerő olasz válogatott szövetségi kapitánya volt)  biztos győzelemmel tért vissza egykori sikereinek színhelyére. Az újonc Pistoiának a tisztes helytállásnál többre nem futotta, a Cantu  még úgy is nyert hogy válogatott centere, Marco Cusin a kispadon pihente végig az összecsapást, az EB-n szerzett kisebb „sebeit nyalogatva”. Joe Ragland 25 dobott pontja és 31-es teljesítmény indexe  kiemelkedő játékot takart, az amerikai kisember az első forduló legjobbja lett ezzel! Ragland mellett az olaszok egyik EB felfedezettje Pietro Aradori (15 pont) és az elmúlt évadban még az olasz másodosztályban (Brescia) játszó Michael Jenkins(19 pont) voltak a Cantu legjobbjai. Azt sejtettük hogy a feljutó játéka és eredményessége nagyban 5 amerikai légiósától függ majd , de az hogy  Cantuban a Pistoia 77 pontjából 69-et ez a jenki kvintett vállal, kissé meglepő.

fotók: legbasket.it , victorialibertas.it